Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Akár blöff, akár nem, a Putyin által bejelentett atomfegyver-telepítés Belaruszba fokozza a kardcsörtetést


Egyelőre nem egyértelmű, hogy tényleg átvittek-e orosz atomfegyvereket Belaruszba, de ha megtörtént, az fokozza a kockázatokat
Egyelőre nem egyértelmű, hogy tényleg átvittek-e orosz atomfegyvereket Belaruszba, de ha megtörtént, az fokozza a kockázatokat

A Nyugat eddig nem adott adekvát választ a megtörtént vagy csak ijesztegetésnek használt orosz atomfegyver-telepítésre Belaruszba. Miközben egyes Kreml-párti szakértők azt sugallják, hogy a fegyverek bevetésével kell Moszkvának jeleznie, hogy nem beszél a levegőbe, a belarusz ellenzék attól fél, hogy az ország NATO-célponttá válik.

Valamikor idén nyáron – ha lehet hinni Vlagyimir Putyin elnöknek – Oroszország áttelepítette néhány rövid hatótávolságú nukleáris fegyverét Belaruszba, közelebb Ukrajnához, egyben a NATO közvetlen közelébe.

Az orosz fegyverek bejelentett telepítése a szomszéd és közeli szövetséges területre új szakaszt jelent a Kreml ukrajnai inváziójával párhuzamosan folyó nukleáris kardcsörtetésben, egyben újabb kísérletet arra, hogy eltántorítsa a Nyugatot attól, hogy növelje a Kijevnek nyújtott katonai támogatást.

Sem Putyin, sem belarusz kollégája, Aljakszandr Lukasenka nem közölte, mennyi fegyvert szállítottak át, csak annyit, hogy az országban lévő szovjet korabeli létesítményeket felkészítették a befogadásukra és hogy a belarusz pilótákat és rakétaszemélyzetet elkezdték kiképezni a használatukra.

Az Egyesült Államok és a NATO nem erősítette meg az áttelepítést. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár „veszélyesnek és vakmerőnek” ítélte Moszkva retorikáját, de a hónap elején úgy nyilatkozott, hogy a szövetség nem tapasztalt változást Oroszország nukleáris ütőképességében.

Valóban mindent látnak a hírszerzők?

Míg egyes szakértők kételkednek Putyin és Lukasenka állításaiban, mások megjegyzik: nem biztos, hogy a nyugati hírszerzés nyomon tudja követni ezeket mozgásokat.

A hónap elején a CNN az amerikai hírszerzés tisztviselőit idézte, akik azt mondták, hogy nincs okuk kételkedni Putyin állításában, hogy a fegyverek első tételét már átszállították Belaruszba, és megjegyezték, hogy az Egyesült Államok számára kihívást jelenthet a fegyverek nyomon követése.

A nukleáris töltetű interkontinentális ballisztikus rakétákkal ellentétben – amelyek egész városokat képesek elpusztítani – a harctéren, a csapatok ellen bevethető taktikai nukleáris fegyverek hatóereje akár mindössze egy kilotonna is lehet. A második világháborúban az Egyesült Államok által Hirosimában bevetett bomba 15 kilotonnás volt.

Becsült nukleárisrobbanófej-arzenál a világban. Az Amerikai Tudósok Szövetsége (FAS) 2022-es infografikája
Becsült nukleárisrobbanófej-arzenál a világban. Az Amerikai Tudósok Szövetsége (FAS) 2022-es infografikája


Az eszközök kompakt méretűek: bombákra, rakétákra és tüzérségi lövedékekre szerelik fel, és elég diszkréten szállíthatók teherautón vagy repülőgépen. Aljakszandr Aleszin független minszki katonai elemző szerint a fegyverek olyan konténerekben vannak, amelyek nem engedik át a sugárzást, így anélkül vihették át őket repülőn Belaruszba, hogy a nyugati hírszerzés észrevette volna.

„Könnyen elférnek egy hagyományos Il–76-os teherszállító repülőgépen – mondta Aleszin. – Naponta tucatnyi gép repül, nagyon nehéz lekövetni egy ilyen különleges járatot. Lehet, hogy az amerikaiaknak nem sikerül felfedezniük.”

Kéttucatnyi rakétabiztos hidegháborús telep

Belarusznak 25 olyan föld alatti létesítménye van, amelyeket még a hidegháború idején építettek nukleáris töltetű, közepes hatótávolságú rakéták számára, és képesek ellenállni a rakétatámadásoknak – mondta a szakértő.

Csak öt-hat ilyen raktárban lehet ténylegesen taktikai atomfegyvert tárolni – tette hozzá –, de a hadsereg mindegyik helyszínen ott van, hogy megtévessze a nyugati hírszerzést.

A háború elején Putyin nukleáris arzenáljára hivatkozva többször hangoztatta, hogy „minden szükséges eszközt” bevet Oroszország védelmében. Az utóbbi időkben visszafogta e megnyilvánulásait, de egyik magas rangú beosztottja továbbra is ijesztő könnyedséggel használja a fenyegetést.

Ő Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője, aki 2008 és 2012 között államfő volt, mivel akkor Putyin elnöki mandátumainak száma korlátozva volt. Medvegyev – az egykori liberális – szinte naponta fenyegetőzik azzal, hogy Moszkva nem fog habozni a nukleáris fegyverek bevetésével.

Vlagyimir Putyin orosz elnök (jobbra) Dmitrij Medvegyev miniszterelnökkel beszél az esőben az 1941-es náci német invázió évfordulóján tartott koszorúzási ünnepségen a Kreml falánál, Moszkvában 2017. június 22-én
Vlagyimir Putyin orosz elnök (jobbra) Dmitrij Medvegyev miniszterelnökkel beszél az esőben az 1941-es náci német invázió évfordulóján tartott koszorúzási ünnepségen a Kreml falánál, Moszkvában 2017. június 22-én


Egy nemrégiben megjelent cikkében azt írta, hogy „az apokalipszis nemcsak lehetséges, hanem nagyon is valószínű”, és elkerülésének egyetlen módja az, ha meghajlunk az orosz követelések előtt.

A világ egy olyan konfrontációval néz szembe, „amely sokkal rosszabb, mint a kubai rakétaválság, mert ellenségeink úgy döntöttek, hogy valóban legyőzik Oroszországot, a legnagyobb atomhatalmat” – írta.

Peking csitította le Putyint?

Sok nyugati megfigyelő ezt csak üres frázispufogtatásnak tartja.

Úgy tűnik, hogy Putyin viszont visszafogta nukleáris retorikáját, miután Kínából erre vonatkozó jelzéseket kapott – nyilatkozta Keir Giles, a Chatham House brit külpolitikai intézet Oroszország-szakértője.

„A nyilvános kínai nemtetszésnek megvolt a hatása. Lehet, hogy ezenfelül magánüzenetek is érkeztek Oroszországba” – mondta Giles az Associated Pressnek.

Moszkva védelmi doktrínája nukleáris választ irányoz elő egy atomcsapásra vagy akár egy olyan hagyományos fegyverekkel végrehajtott támadásra, amely „az orosz állam létét fenyegeti”.

Ez a homályos megfogalmazás arra késztetett néhány orosz szakértőt, hogy e feltételek részletesebb kifejtésére ösztönözze a Kremlt, ezzel arra kényszerítse a Nyugatot, hogy komolyabban vegye a figyelmeztetéseket.

„Feláldozná-e egy amerikai elnök Bostont Poznańért?”

„Nem szabad eltitkolni a nukleáris fegyverek alkalmazásának lehetőségét a jelenlegi konfliktusban” – mondta Dmitrij Trenyin, aki 14 évig vezette a moszkvai Carnegie Központot, mielőtt a moszkvai, államilag finanszírozott Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetéhez csatlakozott.

„Ennek valós, nem elméleti perspektívájának ösztönzőket kell teremtenie a háború eszkalálódásának megállítására, és végül meg kell teremtenie a számunkra elfogadható stratégiai egyensúlyt Európában” írta nemrég.

Az a nyugati meggyőződés, hogy Putyin blöfföl a nukleáris fegyverek bevetésével kapcsolatban, „rendkívül veszélyes téveszme” – közölte Trenyin.

Szergej Karaganov vezető orosz külügyi szakértő, aki Putyin Biztonsági Tanácsának tanácsadója, azt mondta, hogy Moszkvának konkrétabbá kellene tennie nukleáris fenyegetéseit, hogy „megtörje a Nyugat akaratát”, és arra kényszerítse, hogy ne támogassa tovább Ukrajnát, amikor egy sokat felemésztő ellentámadás keretében igyekszik visszaszerezni az oroszok által elfoglalt területeket.

„Vissza kell állítani a nukleáris eszkalációtól való félelmet, különben az emberiség el van átkozva” – mondta, és azt javasolta, hogy Oroszország hozza létre a válaszreakciók „felfelé vezető létráját”.

Karaganov szerint a nukleáris fegyverek telepítése Belaruszban az első lépés, amelynek talán az lehetne a folytatása, hogy az Ukrajnát támogató országokban élő orosz nemzetiségűeket figyelmeztetnék az olyan létesítmények közelében lévő területek elhagyására, amelyek nukleáris célpontok lehetnek.

Ha ez nem válik be, Karaganov orosz atomcsapást javasol Lengyelországra, azt állítva, hogy Washington nem merne válaszlépéseket tenni egy NATO-szövetséges védelmében, mert félő, hogy ezzel globális háborút robbantana ki.

Szergej Karaganov Kreml-párti politológus hajmeresztő dolgot javasol: atomcsapást Lengyelországra, „amelyet Amerika úgysem fog megvédeni”
Szergej Karaganov Kreml-párti politológus hajmeresztő dolgot javasol: atomcsapást Lengyelországra, „amelyet Amerika úgysem fog megvédeni”


„Amennyiben a megfélemlítés megfelelő stratégiáját építjük ki, sőt alkalmazzuk, akkor minimálisra csökkenthetjük a területünkre irányuló nukleáris vagy bármilyen más megtorló csapás kockázatát fejtette ki. – Csak ha egy saját hazáját gyűlölő őrült ülne a Fehér Házban, akkor kockáztatná meg Amerika, hogy csapást mérjen az európaiak védelmében, és ezzel magára vonja Oroszország figyelmét, feláldozva Bostont Poznańért.”

A moszkvai székhelyű Kül- és Védelmi Politikai Tanács, egy vezető katonai és külpolitikai szakértőkből álló testület (ennek tagja Karaganov) „az egész emberiséget célzó fenyegetésnek” nevezte és elítélte a megjegyzéseket.

Belarusz ambíciók

Míg a Kreml-barát elemzők ilyen forgatókönyveket lebegtetnek, Lukasenka belarusz vezető szerint az orosz atomfegyverek elhelyezése országában a lengyel agresszió elrettentésére szolgál.

Azt állította, hogy számos atomfegyvert hoztak légi úton Belaruszba, anélkül hogy a nyugati hírszerzés észrevette volna, a többi fegyver pedig még idén megérkezik. Moszkvai és minszki tisztviselők szerint a robbanófejeket belarusz Szu–25-ös szárazföldi erőket támogató vadászgépek szállíthatják, vagy a rövid hatótávolságú Iszkander rakétákra szerelhetik fel.

Giles, a Chatham House munkatársa szerint a telepítés célja „Putyin Belarusz feletti ellenőrzésének megszilárdítása”, ami nem nyújt semmilyen katonai előnyt Moszkvának, azzal szemben, ha a rakétákat Oroszország Lengyelországgal és Litvániával határos balti exklávéjába, Kalinyingrádba telepítenék.

A Nyugatnak fel kell ismernie, hogy ez egy olyan csel, „amelynek sokkal több köze van Oroszország Belarusszal kapcsolatos ambícióihoz, mint az európai biztonságra gyakorolt valódi hatáshoz” – fejtette ki Giles.

Egyes megfigyelők megkérdőjelezik, hogy a belarusz telepítés egyáltalán megtörtént-e.

A „szabálytalan” telepítés lehetősége

Miles Pomper, a Middlebury Intézet James Martin Nonproliferációs Tanulmányok Központjának vezető munkatársa kétségbe vonta Lukasenka állítását, miszerint titokban atomfegyvereket szállítottak volna országába. Szerinte ezeket általában vasúton viszik, és nincsenek jelei „azoknak a szokásos támogató elemeknek, amelyek az ilyen fegyverszállítmányokat kísérik”.

Mások megjegyzik, hogy Oroszország a fegyvereket a kilencvenes években alkalmazott protokollok betartása nélkül telepítette, amikor Moszkva a gazdasági és politikai zavarok közepette meg akarta mutatni a Nyugatnak, hogy nukleáris arzenálja biztonságban van.

Valerij Karbalevics belarusz katonai elemző szerint az ilyen részletek titokban tartása a Kreml stratégiája lehet, hogy „állandó nyomást gyakoroljon, és zsarolja Ukrajnát és a Nyugatot. Az ismeretlen jobban megijeszt, mint a bizonyosság.”

„A Nyugat nem sokat tud tenni”

Aleszin, a minszki elemző úgy vélte, hogy az Egyesült Államok és a NATO azért próbálhatja csökkenteni a Belaruszba történő atomfegyver-telepítés jelentőségét, mert az olyan fenyegetés, amellyel szemben a Nyugat nehezen tud fellépni.

„A belarusz nukleáris erkély rálóg majd Európa nagy részére. De inkább úgy tesznek, mintha nem lenne fenyegetés, és a Kreml csak ijesztegetni próbálná a Nyugatot” vélte.

Ha Putyin úgy dönt, hogy atomfegyvert vet be, azt talán Belaruszból teszi meg, abban a reményben, hogy a nyugati válaszlépés Oroszország helyett ezt az országot veszi célba tette hozzá.

Lukasenka politikai ellenzéke arra figyelmeztet, hogy a telepítés a Kreml túszává teszi Belaruszt.

Míg Lukasenka úgy tekint az ilyen fegyverekre, mint az országot védő „nukleáris ernyőre”, azok „célponttá teszik Belaruszt” jelentette ki Szvjatlana Cihanouszkaja száműzött ellenzéki vezető, aki megpróbálta leváltani az autoriter vezetőt a 2020-as, széles körben elcsaltnak tekintett választásokon.

„Azt mondjuk a világnak, hogy megelőző intézkedésekre, politikai nyomásra és szankciókra van szükség ahhoz, hogy ellenálljunk a nukleáris fegyverek telepítésének Belaruszba – jelentette ki. – Sajnálatos módon még nem láttunk határozott nyugati reakciót.”

Az AP jelentése nyomán.
XS
SM
MD
LG