Rikard Jozwiak a Szabad Európa központi szerkesztőségének európai ügyekkel foglalkozó munkatársa.
Az Európai Unió Oroszország elleni szankciórendszere jelentős mértékben megingott az elmúlt hetekben – főként azoknak az entitásoknak és személyeknek a listája, akikkel szemben az unió vagyonbefagyasztást és vízumtilalmat rendelt el a több mint két évvel ezelőtti teljes körű ukrajnai invázió után.
Idén négy jelentős politikai pozícióban is személycsere lesz: az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöki posztján, az unió külügyi főképviselői helyén, valamint a NATO élén. A néppárti Von der Leyen bizottsági elnök esélyes a duplázásra, de a leköszönő román elnök még bekavarhat.
Az Európai Bizottság március 20-án különösebb hűhó nélkül, közvetlenül egy nagy EU-csúcs előtt tette közzé elképzeléseit arról, hogy milyen reformokat kell végrehajtania az uniónak, ha új tagokat akar felvenni.
Brüsszelben már most egymást érik a folyosói pletykák az intézmények élén várható idei személyzeti változásokkal kapcsolatban.
Brüsszeli diplomáciai források szerint a kormány nem járult hozzá a közös európai uniós nyilatkozat elfogadásához, amelyet a közösség az ukrajnai háború 2022. februári 24-i megindításának második évfordulójára időzítve adott volna ki.
Az idei év rekord választási év lesz világszinten, becslések szerint több mint ötven országban lesznek választások, amelyeken négymilliárd ember szavaz majd.
A legnehezebb döntésnek ígérkezett az európai uniós vezetők évzáró brüsszeli csúcstalálkozóján, de végül a bővítés ügyéről volt a legegyszerűbb megállapodni, a megegyezés már csütörtökön kora este meglett.
Hónapokon át tartó mérlegelés és késlekedés után az Európai Bizottság kedden végül beterjesztette demokráciavédelmi csomagját, amelynek központi eleme „a harmadik országok nevében folytatott érdekképviseleti tevékenységek átláthatóságának erősítését” célzó javaslat.
Döntő fontosságú hét jön Brüsszelben. Már hétfőn összeülnek a tagállami külügyminiszterek, hogy Ukrajna támogatásáról és az újabb szankciókról egyeztessenek, másnap pedig a bővítés kapcsán születhetnek döntések, de egyik téren sem várható előrelépés a december 14–15-i, évzáró csúcstalálkozó előtt.
Lengyelországban vasárnap parlamenti választást tartanak, amely az egyik leginkább figyelemmel kísért szavazás lehet idén ősszel Európában. A felmérések kiélezett küzdelmet vetítenek előre.
Věra Jourová bizottsági alelnök a Szabad Európának pénteken adott interjúban kizárt mindenféle politikai alkut a magyar kormány és a bizottság között, amely a költségvetési felülvizsgálat átengedésének fejében megnyitná a pénzcsapokat.
Egy ponton úgy tűnt, hogy meglepetésre a liberális, EU-párti Progresszív Szlovákia nyerhet, azonban végül nagy valószínűséggel Robert Fico baloldali populista volt kormányfő kerülhet ismét hatalomra öt évvel azután, hogy lemondani kényszerült egy újságíró meggyilkolását követő botrány nyomán.
Három embert nem engedne uniós szankciós listára venni Magyarország, köztük a orosz védelmiminiszter-helyettesét és az ukrán gyerekek kényszerdeportálását segítő tatár elnököt – értesült a Szabad Európa.
Az ukrán agráráruk behozatalának és tranzitjának magyar és lengyel tilalma sokként érte Brüsszelt, pedig nem kellett volna. Keleti tagállamok többször figyelmeztettek a vámmentes ukrán import negatív hatásaira, de az ügy jól mutatja az Ukrajna melletti európai szolidaritás korlátait is.
Szijjártó Péter nem is választhatott volna jobb időpontot moszkvai látogatására a húsvéti hosszú hétvége és Emmanuel Macron ellentmondásos pekingi útja után. Számos EU-tisztségviselő még a tojásvadászatot heveri ki, akik pedig már visszatértek dolgozni, alig vonták fel a szemöldöküket a hírre.
Jelenleg talán a lőszerhiány a legsürgetőbb ügy mind az Európai Unió, mind pedig a NATO számára az ukrajnai háborúval kapcsolatban.
Az Európai Bizottság elnöke január elején bejelentette, hogy újabb szankciós csomag elfogadására készül Belarusz ellen az ukrajnai orosz háború támogatása miatt. Az erről szóló javaslatot még nem terjesztették elő, de az első egyeztetések a napokban már megkezdődtek a tagállamok között.
Magyarország ismét azzal fenyegetőzik, hogy fellazítja az Európai Unió Oroszország elleni szankciórendszerét, és ragaszkodik ahhoz, hogy kilenc embert töröljenek a korlátozó intézkedések több mint 1300 személyt és 170 szervezetet tartalmazó listájáról.
2022-ben példátlan lépések történtek Ukrajna, Georgia és Moldova európai uniós integrációs törekvéseivel összefüggésben. Az ukrajnai orosz inváziót követően februárban mindhárman benyújtották a csatlakozási kérelmüket, és hónapokon belül mindannyian úgynevezett európai perspektívát kaptak.
Koszovó – a többségében albánok lakta volt szerbiai tartomány – egészen eddig potenciális EU-tagjelöltnek számított, de az EU e heti csúcstalálkozója után már a tagjelöltek sorában tudhatja magát. Melyek a folyamat nehézségei, és hogyan találhat az EU kreatív megoldásokat, ha akar?
Továbbiak betöltése
