Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Brüsszeli buborék

2022. december 7., szerda

Naptár
2022. december
H K Sze Cs P Szo V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
2020. szeptember 11. Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a V4-ek találkozója után. Lengyelország és Magyarország akkor megvétózta az Európai Unió hétéves költségvetését és a koronavírus utáni helyreállítási tervet a „jogállamisági mechanizmus” miatt

Az Európai Bíróság döntése, amellyel elutasította Magyarország és Lengyelország új uniós jogállamisági költségvetési mechanizmussal szemben benyújtott kifogását, kétségtelenül mérföldkőnek számít.

Brüsszel ezzel az eddigi leghatásosabb eszközét szerezte meg meg az EU-n belüli demokratikus visszafejlődés elleni küzdelemben azáltal, hogy ott üti a kihágást elkövető tagállamokat, ahol igazán fáj – a pénztárcájukon keresztül. A dolgok azonban valószínűleg nem fognak olyan gyorsan haladni, mint ahogy egyesek remélik.

Ha azt mondjuk, hogy ez volt az elmúlt évek egyik leghosszabb uniós csatája, az enyhe kifejezés. Az EU vezetői között 2020 nyarán, a következő hosszú távú uniós költségvetésről folytatott maratoni tárgyalások során kezdődött, amikor a közös kasszába nettó befizetők közül néhányan, elsősorban Hollandia olyan eszközt szorgalmazott, amely lehetővé tenné a finanszírozás visszafogását ama országok számára, ahol a jogállamiság megsértése negatívan hat az európai adófizetőkre.

Mivel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó új költségvetés rekordösszegű, 1,8 milliárd eurós, ez az ügy széles körű – de korántsem általános – támogatást élvezett.

Budapest és Varsó, az uniós pénzek két legnagyobb nettó kedvezményezettje úgy vélte, hogy az új eszközt kifejezetten ellenük kreálták, és keményen – de hiába – küzdött azért, hogy a mechanizmus ne kerüljön terítékre. A harc még azon a nyáron zajlott, sőt később is folytatódott, amikor a költségvetés végleges jóváhagyása terítékre került.

Merkel elkente

Végül Angela Merkel volt német kancellár szokásos, közvetítői szerepében lépett fel, és kompromisszumot kötött: a mechanizmust csak azután élesítenék, hogy Lengyelország és Magyarország az EU legfelsőbb bíróságán tesztelte az érvényességét.

Így, bár hivatalosan 2021 eleje óta működik, a mechanizmust szándékosan nem alkalmazták.

A bírósági döntést követően most mindenki arra figyel, hogy a bizottság valóban meghúzza-e a ravaszt. Az Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke által kiadott nyilatkozat azonban máris arra utal, hogy a dolgok nem fognak olyan gyorsan menni, mint egyesek remélik.

Angela Merkel volt német kancellár elintézte, hogy ugyan megmaradjon a furkósbot, de egy jó ideig ne alkalmazzák
Angela Merkel volt német kancellár elintézte, hogy ugyan megmaradjon a furkósbot, de egy jó ideig ne alkalmazzák

A nyilatkozat szerint „a bizottság most alaposan elemezni fogja az ítélet indoklását és lehetséges hatását a rendelet alapján meghozandó további lépésekre. Az ítéletek figyelembevételével a következő hetekben iránymutatásokat fogadunk el, amelyek még inkább egyértelművé teszik, hogyan alkalmazzuk a mechanizmust a gyakorlatban.”

Lehet, hogy épp most nem jó bevetni a bunkósbotot?

A nyilatkozatban nem tettek külön említést sem Lengyelországról, sem Magyarországról, annak ellenére hogy a bizottság korábban mindkettőjüknek informális levelet küldött, amelyben felvázolta azokat a kérdéseket, amelyek az ellenük indítandó eljárás alapját képeznék. Budapest esetében a levelezés főként a csalással vagy korrupcióval kapcsolatos, rendszerszintű problémákra összpontosított, míg Varsó esetében a kérdés az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályokat emelte ki.

Ugyanakkor egyértelmű, hogy a politika és ami talán még fontosabb, a politikai naptár is szerepet fog játszani. Van-e értelme az április 3-án esedékes, nagy vitákat kiváltó magyarországi parlamenti választások előtt beindítani a mechanizmust? Bár az EU tisztviselői azt mondják, hogy a szavazásnak semmi köze a mechanizmushoz, négyszemközt elismerik, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök minden bizonnyal munícióként használna fel egy Budapest elleni lépést, arra hivatkozva, hogy „Brüsszel” támadja őt, pártját és a magyar nemzetet.

Alig néhány perccel az ítélethirdetés után Orbán harcias igazságügyi minisztere, Varga Judit megjegyezte, hogy ez egy „politikailag motivált ítélet a gyermekvédelmi törvény miatt”, utalva a tavaly bevezetett és sokat bírált LMBTQ+-ellenes intézkedésekre.

A nagyok mással vannak elfoglalva, jobb nem hergelni a renitenseket

Azt se felejtsük, hogy mind az Európai Bizottságban, mind a Tanácsban uralkodó hozzáállást leginkább csak langyosnak lehet nevezni. Franciaország választási ciklus közepén jár, méghozzá az elnökválasztási ciklus közepén, és Párizsból érkeztek jelzések – bár nem nyilvánosan –, hogy nem akarnak semmilyen zavarkeltő tényezőt. Júniusban a csehek veszik át a soros elnökséget, és kérdéses, hogy van-e kedvük a visegrádi társállamok ellenében eljárást kezdeményezni.

Más szóval a bizottságnak sziklaszilárd módon kell felépítenie „bírósági keresetét”, és biztosnak kell lennie abban, hogy a mechanizmus elindítása mögött valóban minősített többség áll – ami az uniós országok legalább 55 százaléka kell hogy legyen úgy, hogy az összlakosság legalább 65 százalékát képviseljék – a tanácsban, különben azt kockáztatja, hogy teljesen aláássák. Az EU tagállamai ugyanis köztudottan vonakodnak attól, hogy valóban megbüntessék egymást, ha a helyzet úgy hozza.

Hogy maga Ursula von der Leyen mennyire lelkesedik ezért a mechanizmusért? Mivel az EU a hidegháború óta a kontinenst sújtó legnagyobb geopolitikai válság kellős közepén van az Ukrajnában és környékén zajló masszív orosz katonai felvonulás miatt, felmerül a kérdés, hogy valóban van-e értelme most elindítani a mechanizmust. Az EU-nak egységes frontot kell mutatnia Oroszországgal szemben, mivel jól tudja, hogy Moszkva mesteri módon ki tudja aknázni a 27 tagállam közötti repedéseket.

Ukrán törvényhozók köszönik meg a külföldi támogatást 2022. február 1-jén. Az EU-nak most egységesnek kell maradnia a geopolitikai kihívás közepette, ezért langyosan áll hozzá Budapest és Varsó megrendszabályozásához
Ukrán törvényhozók köszönik meg a külföldi támogatást 2022. február 1-jén. Az EU-nak most egységesnek kell maradnia a geopolitikai kihívás közepette, ezért langyosan áll hozzá Budapest és Varsó megrendszabályozásához

Ahhoz, hogy a kemény szankciókkal kapcsolatos releváns döntéseket meg lehessen hozni, egyhangúságra van szükség – mind most Oroszországgal, mind később a blokkot fenyegető egyéb potenciális fenyegetésekkel szemben, amelyek Belaruszból, Törökországból vagy akár Kínából érkeznek.

Magyarország sosem volt lelkes az ilyen intézkedésekkel kapcsolatban – és még inkább obstrukciós politikára adhatja a fejét, ha Brüsszel úgy dönt, hogy a közeljövőben kipróbálja rajta új eszközét.

Ez egy négysávos brüsszeli körforgalom – csak biciklisekkel 2021. szeptember 19-én

A belga fővárosban nem viccelnek: az autómentes nap azt jelenti, hogy tilos autóval közlekedni. Kerékpárok tízezrei kerülnek elő, és fellendül a biciklieladások száma. Aki ezen a napon mégis autóba ül, számíthat a kerékpárosok megjegyzéseire és a rendőrök bírságcéduláira.

Nemrégiben elkanyarodtam abba a városrészbe, ahonnan fél évvel ezelőtt elköltöztünk. Mindenfelé új kerékpárutakat jelöltek ki, az utcák persze nem lettek szélesebbek ettől, ezért sok helyen az autósoknak be kell állniuk a biciklisek mögé, merthogy mellettük nem férnek el, és előzni sem lehet. Igaz, mivel januártól az egész városban 30 km/óra a legnagyobb sebesség (vannak persze kivételek, ahol akár ötvennel is lehet menni, de oda általában nem engedik be a kerékpárosokat), egymás mögött haladnak az autósok és a kétkerekűk. Ez alól egyetlen napra kivételt tesznek: minden év szeptemberének harmadik vasárnapja autómentes nap, amikor a biciklisek átveszik az uralmat a városi utakon.

Büntetik az autósokat

Az autómentes nap nem szimbolikus, hanem maga a kőkemény valóság. Nem egy-két utat, városrészt, belvárost zárnak le az autók és motorok elől, hanem az egész várost. Erre már idejekorán figyelmeztetnek mindenkit, hogy aznap ne kanyarodjanak a város felé a várost körbevevő ringről, a városban élőket pedig arra szólítják fel, hogy hagyják otthon az autót. Ez nem csak afféle önkénteskedés, mert aki mégis autózik, az szabálysértést követ el, és megbüntetik a rendőrök. Jobb esetben csak a kerékpárosok, gyalogosok szólnak be neki, tesznek cizellált vagy indulatos megjegyzést, és előszeretettel állnak be a renitens autós elé, hogy esélye se legyen gyorsabban haladni. Ennek ellenére persze mindig vannak olyanok, akik nem törődnek a tilalommal, és az sem biztos, hogy ha a rendőrök meglátják, akkor leállítják vagy üldözőbe veszik. Nagyon sokszor külföldi rendszámos autó keveredik a kerékpárosok közé, akinek valószínűleg fogalma sincs arról, mi zajlik körülötte, honnan került elő ez a rengeteg biciklis, és hol vannak az autós kispajtások.

Kivételek természetesen vannak. A taxik és a tömegközlekedés mehet, és azok is, akik kellően meg tudják indokolni, miért ülnek autóba. Például ha beteget kell szállítani az orvoshoz. De az nem elég indok, hogy meg kell látogatni az ismerősöket a város másik felében, mert ugye arra ott a tömegközlekedés.

Több tucat biciklis is összeverődhet egy piros lámpánál. Brüsszel, 2021. szeptember 19.
Több tucat biciklis is összeverődhet egy piros lámpánál. Brüsszel, 2021. szeptember 19.

Ha defektes a drótszamár

Az autómentes napot az európai mobilitási hét keretein belül tarják. Mindenfelé kampányokat indítanak annak érdekében, hogy az emberek a környezetbarát közlekedést válasszák. Az iskolában például külön felhívják a figyelmet arra, hogy azon a héten lehetőleg ne üljenek autóba, és legyen egy nap, amikor vagy biciklivel, vagy gyalog viszik iskolába a szülők a gyerekeket. Két éve én is így tettem, és a tanárok sorfalat állva megtapsoltak, mert tudták, hogy elég sokat kellett tekernem gyerekestül. Most már sokkal közelebb lakunk az iskolához, így ez már a napi rutin része. Olyanra is van példa, hogy az iskolák biciklijavítást szerveznek, így ha valaki azért nem tud kerékpározni, mert defektes a drótszamara, nem fog a fék, rozsdás a váltó, önkéntesek ingyen megbütykölik. Ez máshol is szokás, az autómentes napon több helyre is kitelepülnek kerékpárjavító cégek, és lehet sorban állni a karbantartásért. Ugyanilyet szervezett idén például a Decathlon, ahol ezen a héten úgy vitték a kerékpárokat, mint a cukrot. Tudom, mert én is köztük voltam, nőnek a gyerekek, frissíteni kell a járműparkot.

De az is mindennapos látvány, ahogy olajos kezű és arcú gondterhelt apukák barkácsolnak a ház előtt vagy a garázsban, hogy mire kell, minden jármű alkalmas legyen egy nagy körre a városban.

Babakocsival az út közepén

De kanyarodjunk rá a nagy napra. Az autótilalom reggel fél tíztől este hétig tartott idén. Ez azt jelenti, hogy reggeltől ellepik az emberek az utcákat, élvezik, hogy az út közepén tolhatják a babakocsit, a gyerekek labdáznak, és persze jönnek a biciklisek, a legkisebbek futóbiciklijétől a profi országúti versenykerékpárig. Ahogy az ember halad az egyébként is forgalmas részek felé, úgy növekszik a biciklisek száma. Olyannyira, hogy a kétsávos utak is megtelnek, egy-egy piros lámpánál húsz-harminc biciklis áll sorba, hogy elengedje keresztben elhaladó szintén húsz-harminc társát. Ha valahol egy sávra szűkül az út, ott már tényleg szükség van az ügyességre annak elkerülése érdekében, hogy összeakadjanak a kerékpárok. Mert természetesen figyelni kell az idősekre, a gyerekesekre és azokra is, akik egy évben egyszer és pont most veszik elő a biciklijüket. Tizenkét kilométeres körünk során mégsem láttunk egyetlen balesetet sem, de lehet, hogy csak a véletlen műve.

Az élet megy tovább – két keréken is

Az autómentes napon számtalan kísérőrendezvény is van, az egyik kereszteződés forgalmát például egy gördeszkás bemutató bénította meg. A parkokban hosszú sorok álltak a büfék előtt, de az emberek máshol is nyitottak alkalmi sütödéket, és szomszédoltak egyet.

Bár egy évben csak egy ilyen nap van, a brüsszeli vezetés azt tervezi, hogy a lakóövezetekből teljes mértékben kitiltják a forgalmat, csak az ott lakók használhatják egy-egy környék utcáit. A cél az, hogy a városi polgárok visszavegyék a közterületeket. Ez összhangban van azzal az egyébként is tapasztalható törekvéssel, hogy egyes városokat autómentessé tegyenek, de legalábbis radikálisan csökkentsék a járművek számát. A már említett 30 kilométer/órás sebességkorlátozás bevált, a forgalom lassabb lett, de közben nem nőtt a menetidő – egy hatástanulmány szerint. Csökkent a zajterhelés és a környezetszennyezés. Belgiumban egyébként nagyon sok város csatakozott már a minél autómentesebb naphoz, így szeptember harmadik vasárnapján egyre kevesebbeknek van lehetőségük arra, hogy autóba üljenek.

A két megengedett közlekedési forma: tömegközlekedés és kerékpár. Brüsszel, 2021. szeptember 19.
A két megengedett közlekedési forma: tömegközlekedés és kerékpár. Brüsszel, 2021. szeptember 19.

Hétfő reggel persze visszaáll a megszokott hétfő reggeli forgalom, a kerékpárutak azonban nem tűnnek el, mint ahogy mára már eléggé nyilvánvaló, hogy biciklivel sokkal hamarabb és egyszerűbben el lehet érni egy olyan célpontot, amely három-négy kilométeres körön belül van. Mivel a belga főváros nem hatalmas metropolisz, ekkora távolságon belül már a legtöbb napi úti célhoz könnyen el lehet jutni. Ennek a megoldásnak csak két ellenfele van. Az egyik a dimbes-dombos brüsszeli táj, amely képes alaposan megtréfálni a saját kondijukat rosszul felmérő kerékpárosokat, a másik pedig a kiszámíthatatlan időjárás, leginkább annak esős része.

Szerencsére a mostani autómentes napon – és valamiért az elmúlt években mindig – pompás napfényes időjárás kísérte a mobilitás hetét.

Továbbiak betöltése

XS
SM
MD
LG