Azerbajdzsán és Örményország is arról számolt be, hogy ismét fellángoltak a harcok a szakadár Hegyi-Karabahban és az enklávé körüli térségben. Mindkét fél a másikat vádolja, miközben szertefoszlóban a remény, hogy fennmarad két fél tűzszüneti megállapodása.
Polgári célpontok elleni támadásokkal vádolják egymást
Az azerbajdzsáni védelmi minisztérium csütörtökön közölte, hogy az örmény erők továbbra is támadásokat intéznek örmény városok és falvak ellen.
„Szerdán a nap folyamán és csütörtökre virradó hajnalra az örmény erők különböző irányból kis kaliberű fegyverekkel, mozsárágyúkkal és aknavetőkkel tűz alá vették az azeri hadsereg frontvonalon fekvő állásait, valamint lakóházakat is” – állt a közleményben.
A de facto hegyi-karabahi védelmi minisztérium közben azt közölte: megakadályozta az azeri erők tervezett offenzíváját a hegyi-karabahi hadszíntér keleti részén.
Hegyi-Karabahot a külvilág Azerbajdzsán részeként ismeri el, de az ottani lakosság többségét adó örmény lakosok elutasítják az azeri fennhatóságot. A karabahiak Örményország támogatásával a korábbi háborút lezáró, 1994-es tűzszünet óta autonóm módon igazgatják magukat, miután kiszorították a térségből az azeri erőket.
„Ma, 10:30-kor az ellenség páncélozott járművekkel megpróbált támadást indítani a keleti szektorban. Az örmény erők visszaverték az azeri erőket, akik egy páncélozott járművet, egy teherautót és nagyszámú holttestet hagytak hátra” – állt a hegyi-karabahi közleményben.
Közben azzal is megvádolták az azerieket, hogy polgári célpontokra zúdítottak ágyútüzet a stratégiai fontosságú fővárosba, Sztepanakertbe vezető utakon fekvő Martuni és Susa városokban. Áldozatokról nem számoltak be.
Hegyi-Karabah: fotós beszámoló a frontvonalról
Régi lemez: sikertelen külföldi közvetítési kísérletek
Hat héttel azután, hogy ismét fellángolt a több évtizedre visszanyúló konfliktus, a regionális hatalmak – köztük Oroszország – keresik a módját, hogyan állíthatnák le az ellenségeskedést. Feltételezések szerint az idén ősszel kirobbant harcokban több ezer ember, köztük sok polgári lakos vesztette életét.
Oroszország segített tető alá hozni október 10-én a katonai műveletek leállítását célzó első „humanitárius tűzszünetet”. A fegyvernyugvás és két további, amerikai és francia közvetítéssel kötött megállapodás is, a hatályba lépése után pár órán belül összeomlott.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán azt mondta: „Oroszország minden erejétől telhetőt megtesz azért, hogy a lehető leghamarabb véget lehessen vetni a dél-kaukázusi konfliktusnak”.
„Örményországgal és Azerbajdzsánnal is kapcsolatban állunk. Reméljük, olyan eredményeket tudunk elérni, amelyek a régióban élő összes ember számára elfogadhatók” – mondta Putyin elnök vallási vezetőkkel folytatott találkozóján.
Ugyanakkor Zohrab Mnacakanjan örmény külügyminiszter azt mondta Jerevánban egy szerdai sajtótájékoztatón, hogy nincs tervben a felek közötti közvetlen, magas szintű találkozó. Mindez annak ellenére van így, hogy az EBESZ Minszki csoportja továbbra is felügyeli a konfliktus rendezését célzó tárgyalási folyamatot.
„Jelen pillanatban nincs terv Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök és Ilham Alijev azeri elnök találkozójáról, ahol a hegyi-karabahi konfliktus rendezéséről tárgyalnának” – mondta az örmény külügyminiszter.
A harcok szeptember 27-én lángoltak fel, és a felek rövid időn belül tüzérséget, rakétákat és drónokat is bevetettek.
Mindkét harcoló fél beszámolt veszteségekről, köztük polgári halottakról. Orosz becslések szerint a két oldal halottainak száma elérte az ötezret.
