Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Találkozna Kim Dzsongunnal az új japán kormányfő


Szuga Josihide ünnepel, amikor a Liberális Demokrata Párt jelentős többséggel választotta meg vezetőnek

​​​​​​​Kész találkozni az észak-koreai vezetővel, és normalizálná a kapcsolatokat Phenjannal a frissen kinevezett japán miniszterelnök. A megbékélést több tényező is nehezíti a két ország közt.

Normalizálná a kapcsolatokat Észak-Koreával az új japán miniszterelnök. A megbékélést nehezíti, hogy az észak-koreai titkosszolgálat a múltban több japán állampolgárt elrabolt, és az emberrablások kivizsgálását pár éve Kim Dzsongun megakadályozta.

Rendezni közös dolgaikat

Japán és Észak-Korea kapcsolatainak rendezése lesz Szuga Josihide, a nemrégiben beiktatott japán miniszterelnök egyik első feladata. A 71 éves kormányfő az ENSZ-közgyűlés 75. ülésszakán, szeptember 25-én elhangzott beszédében azt mondta, Tokió kész arra, hogy teljesen normalizálja kapcsolatait Phenjannal, rendezve a kétoldalú viszonyt terhelő komoly problémákat.

Ilyen például az észak-koreai hírszerzés által elrabolt japán állampolgárok ügye, az észak-koreai rakéta- és atomprogram kérdése, és a két ország közös történelmének kérdései. Korea a második világháború végéig japán gyarmat volt, ez idő alatt történészek szerint koreaiak több esetben is háborús bűnök áldozataivá váltak, ám ezt a japán politikai vezetés mindeddig nem ismerte el.

A japán miniszterelnök szerint a két ország megállapodása nagymértékben hozzájárulna a béke és stabilitás megszilárdításához az egész térségben. Szuga Josihide azt mondta, „nem mulaszt el egyetlen alkalmat sem e cél elérésére”, a problémák rendezése érdekében szívesen találkozna Kim Dzsongun észak-korai vezetővel is.

2004-ben befagytak a kapcsolatok

A kezdeményezésre egyelőre nem érkezett válasz. Phenjan és Tokió között nincsenek hivatalos diplomáciai kapcsolatok. Japán kormányfő utoljára 2004-ben járt Észak-Koreában, hogy az észak-koreai titkos ügynökök által elrabolt japán állampolgárok hazaengedéséről tárgyaljon.

Az emberrablások ügye várhatóan sok év távlatából is érzékeny pont lesz, ha újraindulnak a tárgyalások. 2004-ben éppen emiatt fagyott be teljesen a két ország kapcsolata.

Emberrablások

A kommunista rezsim elismerte, hogy 1977 és 1983 között 13 japán állampolgárt raboltak el, bár egyesek szerint a valós szám ennél magasabb lehet, és arra kényszerítették őket, hogy észak-koreai kémeket tanítsanak japánul, másoknak pedig a személyazonosságát akarták felhasználni, hogy Japánban kémkedhessenek.

2004-ben Phenjan öt foglyot szabadon engedett, míg a maradék nyolc állításuk szerint időközben elhunyt. Köztük volt Megumi Jokota, akit 13 éves korában raboltak el, és az észak-koreaiak állítása szerint a fogságban öngyilkos lett. Állítólagos holttestét ekkor át is adták, vissza is vitték Japánba, ahol azonban DNS-vizsgálattal megállapították, hogy a földi maradványok nem Megumi Jokotához tartoznak, aki családja szerint továbbra is fogságban lehetett.

Ezt követően mélypontra kerültek a két ország kapcsolatai, és azóta nem tartottak vezetői szintű találkozót. Bár hat évvel ezelőtt, 2014 májusában a két ország megegyezett abban, hogy új vizsgálatot indítanak az elrabolt japánok sorsának felkutatására, a közös vizsgálóbizottságot Phenjan hamarosan feloszlatta.

A japán közélet szürke eminenciása

Szuga Josihide szeptember 16-án tette le a miniszterelnöki esküt, miután elődje, Abe Sinzó betegsége miatt lemondásra kényszerült. Mint korábban írtuk, az új kormányfőt Abe pártja, a Liberális Demokrata Párt képviselői és helyi szervezetei jelentős többséggel választották meg, várakozásaik szerint követi majd elődje politikáját, hiszen az előző miniszterelnök régi bizalmasa, hosszú ideig dolgozott a kabinetfőnökeként.

A New York Times portréja szerint a 71 éves Szuga Josihide némileg kilóg a japán politikai életből, mert nem politikus családból származik, anyja iskolai tanár volt, apja pedig szamócát termesztett. Bár a politikai élet tapasztalt szereplője, eddig nem élvezett túl nagy médiafigyelmet.

Saját bevallása szerint a hobbija a horgászat és a karate, a japán újságok szerint nem fogyaszt alkoholt, szereti az édességet, és minden nap felkelés után, valamint lefekvés előtt megcsinál száz felülést. A nevéhez eddig nem fűződik jelentős döntés, legalábbis nyilvánosan, bár több forrás szerint szerepet játszott annak a jogi környezetnek a megteremtésében, ami alapján Japán közös tengeri hadgyakorlaton vehetett részt szövetségeseivel, köztük az Egyesült Államokkal.

Kritikusai szerint ő állt amögött is, hogy Abe Sinzó ideje alatt a kormány határozott lépéseket tett a kritikus média elhallgattatására, valamint hogy szorosabb kontroll alá vonták a japán államigazgatás dolgozóit.

Folytatja az „Abenomics” gazdaságpolitikát

Amennyiben Szuga Josihide az előző miniszterelnök politikáját viszi tovább, várhatóan kezdeményezni fogja majd az ország alkotmányának átírását. A jelenlegi alkotmány szerint Japán elkötelezett pacifista ország, amely nem ismeri el a hadviseléshez való jogot. Ezt hivatalosan az észak-koreai fenyegetéssel indokolják, ám ahogy az említett hadgyakorlat is mutatja, több köze lehet Kína megerősödéséhez és a kínai terjeszkedés megakadályozását célzó amerikai stratégiához, aminek fontos része lehet a japán haderő erősítése.

A miniszterelnök várhatóan folytatja az „Abenomics” néven ismert gazdaságpolitikát is, amelyre a laza monetáris politika, kormányzati költekezés és a különböző iparágak, például a mezőgazdaság strukturális reformjai jellemzők. A gazdaság terén az első feladata a koronavírus-járvány hatásainak mérséklése lesz: bár Japánban nem volt súlyos a járvány, a recesszió a szigetországba is begyűrűzött, így a japán GDP 7,8 százalékkal zuhant a második negyedévben.

XS
SM
MD
LG