- Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) munkásságát elemző írásunk első részében azt néztük meg, mi egy számvevőszék feladata, és hogyan kommunikálja az ÁSZ vizsgálatainak eredményét politikailag kényes ügyekben.
- Ebben a cikkben azt mutatjuk be, hogyan ellenőrzi a számvevőszék az állami támogatásban részesülő pártokat.
Pártok ellenőrzése
Ami a pártok ellenőrzését illeti, 2010 nem hozott változást, pedig lett volna mit ellenőrizni. A 2014-es választások után a Transparency elemzése arra jutott, hogy (az LMP kivételével) minden párt többet költött, mint amit a törvények megengedtek. A túlköltések ellen azonban nem lépett fel az ÁSZ.
Horváth Bálint, a számvevőszék szóvivője azt mondta a Szabad Európának, hogy az ÁSZ ellenőrzési tevékenységében történt előrelépést a 2010 előtti időszakhoz képest Európa Tanács korrupcióellenes államcsoportja (GRECO) is elismerte, amikor 2015-ös jelentésében azt írta, hogy „az Állami Számvevőszék figyelemreméltó előrelépést ért el a kampánypénzek és pártok ellenőrzése területén.”
„A számvevőszék nem használta ki a lehetőségeit. Tulajdonképpen csak azt vizsgálták, hogy a pártok által bemutatott elszámolások formailag rendben voltak-e. Azokat azonban nem vetették össze a valósággal, hogy megnézzék valóban csak annyit és annyiért hirdetett-e egy párt, amennyit bevallott”, mondta Ligeti Miklós a Szabad Európának.
„Korábban az ÁSZ emberei kijöttek az irodába, és személyen nézték át a dokumentumokat. Ekkor volt lehetőség párbeszédre, például ha egy szerződést azért nem tudtunk megmutatni, mert a másik fél még nem írta alá, akkor volt pár napunk elintézni. 2015 körül azonban ez megváltozott. Mindent online kell feltölteni, hiánypótlásra pedig nincs lehetőség. A pártokat kétévente ellenőrzik, ennyi dokumentáció pedig akár tízezer oldalt is kitehet. A feltöltésre öt nap áll rendelkezésre”, mondta lapunknak Sebián-Petrovszki László, a Demokratikus Koalíció (DK) pártigazgatója.
Ez a vizsgálat első szakasza, ami után az ÁSZ még bekérheti egy-egy ügylet teljes dokumentációját, amit egy személyes ellenőrzés követhet. Ez után küldi meg az ÁSZ a jelentéstervezetet az ellenőrzöttnek, amit a vizsgált szervezet véleményezhet. A végső, nyilvánosságra kerülő jelentés csak ez után készül el, a teljes vizsgálat pedig több hónapot vesz igénybe.
„Egy ilyen vizsgálat alapvetően párbeszéd a két fél között. A végső jelentésbe jellemzően bevesznek valamit az ellenőrzöttől kapott válaszokból, de megjegyzésként azt is feltüntetik mi az, amit nem fogadtak el”, magyarázta a szervezet munkáját követő forrásunk.
„Az viszont gyanús, amikor nem megy le rendesen ez a párbeszéd, amikor nem adnak időt a válaszra, az nagyon rossz jel”, tette hozzá.
Ilyenre pedig egyre gyakrabban van példa, tavaly a Párbeszéd és a Momentum is arra panaszkodott, hiába próbálták különböző csatornákon, akár személyesen elérni a számvevőszéket útmutatás vagy hiánypótlás miatt, választ nem kaptak.
Sebián-Petrovszki pedig arról számolt be, hogy az ÁSZ olyan papírokat is bekért a párttól, melyek megsemmisültek, mikor leégett a DK irodája 2018 végén. „Még ki sem hunyt a tűz, mikor jeleztük az ÁSZ-nak, hogy fontos irataink semmisültek meg”.
A pártigazgató azt is hozzátette, hogy a legutóbbi ÁSZ-jelentésre hétoldalas reakciót küldtek, de abból „egy betűt sem vettek figyelembe” a végső jelentésben.
Amikor Horváth Bálint szóvivőnél rákérdeztünk a ÁSZ és a pártok közötti kommunikációra, azt felelte hogy az ÁSZ tavaly nyáron konzultációs lehetőséget hirdetett, hogy segítse a pártok és alapítványaik jövőbeli gazdálkodásának törvényességét. Ezzel a lehetőséggel pedig majdnem minden állami támogatásban részesülő párt és alapítvány élt is.
A Jobbik gigabírságának tanulságai
Az igazi váltás az ÁSZ munkájában azonban 2017-ben történt, amikor a Jobbikra egy addig soha nem látott mértékű bírságot szabtak ki. Ez az ügy több szempontból is mérföldkő, a bírság mértékén túlmenően is.
A számvevőszék a választások előtt tartott ellenőrzése során azt találta, hogy a Jobbik „politikai hirdetések kihelyezésére kötött szerződések alapján” mintegy 331 millió forint tiltott párttámogatást fogadott el.
A törvény ugyanis tiltja, hogy a pártok gazdasági szereplőktől támogatást fogadjanak el, a kedvezményes plakáthelyeket pedig támogatásnak ítélte az ÁSZ. Ezért ekkora összeget az Államkincstár visszatartott a pártnak járó állami támogatásból, plusz ugyanennyi pénzt büntetésként is be kellett fizetni, így összesen 663 millióval lett szegényebb a párt – ez az összeg több volt, mint a Jobbik egy éves összes bevétele.
A Jobbik bírsága volt az első eset, amikor az ÁSZ továbblépett, és nem csak a párt által benyújtott számlákat ellenőrizte. Ez önmagában egy jó irányba tett lépés lenne, a probléma az, hogy nem tudni, pontosan miként számolta ki az ÁSZ, hogy épp 331 millió forint kedvezményt kapott a párt.
Hasonló logikával indokolva később több más ellenzéki párt is kapott büntetést, a DK például kedvezményes irodabérlet miatt. „Akkor volt mintegy 40 pártirodánk, az sose derült ki, az ÁSZ melyik iroda miatt büntetett, ahogy az sem, hogy jött ki a büntetés összege”, mondta Sebián-Petrovszki. A Jobbik bírsága azonban rávilágított egy komoly jogi hiányosságra is.
Kiderült ugyanis, hogy az ÁSZ határozataival szemben nincs jogorvoslati lehetőség. Az ÁSZ ugyanis a jelenlegi szabályozás szerint nem közigazgatási szerv, hanem az Országgyűlés része. Mivel az Országgyűlés nem perelhető, ezért az ÁSZ és annak határozatai sem vihetők bíróság elé.
„Ez alkotmányos szürkezóna”, fogalmazott Ligeti a Szabad Európának. Szerinte senki nem vette észre korábban ezt a joghézagot, de ezt minél hamarabb orvosolni kellene, mert a „fellebbezés lehetősége nélkül sérül a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos jog”.
A külföldi számvevőszékek be vannak kötve az igazságszolgáltatásba, itthon az Alkotmánybíróság rendezhetné a helyzetet, de lehetne külön törvényben is szabályozni ezt a kérdést, tette hozzá Ligeti.
2017 óta számos ellenzéki párt állami támogatását függesztették fel egy-egy ÁSZ jelentés nyomán. A Párbeszéd és a Momentum azért nem kapta meg hónapokig a törvény szerint nekik járó pénzt, mert miután megváltozott a székhelyük, a bíróság még hónapokig nem jegyezte be a változást. Az ÁSZ azonban a régi címen kereste a pártokat, melyek viszont nem válaszoltak a nekik küldött levelekre, hisz meg sem kapták azokat.
A kérdés azonban az, hogy ki függesztette fel a pártoknak járó pénzt? A választásokon egy százalék feletti eredményt elért pártoknak négy éven át jár az állami támogatás. Ennek mértékét a Nemzeti Választási Iroda határozza meg, és a költségvetési törvényben is benne van, kinek mennyi jár. A pénzt pedig az Államkincstár utalja, minden hónapban. Azt viszont nem tudni, ki dönt arról, amikor egy ÁSZ jelentés után elmaradnak a kifizetések.
„Az ÁSZ azt mondja, nem közigazgatási határozatot hoz a felfüggesztésről, hanem csak egy jelentést tesz, amit kitesz a honlapra. Pereltük már emiatt a számvevőszéket, de azokat elvesztettük. Most az Államkincstárat pereltük be, hogy kiderüljön, hol születik meg a támogatások felfüggesztéséről szóló döntés. Ez a per még folyamatban van”, mondta a DK pártigazgatója.
Az ÁSZ szóvivője a bírságokkal kapcsolatos kérdésünkre azt válaszolta, hogy az „Állami Számvevőszék nem hatóság, nem rendelkezik szankcionálási jogkörrel, ezért nem szab ki semmilyen »büntetést«, vagy »bírságot«. Az ÁSZ jogosítványai arra terjednek ki, hogy a párttörvény előírásai alapján amennyiben a pártok tiltott támogatást fogadtak el, akkor a törvény szerint rendelt módon megállapítsa annak az értékét. A tiltott támogatás mértékének meghatározásakor az ÁSZ a széles körben elfogadott összehasonlító árak módszerét alkalmazza.”
Ami pedig a párttámogatások felfüggesztésének mikéntjét illeti, Horváth úgy fogalmazott, hogy ha az szükséges, akkor az ÁSZ „az illetékes hatósághoz, illetve szervezethez fordulhat, és kezdeményezheti az államháztartás valamelyik alrendszeréből nyújtott támogatások folyósításának felfüggesztését”. Azt is hozzátette, hogy az ellenőrzött szerv mégis tudja igazolni, hogy szabályosan működött, akkor utólag megkapja visszatartott támogatást. Az viszont továbbra sem derült ki, ki dönt a felfüggesztésről.
Az is látványos változás az utóbbi években, hogy az ÁSZ rendre csak az ellenzéki pártoknál talál kifogásolni valót. A Fidesz-KDNP gazdálkodásban viszont maradéktalanul betartják a jogszabályi előírásokat és biztosítják „a közpénzek felhasználásának átláthatóságát és elszámoltathatóságát”.
Az ÁSZ viszont sorra utasítja vissza azokat a vádakat, melyek részrehajlónak ítélnék a szervezet munkáját. Horváth azt mondta, hogy a pártok ellenőrzése közérdek, a számvevőszék pedig minden ellenőrzését „szigorú, nemzetközi szakmai standardok alapján, a jogállam keretei között végzi. Az ÁSZ független a párpolitikától, ellenőrzési tevékenysége során nem mérlegel pártpolitikai szempontokat. Az Állami Számvevőszékkel szembeni közbizalom aláásására alkalmas kijelentések, az ÁSZ jó hírnevét sértő pártpolitikai nyilatkozatok és valótlanságokat tartalmazó közlések a magyar demokratikus jogállam alapjait kerülik meg. Sajnálatos, hogy egyes pártok megpróbálnak pártpolitikai hasznot húzni az ÁSZ ellen indított támadásokkal.”
