Arról, hogy hogyan alakította át a koronavírus a magyar börtönviszonyokat, összesen 10 emberrel készítettünk interjút. Vannak köztük olyanok, akik nemrég szabadultak, olyanok is, akiknek még rács mögött van a hozzátartozójuk és olyan szakemberekkel is beszélgettünk, akiknek a kutatási témája a magyar börtönök társadalma és belső világa. Az interjúalanyaink szinte mindegyike fél a lehetséges retorzióktól, ezért arra kértek minket, hogy változtassuk meg a neveiket és ne legyenek beazonosíthatók cikkünk alapján.
Heti nyolc óra szabad élet
Csinos emeletes családi ház valahol Budapest kertvárosi részén. Csendes környék, jó szomszédokkal, olyanokkal, akik nem kérdeznek sokat és az egyszerű válaszokkal is beérik. A teraszon már vár rám Dóra, mosolyogva mutatkozik be. Bevezet a házba, amely a pincétől a padlásig összesen hat szintes. Itt élnek a férjével békés nyugalomban ketten.
- Milyen kávét kérsz? Hosszút, presszót, latte macchiatót? - beszélni kezd az életéről, majd a mosolygós, de megkeményedett nő néhány perc után megfog egy töltőt, bedugja a konnektorba, aztán felhúzza a nadrágja szárát, ahol bokalánc helyett egy fekete műszer villan meg. A kávé lefőtt.
- Muszáj tölteni. Van, hogy éjszaka is így alszom, mert félek, hogy lemerül és bejelez
– magyarázza az asszony, aki alig néhány hete szabadult a börtönből, de még sokáig reintegrációs őrizetben lesz. A mostani zárkája a háza, amit összesen hetente kétszer négy órára hagyhat el.
Biztos egzisztencia, karrier és mintacsalád - valamint egy évtizedes per, aminek a vége az lett, hogy a bíróság döntése értelmében a nőnek különféle gazdasági bűncselekmények miatt börtönbe kellett vonulnia.
Összesen hét hónapig volt a rácsok mögött. Pont akkor, amikor berobbant a koronavírus és Magyarország börtöneibe egyetlen látogató sem tehette be a lábát. Dóra azóta ugyan kijött, de akik ott maradtak, azóta sem láthatták a szeretteiket. Pontosan 231 napja.
Látogatni tilos!
A kormány még tavasszal a veszélyhelyzetre hivatkozva a Büntetés-Végrehajtás országos parancsnokának a hatáskörébe helyezte azt a lehetőséget, hogy ha úgy látja jónak, akkor egyes börtönök és fegyházak esetében korlátozhatja a látogatást és a kapcsolattartást.
Az országos főparancsnok nem sokat teketóriázott. Március 8-tól elrendelte, hogy Magyarországon egyetlen egy büntetés-végrehajtási intézetbe sem mehetnek látogatni a családtagok. Ezt a tilalmat azóta sem oldotta fel.
Nyáron ugyan alábbhagyott a vírus terjedése, de akkor a BVOP arra hivatkozott, hogy gőzerővel készülnek a második hullámra és kockázatos lenne megnyitni a börtönöket a látogatók előtt. Arról a mai napig senki nem tud semmit, hogy mikor láthatják egymást legközelebb az elítéltek és családtagjaik.
Csak egyszer találkozott a családjával
Dóra idén év elején vonult be a börtönbe. Azt meséli: néhány hétig eltartott, mire a tagadásból felocsúdva belátta, hogy egész egyszerűen túl kell lennie ezen és le kell töltenie az ítéletét.
Hét hónap nem nagy idő, gondolta az asszony, kibírja bármi is történik. A férje, a fia és a lánya tartották benne a lelket. Még a börtönviszonyokhoz is próbáltak pozitívan hozzáállni, ezzel is támogatva édesanyjukat.
„Mondtuk anyának, hogy mi végig mellette leszünk, hívjuk, látogatjuk majd, amennyit csak lehet„
-magyarázta az asszony lánya.
Dóra néhány hét alatt beleszokott új életébe. Egy idő után a kényelmi dolgok hiánya sem zavarta, gyorsan túltette magát azon, hogy tusolásnál csak forró víz jön a csapból, két hét után meg már az sem okozott neki problémát, hogy a zárkájában éjszakánként egyszerre négyen horkolnak kánonban.
Az első beszélőjén is túl volt a családjával, ami néhány napra feltöltötte érzelmileg. Közvetlen ezután rendelték el a látogatási tilalmat a magyar börtönökben.
"Hatalommal való visszaélés empátia nélkül"
Normális esetben a rabokhoz havonta egy vagy két alkalommal másfél órára mehetnek be a hozzátartozók, amit a köznyelvben csak beszélőnek hívnak. De emellett még telefonon is hívhatják bentről a családtagjaikat a börtönlakók. Igaz, elég borsos árat kell fizetniük ezért, egyetlen percnyi telefon a rácsok mögül 75 forintba kerül.
Dóra heti negyven percet telefonálhatott még a koronavírus előtti időkben, miután megszűntek a látogatások, kapott még 15 percnyi bónuszt, persze nem ingyen, valamint a beszélő helyett bevezetett Skype sem okozott a családjának technikailag gondot. De érzelmileg mindenkit megviselt, hogy fél éven át nem találkozhattak.
„Elég nehezen bírta így a család és nagyon-nagyon nehezen értették meg azt, hogy innentől kezdve Skype-on sok mindenről nem beszélhetünk. Nem értették azt sem, hogy miért nem érdekel az, hogy a fiamék eladták a házukat. Azt mondtam nekik, hogy ezt hagyjuk, mert ez mind-mind olyan bizonytalansági tényező, ami ide nem kell. Ilyenkor mondtam nekik, hogy erről most ne beszéljünk. Csak eleinte nem értették, hogy miért„
- meséli Dóra, aki elmondta azt is, hogy a Skype-hívások minden másodpercét hallgatta és nézte egy felügyelő, akinek nem akart fegyvert adni a kezébe azzal, hogy megtudja, honnan jött, milyen a családja, milyen a háza, mert állítása szerint az őrök ezzel sokszor visszaélnek.
Az asszony szerint abban a börtönben, ahol ő töltötte a büntetését, naponta megalázták őt is és a rabtársait is a női felügyelők. Ahogy Dóra fogalmaz: hatalommal való visszaélés ez, mindenféle empátia nélkül.
„A női felügyelők az ember lelkét teszik tönkre és szavakkal gyilkolnak, a férfi felügyelet az pedig ver. És hiába tagadják„
-mondta a Szabad Európának az asszony, akinek a családja eleinte nem is értette, miért beszél a videóhívások közben rébuszokban. A fia, Kornél azt magyarázta: Skype-on minden más volt, gyakorlatilag teljesen személytelenné váltak a beszélgetések.
„Anyának minden rezdülését ismerjük és ha személyesen együtt tudunk lenni másfél órát, hiába vagyunk elválasztva egymástól és hiába nem érinthetjük meg egymást, akkor is minden pillantásából le tudjuk venni azt, hogy mennyire tényleg azt mondhatja, ami bent történik és mennyire van igazából jól. Ha pedig a felügyelő kicsit arrébb ment, akkor beszélhettünk a valódi dolgokról.”
Színjátékká silányult emberi kapcsolatok
László három évet ült. Két hónappal ezelőtt szabadult. A fehérgalléros bűnöző most már a szeretteivel van, de a koronavírus miatti látogatási tilalom is közrejátszott abban, hogy egy érzelmileg teljesen üres és kiégett apát és férjet kapott vissza a családja. László ugyanis tavaly decembertől EVSZ-es (Enyhébb Végrehajtási Szabályok) volt.
„Képzeld el azt az embert, aki három évet ült. Két és fél év után először hazamehetett néhány órára és átölelhette a gyerekét. De amikor először engedték volna el két napra a családjához, hogy otthon is aludjon egy éjszakát, bezárták a börtönöket”
-magyarázta a Szabad Európának Vilma, a férfi felesége. László ezek után már levelet sem írt a családjának, mert nem akarta őket terhelni és a videóhívásokról is lemondott. Vilma azt mondja: csak az elmúlt hetekben értette meg, hogy miért döntött így a férje.
„Nekünk úgy kellett volna őt látnunk, ahogy ő nem akarta, hogy lássuk és nem szerettük volna, ha ettől még feszélyezettebbé válna. Láthatta volna így a kislányunkat, de inkább így nem akarta.„
Egy neve elhallgatását kérő szakember, aki jól ismeri a fegyintézetekben most kialakult helyzetet, a Szabad Európának azt mondta: a videóhívások alatt olyan helyzetek is előállhatnak, amik kellemetlenek a rabok számára a családjuk előtt. A felügyelők ugyanis sokszor beleszólnak a beszélgetésekbe és verbálisan megalázzák őket.
Fokozódó frusztráció a rácsok mögött
Éva férje még börtönben van. Az asszony csaknem három éve maradt magára két kisgyerekkel. A család március óta nem találkozott egymással és az asszony szerint bár stabil a kapcsolatuk, de csak akkor fog kiderülni, hogy mégis mekkora kárt okozott a látogatási tilalom, ha már a párja hazament.
Éva azt mondta: Skype-olnak, telefonálnak egymással, amikor csak lehet, de az mégsem ugyanaz, mintha élőben találkoznának.
„Érdemben ő sem tud meg fontosabb információt, hiszen csak ledarálom a lényeget, elmondom, ami számomra nagyon fontos, de igazából semmit nem tudok vele megosztani és ő sem nagyon velem„
- magyarázta Éva, aki azt is elmondta, hogy már csak néhány hónapot kell kibírniuk.
Azt viszont nem érti, hogy nyáron, amikor a vírus már nem tombolt az országban és még az idősotthonokat és a kórházakat is megnyitották, a börtönök mégis miért maradtak zárva. Szerinte ezt csak azért lehetett így, mert a BVOP-nak kényelmesebb volt ez a helyzet.
„A férjem azt mondta, hogy bent mindenki elengedte ezt a dolgot, mert nem tudnak mit tenni. Az ő kezük abszolút meg van kötve, a hozzátartozók pedig félnek bármit is panaszolni, mert egyetlen rossz szó a BVOP-ra és már a következő napon jön a retorzió. Mindenki ettől fél, mindenki félti a kedvezményét, mert elég egy apróság, fegyelmit adnak, márpedig akkor ugrott a hamarabb szabadulás esélye és pontosan tudják, hogy ez visszatartó erő. És ez mindenkinek fontos."
A BVOP szerint viszont a Skypeolás egyre népszerűbb a rabok körében. A Szabad Európának azt írták: az utóbbi két hónapban a fogvatartottak legalább 45 %-a élt ezzel a lehetőséggel, így meg is haladta a 2019. évben látogatót fogadottak arányát, ami 32,65 % volt.
Papíron tehát minden rendben. Mint, ahogy a büntetés-végrehajtásról szóló törvénnyel is minden az, ami pontosan taglalja, hogy milyen panaszlehetőségei vannak a fogvatartottnak.
Ha a rácsok mögött bármilyen problémájuk van, akkor lehetőségük van kérelmet beadni, ha a döntéssel nem értenek egyet, akkor panaszt tehet a fogvatartott, amit az intézet köteles kivizsgálni.
Lehetőségük van ügyészi meghallgatást is kérni, mivel a büntetés-végrehajtás felett az ügyészség gyakorol törvényi felügyeletet. De akár az ombudsmanhoz is fordulhatnak a panaszukkal.
„Ha valaki megnézi ezt a törvényi szabályozást, akkor azt látja, hogy ez így remekül néz ki, mert több lehetőségük van panaszt tenni. De ennek a gyakorlati hatékonysága kapcsán felmerülnek kétségek”
-mondta a Helsinki Bizottság jogásza a Szabad Európának. Tarnai Dóra szerint az ügyek nagyrésze valahol elsikkad a fegyintézetek falai között, ennek ellenére őket rengeteg fogvatartott keresi meg panaszokkal.
Az asszony, aki végigaludta az elmúlt nyolc hónapot
Fél éve van érvényben a magyar büntetés-végrehajtási intézményekben a látogatási tilalom. A rácsok mögött lévő több mint 17 ezer embert azonban úgy tűnik, egyelőre sikerül kordában tartani. Makai Gábor szakpszichológus ugyanakkor úgy látja, előbb-utóbb az intézetekben dolgozóknak is fel fog tűnni a rabok viselkedésének változása.
„Aki hosszútávon külső ingerek és családi kapcsolatok nélkül marad bezárva, az előbb-utóbb frusztrált lesz, mert ez egy stresszhelyzet, hiszen úgy éli meg, hogy megfosztották valamitől, ami korábban járt neki. Ez a frusztráció agresszióhoz vezethet, mert van, aki csendben, van, aki hangosan, van, aki könnyebben, van, aki nehezebben tudja kontrollálni. Az intézet érdeke is az, hogy nyugalom legyen. Az ottani megszokott életbe hosszútávon bezavarhat ez a tömeges frusztráció. Az intézet szembesülni fog az elítéltek megváltozott viselkedésével. Egyre nehezebb lesz velük bánni. Egyre több agresszív megnyilvánulás lesz. És egyre inkább deviáns lesz a magatartásuk: drogot kezdenek használni, lázadó, öngyilkos, ellenálló, passzív ellenálló magatartást tanúsítanak. Ez mind a megfosztás miatti frusztráció következménye„
- magyarázta a klinikai szakpszichológus. Makai Gábor véleményét a Szabad Európának név nélkül nyilatkozó szakember is alátámasztotta. Szerinte ideig-óráig lehet játszani a tűzzel, csak épp nem érdemes.
A szakemberek állításaival a nemrég szabadult Dóra is egyetért.
„Egyelőre két dolog miatt nincsenek egyelőre börtönlázadások. Az egyik, hogy azokat az embereket, akik elég okosak egy lázadás megszervezéséhez, a BV megfélemlíti azzal, hogy elveszítik a kedvezményüket, ha sokat pattognak. Ezért inkább senki nem szól egy szót sem. A másik: a többiekre pedig az a jellemző, hogy tehetetlenségtől magukban őrjöngenek, puffognak és iszonyat mennyiségű drogot szívnak el."
„Tudod mit csinálnak bent a nők? Gyógyszereznek, kábítószereznek nagyon. Nyugtatóznak. Volt olyan rabtársam, aki azt mondta, ő faszán végig aludta az elmúlt hat hónapot.„
És, hogy honnan szereznek drogot? Az asszony szerint a börtönben ez is pofonegyszerű.
„Lemegy az orvoshoz, mondja, hogy öngyilkos akar lenni. Elküldik az IMEI-be (Igazságügyi megfigyelő és Elmegyógyító Intézet), kirándult egy jót. Ott az IMEI-ből három perc alatt kint van már és azt írat fel, amit akar és olyan mennyiséget, hogy csak na. Volt bent egy nő, aki ezzel kereskedett. Vitték neki a cigit, kávét cserébe. Azt csinálta, hogy összetörte a nyugtatókat, szívgyógyszereket. Bevette a szájába, bent tartotta, aztán kivette és, mint egy szappant összeragasztgatta. Ha valaki vitt neki cigit vagy kávét, akkor letört belőle neki egy darabot.„
15 hónap beszélő nélkül
A hatályos jogszabályok szerint a Büntetés-Végrehajtás országos parancsnoka 2020. december 31-ig korlátozhatja a látogatási tilalmat a bv-intézetekben. Október 16-án Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azonban törvényjavaslatot nyújtott be, amit ha megszavaz az országgyűlés, akkor a látogatási tilalmat akár 2021. június 30-ig is korlátozhatja az országos parancsnok.
A neve elhallgatását kérő szakember szerint borítékolható volt, hogy ez fog történni.
„Ezt lehet csinálni néhány hónapig büntetlenül, de szerintem ez a koronaválság a BV szempontjából elhúzódik legalább másfél évig, nem túlzok, ha azt mondom, hogy még nyolc hónapig nem lesz semmi. És ez az optimista verzió. Itt semmi nem lesz, amíg nem lesz vakcina, ez egészen biztos. Csak akkor oldják fel a látogatási tilalmat, ha lesz már oltóanyag és lesz nyájimmunitás. Addig biztos, hogy nem mehet oda be senki„
- vélekedett a szakember, aki azt is kifejtette, hogy másfél év látogatás nélkül már egy olyan időtáv, ami alatt bőven megszakadhatnak az emberi kapcsolatok.
Máshol engedékenyebbek voltak
Nem mindenhol bántak annyira szigorúan a rabokkal, mint Magyarországon. A koronavírus-járvány miatt több országban is úgy döntöttek, hogy a kisebb súlyú bűncselekményekért elítéltek egy részét ideiglenesen kiengedik a börtönökből.
Az Egyesült Államokban Baltimore-ban például minden kábítószerbirtoklásért és más kisebb bűncselekményért kiszabott büntetés letöltését elhalasztják, San Franciscóban a kerületi ügyész elrendelte az előzetes letartóztatásban lévő fogvatartott szabadon engedését (lábbilincs és házi őrizet mellett).
A világ számos pontján kedvezménnyel szabadulhattak az egészségügyi állapotuk miatt veszélyeztetettebb csoportba tartozó fogvatartottak.
William Barr amerikai főügyész 2020 áprilisában elrendelte azon fogvatartottak szabadon bocsátását, akik nem erőszakos cselekményt követtek el, és már kevesebb mint két év van hátra a büntetésükből, illetve a kisebb súlyú bűnökért elítélt, 65 évnél idősebbeket is kiengedték a börtönökből . A kriminológiai adatok szerint ezek a lépések egyébként csekély kockázatot jelentenek a közbiztonságra.
Kanadában a szövetségi börtönök ombudsmanja azt tanácsolta a kormánynak, hogy engedjék szabadon azokat a fogvatartottakat, akik nem jelentenek veszélyt a társadalomra.
Olaszországban még márciusban törvényt módosítottak, amely lehetővé tette, hogy a kisebb súlyú bűncselekmények miatt elítéltek közül háromezer embert házi őrizetbe lehessen helyezni.
Portugáliában a pandémia miatt elnöki kegyelem járt azoknak a 65 év feletti, krónikus betegségben szenvedő fogvatartottaknak, akik nem szexuális vagy családon belüli erőszakot, emberölést, kábítószerrel való visszaélést követtek el.
Az Egyesült Királyságban néhány hete bevezették az úgynevezett koronavírus riasztási szintek rendszerét, amely kategorizálja a településeket a fertőzöttség szempontjából.
A börtönök és a fogvatartottak látogathatók, bizonyos szabályok betartása mellett. Azoknak, akik magas vagy nagyon magas riasztási szintű településről vagy településre érkezne beszélőre, külön engedélyt kell kérniük a börtöntől. Ha valaki nem tud, vagy nem akar beszélőre menni akkor is számos lehetősége van a szabályos kapcsolatteremtésre.
- hangüzenetet hagyhat a börtön rendszerén keresztül
- telefonálhat bármikor, egy átlagos lakossági mobiltarifa árának feléért, a börtön kifejezetten erre a célra fejlesztett zárt rendszerén keresztül
- írhat e-mailt
- küldhet hagyományos levelet
A koronavírus járvány kezdete óta pedig biztonságos videóbeszélgetést is folytathat kapcsolattartás gyanánt. Ehhez egy applikációt kell letölteni, majd a börtön rendszerén keresztül időpontot foglalni.
Természetesen csak korábban kapcsolattartóként megadott személy bonyolíthat ilyen videóhívást, ha bárki más is megjelenik a képernyőn a kapcsolatot a börtön azonnal bontja. Az applikáció használatához pedig részletes és egyszerű tájékoztató videók elérhetők a rabok és a családtagjaik számára is.
A Szabad Európa kereste a BVOP Kommunikációs Osztályát is. Az alábbi választ kaptuk:
"Válaszadásunk időpontjában a büntetés-végrehajtási szervekben összesen 145 fő személyi állományú tag és 125 fő fogvatartott volt érintett COVID-19 fertőzéssel. A fenti számból jelenleg aktív fertőző 76 fő személyi állomány és 46 fogvatartott, a betegségből kigyógyult 69 testületi tag és 79 fogvatartott"
- írták levelükben.
Arról, hogy börtönben bárki életét vesztette-e a COVID miatt, nem kaptunk adatot.
