Csehország nem egyedül néz szembe az orosz kémbotrány utáni következményekkel, uniós szinten vitatják meg hétfőn ezt a szövetség külügyminiszterei. Eközben gyűlnek az orosz katonák az ukrajnai harcok környékén, és Oroszország is bejelentett egy feltételezett merényletet.
Hétfőn az uniós külügyminiszterek is tárgyalják a csehországi kémbotrány ügyét. Ilyen súlyos feszültség a rendszerváltás óta nem volt Csehország és Oroszország között. Szombaton Csehország 18 orosz diplomatát utasított ki, amire válaszul Oroszország másnap kiutasított 20 cseh diplomatát. Csehország értesítette a NATO-t is a fejleményekről.
Oroszország „példátlan” és „ellenséges” lépésnek értékelte a cseh döntést, az orosz külügy közleménye szerint a cseh hatóságok még az óceán túloldalán élő „gazdáikat” is túlszárnyalták, írja a BBC.
Az USA külügyminisztériuma azt közölte, hogy kiállnak Csehország „határozott válasza mellett”, amit Oroszország cseh földön végrehajtott felforgató akciói miatt léptek meg.
A csehek szerint egyértelmű a helyzet
Szombaton Andrej Babiš cseh miniszterelnök bejelentette, hogy „egyértelmű bizonyíték” van arra, hogy az orosz katonai titkosszolgálatnak (GRU) köze van a 2014-es, a vrbeticei lőszerraktárban történt robbanásokhoz. Pontosan meg is nevezte, hogy 29155-ös egységüket gyanúsítják a támadással.
Ezt az egységet több merényletkísérlettel és tervezett szabotázzsal vádolták már szerte Európában. Ezek közül a leghírhedtebb a Szergej Szkripal és lánya ellen elkövetett mérgezéses merénylet volt az angliai Salisbury városában 2018 márciusában. Ott végül a célpontok túlélték a merényletet, egy véletlenül ott lévő nő viszont belehalt a mérgezésbe.
Lőszert vett volna Ukrajna
2014. október 16-án az ország délkeleti sarkában fekvő Vrbetice városa mellett először 50 tonna, majd két hónappal később 13 tonna lőszer robbant fel egy raktárban. A robbanásokban két ember veszítette életét.
A Respekt cseh oldal úgy értesült, hogy a 2014-ben felrobbant lőszert Ukrajnának szánták volna, amely akkor éppen komoly harcokban állt az ország keleti részéért az oroszok által támogatott szakadár erőkkel szemben.
A Respekt szerint egy bolgár fegyverkereskedő, bizonyos Emilian Gebrev állt az ukrán fegyverüzlet mögött. A vádak szerint egyébként őt is megpróbáltak megölni az orosz ügynökök.
A Respekt úgy tudja, a robbantással kapcsolatos nyomozásban tavaly kerültek napvilágra új információk, ezek két hete kerültek a prágai kormány elé.
Gyűlnek az orosz katonák
Közben Ukrajna Franciaország és Németország segítségével csitítaná az újra felerősödő harcokat az ország keleti oldalán. Nevezett országok már múlt héten felszólították Oroszországot, hogy állítsa le a csapatösszevonásokat az ukrán határ mentén.
Az év eleje óta felerősödő harcokban már 30 ukrán katona vesztette életét. A velük szemben álló kelet-ukrajnai szeparatisták áldozatairól vagy az őket támogató oroszok veszteségeiről nem érkeztek hírek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tartós tűzszünetet és a korábbi, minszki megállapodás betartását szeretné elérni. Hétfőn a négy ország főbb szakértői tartanak tárgyalásokat.
Lukasenka ellen Zoomon szőttek volna összeesküvést
Az orosz KGB utódszervezete, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közleményben jelentette be, hogy Moszkvában elfogtak két férfit, akik meg akarták volna gyilkolni Alekszandr Lukasenka fehérorosz politikust. Az akciót a belarusz KGB-vel közösen intézték, a két foglyot pedig átadták Belarusznak.
Alekszandr Lukasenka ehhez még hozzátette egy külön tévényilatkozatban, hogy a gyerekeit is meg akarták gyilkolni, és az USA „legfelsőbb politikai vezetése” hagyta jóvá a gyilkossági kísérlet tervét.
A belarusz KGB azt is közölte, hogy az összeesküvés alapjának egy tavaly nyári, Zoomon tartott megbeszélést tart. A hivatkozott megbeszélés tagjait elérte a Szabad Európa belarusz szolgálata.
Alekszandr Perepecska, az egyik főszervező meg is lepődött azon, hogy beszélgetéseik terrorizmus vádjának alapjául szolgálhatnak. Elmondása szerint fél éve tartanak ilyen nyílt geopolitikai beszélgetéseket különböző résztvevőkkel, a következő jövő héten lesz.
