Egy egész napos választási procedúra után a több mint háromezer bíró által kiválasztott elektori testület január 8-án megválasztotta az Országos Bírói Tanács 14 új tagját, köztük egy olyan törvényszéki elnököt, aki egyike volt a Handó Tündének korábban hálálkodó levelet író 24 bírósági vezetőnek.
„Bezárkózás, félelem, önként vállalt némaság” – mondta lapunknak a bírói karról az Országos Bírói Tanács (OBT) két tagja 2021 novemberében. Ezzel szembemenve a bírói testület tagjai folyamatosan szóvá tették Handó Tündének, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) akkori elnökének, majd Varga Zs. Andrásnak, a Kúria elnökének jogszerűtlen igazgatási gyakorlatát és a kormány verbális befolyásolási kísérleteit.
Jórészt a január 31-ig hivatalban lévő Országos Bírói Tanács ellenállása – amelynek nyomán az EU is fellépett – tudta visszafordulásra és igazságügyi reformra kényszeríteni a kormányt abban az évtizedes törekvésében, hogy eltüntesse az igazságszolgáltatás és a végrehajtó hatalom közti éles határt – bár az OBT két vezetője szerint kritikájukkal csak a hatáskörüket gyakorolták.
A két bírósági igazgatási csúcsszervnek, a Kúriának és az Országos Bírósági Hivatalnak a politika által kiválasztott vezetőit (a bírói testületeteket irányító jogosítványait) a bírák által választott OBT komoly ellenőrzési jogkörökkel tudja – immár, illetve újból – ellensúlyozni.
A választás
A tizenöt tagú OBT tizennégy tagját január 8-án választotta meg a különböző bírói testületek által ősz óta megválasztott elektori testület. A tizenötödik tag a törvény szerint a Kúria mindenkori elnöke, most Varga Zs. András. Ő – akit rászabott törvénymódosítással, ítélkezői bírói gyakorlat nélkül választott meg a parlamenti Fidesz-többség Kúria-elnöknek – nyilvánosan kritizálta az igazságügyi reformot, és a választási folyamat során is üzent a bíróknak, hogy kiket látna szívesen az új testületben. Az OBH-elnök kinevezési jogkörébe tartozó szervezetvezető bírókra gondolt, de közben nyilvánosság elé vitt vita zajlott közte és Senyei György Barna OBH-elnök között, amelyben Senyei az igazságszolgáltatás „leuralásának” igényével vádolta meg Varga Zs.-t.
A hétfőn megválasztott tizennégy tag közül hét bíró dolgozik járásbíróságon, hatan törvényszéken, egy bíró a Győri Ítélőtáblán.
Információink szerint:
Szabó Péter a Győri Ítélőtábla bírája
Bagdi Árpád a Gyulai Törvényszék elnöke
Pecsenye Csaba a Miskolci Törvényszék tanácselnöke
Félegyházy Megyesi Fatime a Budapest Környéki Törvényszék bírája
Surányi József a Fővárosi Törvényszék tanácselnöke
Varga Rita a Kaposvári Törvényszék tanácselnöke
Gergye Tamás a Zalaegerszegi Törvényszék tanácselnöke
Nagy István a Debreceni Járásbíróság bírája
Kozlovszky Ágnes ugyanott dolgozik
Csík Attila a Szombathelyi Járásbíróság bírája
Hegedűs János a Kiskunfélegyházi Járásbíróság elnöke
Hild Ágnes a Szolnoki Járásbíróság bírája
Kovács Ildikó a Szekszárdi Járásbíróság bírája és
Kovács Gergely a Győri Járásbíróság elnökhelyettese.
Mivel az Európai Bizottság ezt nem követelte, ezért az igazságügyi reform nem változtatott azon, hogy OBT-tagok lehetnek az OBH-elnöknek a munkáltatói, kinevezési jogkörébe tartozó bírák is: ezek a törvényszéki elnökök és az öt ítélőtábla elnökei és kollégiumvezetői.
Bár Varga Zs. András ilyen bírókat szeretett volna az OBT-ben látni, mindössze egyet választottak meg a bíró elektorok: Bagdi Árpádot, a Gyulai Törvényszék elnökét. Őt első ciklusára még az OBH előző, már a Fidesz által megválasztott elnöke, Handó Tünde nevezte ki 2013-ban, miután 2012 végén törvényalkotással sok vezető bírót kényszernyugdíjaztak.
Bagdi Árpád aláírta azt a levelet, amelyben 2021 novemberében, Handó lemondása után 24 bírósági vezető hálálkodott az Országos Bírósági Hivatal Alkotmánybíróságra távozó vezetőjének. A levél ténye magában, a személyi kultuszban ismert stílusa pedig különösen, nagyon sok bírót felháborított.
Nem hagyták annyiban
A mostani OBT-választásnak Farkas Erika, a Helsinki Bizottság igazságügyi szakértője szerint nagy tétje lett, szemben a korábbi választásokkal. „Akkor egy súlytalan OBT-be választottak embereket, ezért nem számítottak rá, hogy olyan bírók fognak bekerülni, akik komolyan veszik a feladatukat. Ezért lehetett meglepő, hogy a legutóbbi ciklusban egy ilyen erős OBT működött. A mostani választáson nagyon fontos lett, hogy kik kerülnek be, ezért még a választások megkezdése előtt elindult egy befolyásolási folyamat.”
Gulyás Gergely nyáron egy Kormányinfón azon élcelődött, hogy a jelenlegi tagság kaparta ki magának a lehetőséget, hogy újraválaszthassák őket, vagyis maguknak csinálták az egész igazságügyi reformot. Az OBT mostani tagjai végül nem indultak el a választáson, de nem ezért, hanem mert nem értettek egyet a személyre szabott jogalkotással: az újraindulást pedig csak az ő esetükben engedélyezte volna a törvénymódosítás, utódjaik estén már nem.
A lejárató kampány folyamatosan ment a kormánymédiában: úgy állították be őket, mint akik külföldi érdekeket szolgáltak. (Főleg a Pressman nagykövettel való találkozójukat kifogásolták, holott a politika által kinevezett bírósági vezetők is találkoztak vele.) Ez erős üzenet volt azoknak, akik fontolgatták, hogy OBT-tagok legyenek, mert ha komolyan veszik a függetlenségüket, ők is számíthatnak lejárató kampányokra.
Varga Zs. András kiszivárgott levelét már említettük, de korábban a Fővárosi Törvényszék elnöke, a végrehajtói botrányhoz is kapcsolt Tatár-Kis Péter is összehívott informális egyeztetéseket, mondván, minden bíró a saját vezetőjével közösen tanácskozzon arról, kiket küldenének közösen küldöttnek.
Mindannak dacára – mondja Farkas Erika –, hogy „2011 óta folyamatosan ássák alá a bírák függetlenségét, a magyar bírák felmutatták, hogy ezt nem olyan egyszerű velük megcsinálni, és a hivatásuk iránti elkötelezettségük miatt nem fogják annyiban hagyni”.
Farkas Erika szerint a jelenlegi OBT nagyon erősen kijelölte egy ideális működés sarokpontjait. „Innen nagyon nehéz lesz, illetve nagyon látványosan lehet csak visszavenni.”
