Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Meggyilkolták Irán vezető atomtudósát, az amerikai választásokhoz is köze lehet


Az irán állami tévé (IRIB) felvétele Mohszen Fahrizadeh és testőrei szétlőtt autójáról, 2020. november 27-én.

Meggyilkolták Mohszen Fahrizadehet, Irán elsőszámú atomtudósát pénteken. A Teherántól nem messze fekvő Abszard város környékén lőtték le autójában ismeretlen támadók.

Hírügynökségi jelentések szerint Fahrizadeh autójához közel először bombát robbantottak, majd amikor a jármű megállt, legalább öt fegyveres nyitott rá tüzet az út mellől, írja a Szabad Európa központi szerkesztősége.

Az Al Jazeera teheráni tudósítója szerint viszont csak 3-4 támadó volt, és a halálos áldozatok száma is 3-4 fő. Fahrizadeh sérült testőreit kórházba vitték. A helyi hatóságok emellett azt állítják, hogy több támadó is meghalt.

Mohszen Fahrizadeh 2019. január 23-án.
Mohszen Fahrizadeh 2019. január 23-án.

Az iráni kormány jelentése szerint Fahrizadeh, aki az iráni védelmi minisztérium kutatási osztályának vezetője volt, fegyveres testőrök kíséretében utazott, azonban a kialakuló tűzharcban súlyos sérülést kapott, és a kiérkező orvosok már nem tudtak rajta segíteni.

Teherán a merényletet terrortámadásnak nevezte, és úgy látják, hogy az izraeli titkosszolgálatok állnak mögötte.

Dzsavad Zarif külügyminiszter közleményében azt írta, „minden jel arra mutat, hogy Izraelnek szerepe volt” a támadásban, és arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy „ne kezeljék többé kettős mércével az államilag támogatott terrorizmust”.

Hatalmas uránkészletet halmozott fel Irán

Irán legfőbb vallási és világi vezetője, Ali Hamenei ajatollah katonai tanácsadója, Hosszein Dehghan Izrael mellett az Egyesült Államokat sejti a merénylet mögött.

„Mivel szövetségesük (Donald Trump amerikai elnök) már nem sok napot tölt a politikában, a cionisták egyre erősebben próbálnak nyílt háborút kiprovokálni”

– írta a Twitteren, egyben kemény válaszcsapást ígért a „az ártatlan mártír gyilkosai ellen.”

Nyugati hírszerzők szerint Mohszen Fahrizadeh volt Irán katonai célú nukleáris fejlesztéseinek elsőszámú tervezője. Irán hivatalosan már a kétezres évek elején felfüggesztette az atomfegyver kifejlesztésére irányuló AMAD programot, ám Izrael és az Egyesült Államok szerint titokban ezután is folytatták a katonai célú kutatást.

A hivatalos iráni álláspont szerint az atomprogramjuk kizárólag békés célokat szolgált, végül a 2015-ben megkötött nemzetközi egyezményben lehetővé tették, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) ellenőrizze az iráni nukleáris létesítményeket, cserébe a korábban elrendelt gazdasági szankciók felfüggesztéséért.

Valószínűleg nem véletlen az időzítés

Donald Trump hivatalba lépése után bejelentette, hogy egyoldalúan kilépteti az Egyesült Államokat az Iránnal kötött nukleáris megállapodásból, és újra életbe lépteti a gazdasági szankciókat. Bár az IAEA továbbra is monitorozza az iráni atomprogramot, az iráni álláspont szerint az amerikai kivonulás után már nem kötik őket a korábban vállalt feltételek.

Egy idén novemberben készült jelentés szerint Irán már 12-szer nagyobb urániumkészletet halmozott fel, mint amennyit az eredeti megállapodás engedélyezett volna.

A Mohszen Fahrizadeh meggyilkolásával kapcsolatos vádakra eddig sem az izraeli, sem az amerikai kormány nem reagált. Az izraeli titkosszolgálatokat az elmúlt 10 évben többször gyanúsították az iráni atomtudósok elleni merénylet szervezésével, és az is tudható, hogy Fahrizadeh is rajta volt az izraeliek feketelistáján.

Egy sajtótájékoztatón Benjamin Netanjahu izraeli elnök is felemlegette, úgy fogalmazott „jegyezzük meg a nevét”.

Nyugati elemzők szerint a merényletnek valóban köze lehet Donald Trump választási vereségéhez. Az elkövetők célja az lehetett, hogy megnehezítsék a januárban hivatalba lépő amerikai vezetés és Irán esetleges újbóli diplomáciai közeledését.

Ez beleillene Irán másik régiós riválisának, Szaúd-Arábiának a stratégiájába is. A szaúdi és izraeli külügy vezetője között épp a napokban szervezett történelmi találkozót Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, ennek témája szintén az iráni fenyegetés elleni közös stratégia megalkotása volt.

A közelmúltban a szaúdi és izraeli vezetés is egyre élesebben bírálta Iránt, annak ellenére, hogy a Trumpot a Fehér Házban váltó Joe Biden kampánya során jelezte, újra megkötné Iránnal a 2015-ös atomalkut. Izrael és Szaúd-Arábia ezzel szemben várhatóan megpróbálja majd rávenni Bident arra, hogy folytassa elődje keménykezű politikáját Teheránnal szemben.

Érdekesnek találta cikkünket? Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

XS
SM
MD
LG