A hétvégén legkevesebb 40 katona elesett, és civilek lakta területeket is támadások értek mindkét oldalon. Egy héttel az előző, sikertelen békítési kísérlet után szombaton ismét tűzszünetről kötött megállapodást Örményország és Azerbajdzsán, illetve a hegyi-karabahi el nem ismert örmény köztársaság képviselői. A vasárnap közölt hírek alapján azonban ez a tűzszünet sem sikeresebb, mint az előző.
Hajnalban már folytatódtak a harcok
Október 18-án hajnalban, órákkal a tűzszünet életbe lépése után az örmény hadügyminisztérium jelentése szerint rakétákkal és ágyúkkal lőtte az örmények által ellenőrzött területeket az azeri hadsereg. Az azerbajdzsáni hadügy szerint pedig az örmények vetettek be tüzérséget a tűzszünet során kijelölt demarkációs vonalon.
A hegyi-karabahi konfliktus megoldása érdekében még október 10. előtt ült tárgyalóasztalhoz az örmény és az azeri vezetés. A moszkvai tárgyalásokon Oroszország közvetített. Moszkva Örményország katonai szövetségese, de Oroszország a közelmúltban Azerbajdzsánnak is fegyvereket adott el. Ekkor a felek megegyeztek egy humanitárius tűzszünet bevezetéséről, és a béketárgyalások elindításáról. A harcok azonban napokon belül újrakezdődtek, még azelőtt, hogy sikerült volna végrehajtani például a fogolycserét, ami a megállapodás egyik része volt.
Erőegyensúly: Miből áll az azeri és az örmény hadsereg?
Aggasztó fejlemények
Az azóta folyó harcoknak civil és katonai áldozatai voltak, a konfliktus során mindkét fél célba vett lakott területeket is. A hétvégén olyan fényképeket tettek közzé Hegyi-Karabah fővárosából, amelyek lerombolt épületeket ábrázoltak, ezeket feltehetően tüzérségi, rakéta-, vagy légitámadás érte. A karabahi szakadár állam vezetése szerint a hétvégén a frontvonal több szakaszán is támadást indítottak az azeriek, a hétvégén folyó harcokban 40 katona halt meg, így az eddig elesettek száma 673-ra nőtt. A civil áldozatokról egyelőre nincsenek pontos adatok, sem az azeri veszteségekről, a bakui kormány eddig nem tett közzé adatokat arról, hány katona esett el a harcokban.
Aggasztó fejlemény, hogy a támadások nem korlátozódnak az Azerbajdzsán és Örményország közötti vitatott területre. Szombaton rakéta csapódott be Azerbajdzsán második legnépesebb városában, Gandzsában, a robbanásban 13 civil életét vesztette, 50-en megsérültek. Azt egyelőre nem tudni, hogy a rakétát a karabahi vagy az örményországi hadsereg lőtte-e ki – utóbbi a háború eszkalálódásához vezethet, ami az Örményországban katonákat állomásoztató Oroszországot és Azerbajdzsán szövetségesét, Törökországot is esetleg beránthatja a konfliktusba.
Az orosz befolyás gyengülése
Az azeriek és örmények között idén szeptemberben újultak ki a harcok, elemzők szerint az azeri hadsereg indított támadást, hogy visszafoglalja az Azerbajdzsán részének tekintett területeket. Később az azeri kormány is olyan nyilatkozatokat tett, hogy a területi vitát katonai erővel akarják rendezni, bár állításuk szerint az örmények kezdték a harcokat szeptemberben.
A konfliktus újraindulásának köze lehet az orosz befolyás csökkenéséhez a dél-kaukázusi régióban, ennek következtében Azerbajdzsán lehetőséget láthat arra, hogy megpróbálja megváltoztatni a ’90-es évek óta befagyott status quo-t.
Az októberben folytatott azeri-örmény tárgyalások során az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Minszk-csoportját jelölték ki, hogy segítse a konfliktus rendezését. A Minszk-csoportot, amely még a 90-es években jött létre az azeri-örmény konfliktus rendezésére Franciaország, Oroszország és az Egyesült Államok közösen felügyeli.
