A minisztérium közlése szerint egyre növekszik a hegyi-karabahi harcokban elesett katonák száma, ezért szükséges az alap növelése.
2017 óta minden örmény adófizetőnek 1000 dramot (nagyjából 600 forintot) kell havonta befizetnie az úgynevezett Hadsereg Biztosítási Alapba. A minisztérium jövő januártól 3 ezerre emelné ezt az összeget.
A jelenlegi szabályok szerint egyszeri összegként 5 és 10 millió dram (3-6 millió forint) közötti összeget kap a harcokban elesett vagy súlyosan megsérült hivatásos katonák és katonatisztek családja. Az elesett vagy sebesült sorkatonák hozzátartozói 20 éven keresztül 100-300 ezer dram (60-181 ezer forint) havi járadékot kapnak.
Az új javaslatot a hetekben tette közzé a minisztérium, de a parlament elé még nem terjesztették be.
Már mintegy 1200 katona esett el
A hegyi-karabahi harcok szeptember 27-én újultak ki, azóta a jereváni kormány többször kérte az Örményországban és a diaszpórában élő örményeket, hogy adományokkal támogassák a háború áldozatait.
Az örmény fegyveres erők jelentései szerint eddig 1177 katonájuk esett el a harcokban, ahol már nehézfegyvereket, rakétákat, tüzérséget és drónokat is bevetett mindkét oldal. Mivel a harcok a tűzszünet-kísérletek ellenére folytatódnak, további áldozatokra lehet számítani.
A sebesültek számáról egyelőre nincs nyilvános adat, de becslések szerint legalább több százan lehetnek.
Háborús fővárosok: Baku és Jereván a hegyi-karabahi konfliktus idején
Kisebb terhet kéne róni a szegényekre
Artak Manukian, az örmény parlament kormánypárti képviselője november 6-án azt mondta, szükség van a hadi alap bevételeinek növelésére, mert csak így lehet megoldani a jövőben az érintettek kárpótlását.
Az ellenzéki Sikeres Örményország és Fényes Örményország pártok egyelőre nem közölték az álláspontjukat a javaslattal kapcsolatban, de mindkét pártnak akadt olyan képviselője, aki azt mondta, nem lenne igazságos minden munkavállalóra azonos terhet rakni, függetlenül attól, mennyit keresnek.
„Igazságtalan lenne, ha nekem, parlamenti képviselőként a magas fizetésemből pont akkora összeget kéne befizetnem, mint aki minimálbért vagy átlagbért keres”, mondta a Sikeres Örményország párt képvsiselője, Naira Zohrabian.
Edmon Marukian, a Fényes Örményország párt frakcióvezetője szintén a magasabb jövedelműek nagyobb arányú hozzájárulása mellett érvelt.
Varuzsan Avetikian, a hadi biztosítási alap igazgatója azt mondta, addig nincs értelme bevezetni a járulék emelését, amíg sok adófizető nem jelenti be a valós jövedelmét.
Avetikian elmondása szerint az alapból már több családnak fizetnek, ha egy családtag elesett vagy megsebesült a mostani hegyi-karabahi harcokban.
Nem látni a konfliktus végét
Szerdán ismét sikertelenül próbáltak tűzszünetet kötni az örmények lakta, de a legtöbb ország által Azerbajdzsán részeként elismert karabahi enklávéért harcoló felek. A héten Azerbajdzsán és Örményország kölcsönösen egymást vádolta a tűzszünet megsértéséért: az azeri hadsereg jelentése szerint az örmények szerdán napközben és csütörtök hajnalban tüzet nyitottak az állásaikra, a karabahi örmény erők szerint viszont csak azután kezdtek el lőni, hogy az azeriek támadást indítottak a tűzszünet kihirdetése után.
Azerbajdzsán és Örményország között elsősorban Oroszország és az általa vezetett Minszki Csoport próbál béketárgyalásokat tető alá hozni. Moszkva Örményország katonai szövetségese, de Azerbajdzsánnal is szoros gazdasági kapcsolatokat ápol (egyebek közt fegyvereket is szállítottak nekik), így érdekében állna a béke helyreállítása.
Egyelőre ezek a kísérletek kevés sikerrel jártak. Bár októberben több alkalommal is tűzszünetet hirdettek ki, egy-két napon belül már rendre folytatódtak az összecsapások. A tűzszünetet béketárgyalásoknak kellene követni, de itt sem látható még áttörés. Az örmény külügyminiszter egy szerdai sajtótájékoztatón azt mondta, „jelen pillanatban nincs terv Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök és Ilham Alijev azeri elnök találkozójáról, ahol a hegyi-karabahi konfliktus rendezéséről tárgyalnának” – mondta Zohrab Mnacakanjan.
