A dán kormány pénteken közölte: olyan jogszabályra tesz javaslatot, amely törvényen kívül helyezné bármely szent könyv meggyalázását Dániában, ahol a közelmúltban egy maroknyi iszlámellenes aktivista nyilvánosan elégette a Koránt, ezzel haragos tüntetéseket indított útjára a muszlim országokban.
A kormány szerint Dániát ezért olyan országnak tekintik, amely elősegíti más országok kultúrájának, vallásának és hagyományainak sértegetését és becsmérlését.
A jobbközép kormány a külföldi zászlók elégetésének már létező dániai tilalmát igyekszik kibővíteni úgy, hogy „megtiltja a vallási közösségek szemében komoly vallási jelentőséggel bíró tárgyak nem odavaló kezelését” – mondta Peter Hummelgaard igazságügyi miniszter.
Ehhez kapcsolódóan: Svédország megerősíti a határellenőrzést a Korán-égetések után
„A törvényjavaslat büntethetővé teszi például a Korán vagy a Biblia nyilvános elégetését. Kizárólag nyilvános helyeken történő vagy széles körű akciókra vonatkozik” – közölte Hummelgaard. Mint mondta, az ilyen cselekményeket pénzbírsággal vagy két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnék.
A török külügyminisztérium az elmúlt héten ötször hívta be a dán nagykövetség ügyvivőjét, hogy tiltakozzon a dániai Korán-gyalázások ellen – közölte az Anadolu török állami hírügynökség.
Hummelgaard sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a közelmúltbeli tüntetések „értelmetlen gúnyolódások voltak, amelyeknek nincs más céljuk, mint viszály és gyűlölet keltése”.
A véleménynyilvánítás szabadsága érintetlen marad
Dánia kormánya többször is elhatárolódott tőlük, de kitart amellett, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága az egyik legfontosabb érték a dán társadalomban. Szerinte ezt a törvényjavaslat nem érinti.
A véleménynyilvánítás szabadsága „a dán demokrácia egyik sarokköve, az önkifejezés szabadsága központi érték a dán társadalomban” – mondta Hummelgaard. A javaslat „célzott beavatkozás, amely nem változtat azon a tényen, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát nagyon erős keretrendszernek kell biztosítania Dániában” – mondta.
Ehhez kapcsolódóan: Féléves stresszszabadságról tért vissza a dán védelmi miniszter
Lars Løkke Rasmussen külügyminiszter arról számolt be, hogy több mint 170 tiltakozás volt a muszlim országok nagykövetségei előtt, sok tüntetésen Koránt is égettek, és a javasolt változtatás „fontos politikai jelzés, amelyet Dánia a világ felé akar küldeni”.
Múlt hónapban jelentette be: a kormány arra törekszik, hogy törvényesen megakadályozza a Korán vagy más szent könyvek elégetését, de hozzátette, hogy „helyet kell hagyni a valláskritikának”, nem tervezik a 2017-ben hatályon kívül helyezett istenkáromlási záradék újbóli bevezetését.
Van, aki meggondolta magát
A javaslatot szeptember 1-jén terjesztik a törvényhozók elé, és „ha szükséges, még a parlamenti év vége előtt”, azaz a karácsonyt megelőzően foglalkoznak vele – közölte az igazságügyi minisztérium.
A törvényjavaslat nem terjed ki a szóbeli vagy írásbeli nyilatkozatokra, beleértve a rajzokat is – közölte a kormány.
Ehhez kapcsolódóan: Svédország: A törökellenes tüntetések megnövelték a terrorveszélyt
A sok Korán-égetés megváltoztatta a kormányon kívüli pártok közül legalább egynek a véleményét. A 179 tagú parlamentben hét mandátummal rendelkező balközép szociálliberális párt korábban ellenezte a törvény szigorítását.
„Ám az elmúlt néhány hónapban több mint száz Korán-égetés történt azzal a céllal, hogy viszályt és bizonytalanságot keltsenek – mondta Christian Friis Bach, a párt szóvivője. – Támogatjuk a javaslatot.”
Dánia már 2006-ban is felfokozott indulatok középpontjába került a muszlim világban, miután egy újság tizenkét karikatúrát tett közzé Mohamed prófétáról, aki az egyik rajzon bombát viselt turbánként.
A muszlimok a próféta képeit szentségtörőnek és a bálványimádás bátorításának tartják. A képek erőszakos Dánia-ellenes tiltakozásokat váltottak ki világszerte.
