Németország megállapodást sürget az iráni atomalku újjáélesztéséről

Olaf Scholz és Naftali Bennett közös sajtótájékoztatója Jeruzsálemben 2022. március 2-án

Az iráni nukleáris megállapodás újjáélesztése kapcsán fennmaradt kérdések mielőbbi megoldására szólította fel Teheránt szerdán a német kancellár.

Olaf Scholz a Naftali Bennett izraeli kormányfővel folytatott jeruzsálemi megbeszélését követően kijelentette: „megállapodást szeretnénk látni Bécsben”.

„Itt az idő dönteni, nem halasztható tovább az ügy” – mondta.

Hosszein Amír Abdollahjan iráni külügyminiszter február 26-án azt közölte, hogy országában az új egyezmény tervezetének alapos felülvizsgálata zajlik. Az iszlám köztársaság főtárgyalója, Ali Bagheri Káni pedig február 27-én visszatért az osztrák fővárosba.

Ehhez kapcsolódóan: A bárónő, aki lefényképezte az ötvenes évek Iránját

A Reuters hírügynökség két héttel ezelőtt arról számolt be, hogy a tavaly április óta tartó közvetett amerikai–iráni egyeztetések nyomán körvonalazódik a megállapodás a felek között. A szerződéstervezetben e jelentések szerint más témákat is érintenek, például a dél-koreai bankokban lévő iráni vagyonok zárolásának feloldását, illetve az Iránban bebörtönzött nyugati állampolgárok szabadon bocsátását.

Az iráni diplomácia vezetője ezt követően hangsúlyozta, hogy országa kész a fogolycserére az Egyesült Államokkal. Továbbá kiemelte, hogy a „lehető leghamarabb” nyélbe üthetik az egyezséget a nukleáris tevékenység korlátozásáról, amennyiben Washington meghozza az ehhez szükséges politikai döntéseket.

Ehhez kapcsolódóan: Irán: robbanásveszélyes a helyzet a Forradalmi Gárda kiszivárgott anyaga szerint

Nukleáris tárgyalások

A 2015-ös nukleáris egyezmény helyreállításáról szóló egyeztetések Joe Biden amerikai elnök tavalyi hivatalba lépését követően kezdődtek meg, miután elődje, Donald Trump egyoldalúan felmondta a szerződést 2018-ban, részben az iráni rakétaprogramra hivatkozva.

A megállapodás értelmében a nagyhatalmak feloldották az Iránnal szembeni szankciók jelentős részét, cserébe pedig Teherán korlátozta nukleáris tevékenységét. Az amerikai szankciók visszaállítása után azonban Irán is elkezdte felmondani vállalt kötelezettségeit, és a szerződés szerint tiltott fejlesztésekbe kezdett.

Az atomalku újjáélesztését célzó bécsi tárgyalások hosszú időn keresztül nem vezettek eredményre, amiért az Egyesült Államok és Irán kölcsönösen egymást hibáztatja.

Készült az AFP és a dpa tudósításának felhasználásával