Először lett az izraeli arab kisebbség valamely pártja tagja a zsidó állam kormányának. Az iszlám hagyományőrző Raam ebből a pozícióból szeretne az általa képviselt közösség, köztük a nagy szegénységben élő beduinok helyzetén is javítani.
Szaid al-Harumi törvényhozónak, a Raam politikusának néhány héttel a megválasztása előtt több rokonát és szomszédját értesítették a hatóságok, hogy le fogják rombolni a házukat.
A 49 éves férfi beduin származású, családja a dél-izraeli Negev-sivatagban él, ahol emberek tízezrei laknak el nem ismert településeken, amelyekben jórészt nem elérhetők az alapvető közszolgáltatások sem, és ahol az infrastruktúra és az épületek egy jelentős része hivatalos engedély nélkül épült, ezért az izraeli hatóságok bármikor elrendelhetik a lerombolásukat.
Izrael az utóbbi években erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy átköltöztesse a beduinokat modern településekre, mondván, ott korszerű szolgáltatásokat biztosítanának számukra, javítva az életminőségüket. A beduinok szerint azonban ezzel elszakítanák őket ősi földjükről, megzavarnák a hagyományos életmódjukat, ezáltal szegénység és bűnözés sújtotta közösségekké válnának.
Az új közösségek kialakítására vonatkozó terveket látva sokan az izraeli telepépítési politika megismétlődésétől tartanak a beduin területeken, amelynek célja a helyiek áttelepítése, a régió demográfiai összetételének megváltoztatása lenne.
Sikertelen tárgyalások
Al-Harumi éveken keresztül tárgyalt a kormánnyal egyes beduin falvak elismertetéséről. Mint mondta, erőfeszítéseit nem koronázta siker, a Benjámin Netanjáhú vezette jobboldali blokk tizenkét éves kormányzása alatt többször is akadályokat gördített a tervek elé.
A helyi épületrombolásokat nyomon követő Negev Coexistence Forum for Civil Equality civil szervezet arról számolt be, hogy 2013-ban 697 lakóházat semmisítettek meg a hatóságok a sivatagi területen, tavaly, a koronavírus-járvány alatt azonban már 2586-ot.
„Amikor Netanjáhú hatalomra kerül, tízszeresére növelte az épületrombolások számát. Csak egy háborúban lévő országban pusztítanának el ennyi otthont, mint itt, a Negev-sivatagban” – mondta al-Harumi.
Hozzátette, a rokonai is értesítést kaptak házuk lerombolásáról néhány héttel azelőtt, hogy a parlament június 13-án megszavazta az új kormányt. Elmondta, hogy ő „személyes okokból” tartózkodott, pártja többi képviselője azonban biztosította a szükséges szavazatokat a kormány hivatalba lépéséhez a rendkívül szoros, 60:59 arányú voksoláson.
12 év képekben: Benjamin Netanjáhú
Új remény
Kijelentette, hogy az új kormány jó úton jár afelé, hogy elismerjen nyolc települést, aminek nyomán leállítanák ott az épületek lerombolását, és hozzáférést biztosítanának a közszolgáltatásokhoz.
„A szélsőjobboldal ráébredt, hogy el fogják ismerni ezt a nyolc települést vagy még többet, előrelépés történne, ezt pedig nem akarták. Ezért két hét alatt több száz épület lerombolását rendelték el, és médiakampányt indítottak ellenem” – hangsúlyozta.
Így, hogy most először egy arab párt is a kormánykoalíció tagja lett, al-Harumi abban bízik, hogy a tárgyalások folytatódni fognak, illetve együtt fognak dolgozni az életkörülmények javításán a déli területeken.
„Azt akarom, hogy a Negev-sivatagban élő arab beduinok dönthessenek az életmódjukról. Hogy azok, akik hagyományos, mezőgazdasági életet akarnak élni, ezt megtehessék a saját földjükön. Mi ezzel a probléma?” – tette fel a kérdést.
A Regavim nevű izraeli jobboldali, telepespárti szervezet leszögezte, hogy a beduinok nem várhatják a közszolgáltatások bevezetését a kormánytól az „illegálisan elfoglalt táborokban”.
„Izrael állam biztosítani akarja számukra egy modern nyugati társadalom minden előnyét. Nem elvárható, hogy az állam minden közszolgáltatást biztosítson, miközben nem hajlandók tiszteletben tartani az állam által hozott szabályokat” – mutatott rá Naomi Kahn, a szervezet egyik vezetője.
Politikai nehézségek
A Raam nemcsak a beduinok helyzetének javítására akarja felhasználni politikai befolyását, hanem általánosságban is támogatná az arab kisebbséget, akadályozná, illetve visszavonatná a diszkriminatív törvényeket, továbbá magasabb költségvetési keretet harcolna ki a lakhatás, az infrastruktúra-fejlesztés és a bűnüldözés számára e közösségekben.
A beduinokat is beleértve az arab kisebbség az izraeli lakosság nagyjából húsz százalékát teszi ki. Rendelkeznek állampolgársággal és szavazhatnak, ugyanakkor széles körű hátrányos megkülönböztetés éri őket. Szoros kapcsolatban állnak a Gázai övezetben, illetve a megszállt Ciszjordániában élő palesztinokkal, többségük támogatja az ügyüket, ezért sokan gyanakvással tekintenek rájuk Izraelben.
Al-Haruminak nincsenek illúziói a pártja előtt álló kihívásokat illetően. A kormánykoalíciónak nyolc tagja van, felöleli a teljes politikai spektrumot. Netanjáhú leváltása, valamint egy újabb választás kiírásának elkerülése érdekében még három jobboldali párt is csatlakozott, miután az elmúlt két évben négy választást tartottak az országban.
„Ez egy kísérlet, hogy befolyásolhatjuk-e a kormányt a közösségünk hasznára, kihasználva a fennálló politikai állapotokat. A legegyszerűbb dolog hátralépni, és azt mondani, hogy nem veszek részt ebben. Akkor újra választások lesznek, és talán visszatér a jobboldal és Netanjáhú” – fogalmazott.