Azerbajdzsán az utolsók között van a médiaszabadság terén a világban, derül ki a Riporterek Határok Nélkül rangsorából – és ez még rosszabbra fordulhat. Az új médiatörvény még inkább korlátozza a független sajtót és kiterjeszti a kormány jogkörét annak eldöntésére, hogy mi az „objektív” hír, és mi nem.
Újságírókat üldöznek és zaklatnak, olyannyira, hogy sokan elmenekültek az országból. A független vagy ellenzéki médiát bezárták vagy blokkolták az interneten. A kormány a nyilvánossághoz eljutó szinte valamennyi hírmédiumot ellenőrzi.
A médiaszakértők és mások évek óta figyelmeztetnek Azerbajdzsán szörnyű médiaviszonyaira. Azt mondják, hogy a helyzet most még tovább romolhat.
Az országban maradt független újságírók tiltakozása és a Nyugat – köztük az Európa Tanács – kritikája ellenére Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök február 8-án aláírta az új médiatörvényt.
Objektíven kell tudósítaniuk, de nem világos, mi számít objektívnek
A jogszabály, amelyet 2021. december végén fogadott el az ország kézivezérelt parlamentje, újabb korlátozásokat vezet be az Azerbajdzsánban működő médiumok tulajdonosai és az újságírók számára. Nemcsak a hatóságoknál kell majd regisztrálniuk, hanem más, új szabályokat is be kell tartaniuk, többek között a tények és események „objektív” értelmezésére vonatkozó előírást.
Natiq Mammadli, a törvény kidolgozásában részt vevő állami Médiafejlesztési Ügynökség osztályvezetője elmondta, hogy a törvény célja csupán az ország médiaszabályozásának korszerűsítése, valamint az újságírók szakmaiságának javítása.
Ez viszont nem győzte meg a médiajogi aktivistákat, valamint az azerbajdzsáni független újságírókat és médiát.
„Valóban nagyon aggaszt bennünket ennek a törvénynek az alkalmazása, amelyet nyilvánosan, többször is elítéltünk” – mondta Jeanne Cavelier, a párizsi székhelyű Riporterek Határok Nélkül (RSF) kelet-európai és közép-ázsiai részlegének vezetője a Szabad Európának küldött e-mailben.
Az RSF és más médiaszervezetek szerint Alijev kampányt folytat bírálói ellen, és ha nem engednek a zaklatásnak, zsarolásnak vagy megvesztegetésnek, akkor kétes vádak alapján börtönöz be független újságírókat és bloggereket.
Sok azeri újságíró az üldöztetés elől menekülve az országon kívül tevékenykedik. Az RSF szerint a 2020-as, az ellenzék által nagyrészt bojkottált parlamenti választásokat követő kemény fellépés, valamint a Covid–19-járvány és a szomszédos Örményországgal a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah és környéke miatt kitört, 2020-as rövid háború mind tovább rontotta az azerbajdzsáni újságírók helyzetét és még erősebbé tette a cenzúrát.
Az RSF legfrissebb indexében Azerbajdzsán a 167. helyen áll a 180 ország között. A posztszovjet térségben csak Türkmenisztán végzett ennél rosszabb helyen.
Megverték, mert egy tüntetésről tudósított
2014. december 26-án az azerbajdzsáni rendőrség rajtaütött és bezárta a Szabad Európa bakui irodáját, olyan vádakra hivatkozva, amelyeket egy azerbajdzsáni bíróság elutasított. Az iroda továbbra is zárva van, és az azerbajdzsáni tisztviselők továbbra is zaklatják a Szabad Európa helyi tudósítóit.
Fatima Movlamli szabadúszó újságírót – aki tudósított arról a tüntetésről, amelyet azok a nők szerveztek, akiknek megölték a fiát a hegyi-karabahi konfliktusban – február 15-én letartóztatta és megverte a bakui rendőrség. Ezzel ő az első riporter, aki az új médiatörvény áldozatává vált.
„A rendőrség azt mondta, hogy nincs joga újságíróként dolgozni, mivel nem szerepel az új médiatörvény nyomán létrehozott nyilvántartásban” – mondta Cavelier.
A nyilvántartásba vétellel az újságírók olyan információkat és adatokat kénytelenek átadni a hatóságoknak, amelyek megkönnyítik a nyomon követésüket és esetleges jövőbeli letartóztatásukat – magyarázta Cavelier.
„Mindazok, akiket nyilvántartásba vesznek, vállalják annak a kockázatát, hogy megkönnyítik a hatóságoknak, hogy elnyomó lépéseket alkalmazzanak velük szemben, mivel olyan személyes adatokat kell megadniuk, mint a címük, bankszámlájuk és a munkaszerződésük adatai. Azoknak pedig, akik nem akarnak a nyilvántartásba kerülni, még inkább korlátozhatják a tevékenységét” – mondta Cavelier.
Sok médium külföldre költözött
Az azerbajdzsáni médiumok, amelyek a zaklatások elkerülése érdekében külföldre költöztek, mint például a Berlinben működő Meydan TV, sokkal nehezebben fognak működni – figyelmeztetett az RSF. Ha nem regisztrálják őket Azerbajdzsánban médiumként, akkor tudósítóik számára illegálissá válik az ottani munka.
Azokat, akiket bejegyeztek és akiknek engedélyezték, hogy Azerbajdzsánban dolgozzanak, szintén ellenőrizni fogják, hogy az Alijev-kormány meghatározása szerint objektíven tudósítanak-e.
„Különösen megdöbbentőnek tartom, hogy az újságíróknak meg kell felelniük a tények »objektív« értelmezésének – anélkül hogy meghatározták volna, mi az az »objektív«. Ez egy újabb ürügy lesz arra, hogy független vagy kritikus újságírókat zárjanak börtönbe” – mondta Cavelier.
Az azerbajdzsáni független újságírók tiltakoztak a változások ellen, amelyeket a hírek szerint 2021 eleje óta készítenek elő.
„Mától kezdve a média az országban halottnak tekinthető” – mondta Nurlan Libre szabadúszó újságíró, miközben 2021. december 24-én egy jelképes sírkövet helyezett el az ország parlamentjének épülete előtt a rendőrség által gyorsan feloszlatott tiltakozás során.
„Ez cenzúra, ez önkényuralom. Ez ellenkezik az alkotmányos jogainkkal. Ez azt jelenti, hogy az országot Észak-Koreává változtatjuk” – tette hozzá a tüntetésről készült Facebook-videóban.
Február 10-én a Norvég Helsinki Bizottság, élesen bírálta a törvényt, megjegyezve, hogy az azerbajdzsáni parlament úgy fogadta el azt, hogy "a nyilvánosságnak nem volt hivatalos lehetősége a tervezet megvitatására és véleményezésére."
Azt is megjegyezte, hogy minden büntetett előéletű újságírót kizárnak az új riporter-nyilvántartásból.
Nem lehet büntetett előéletű a riporter, csakhogy a hatóság jóvoltából sokan megjárták a börtönt
„Tekintettel arra, hogy az ország hamis vádak alapján évek óta börtönbe zárja az újságírókat, ez a konkrét előfeltétel jelentős számú független riportert fog kizárni, és legalizálja a cenzúrát” – mondta a Norvég Helsinki Bizottság.
Dunja Mijatović, az Európa Tanács emberi jogi biztosa hiába szólította fel január 25-én Alijev elnököt, hogy élve hatalmával küldje vissza a törvényt a parlamentnek felülvizsgálatra, „hogy összhangba hozza a véleménynyilvánítás és a média szabadságára vonatkozó nemzetközi és európai normákkal”.
A médiatulajdonosoknak is új követelményekkel kell szembenézniük, mivel a médiumoknak mostantól az országban állandó lakhellyel rendelkező azerbajdzsáni állampolgárok tulajdonában kell lenniük.
Ha kiderül, hogy a kiadványok külföldi pénzügyi támogatást kapnak, vagy olyan igazgatójuk van, aki nem felel meg az állampolgárságra és a végzettségre vonatkozó követelményeknek, két hónapra felfüggeszthetik a tevékenységüket, vagy akár be is zárhatják őket, ha a jogsértések megismétlődnek.
A korlátozások a nyomtatott, az online és a műsorszolgáltató médiumokra, valamint minden olyan magánszemélyre vagy csoportra vonatkoznak, amely elsősorban audiovizuális anyagokat tesznek közzé online.
A külföldi finanszírozás vagy a külföldi tulajdonlás célba vétele nem egyedülálló Azerbajdzsánban. 2012-ben fogadták el Oroszország külföldiügynök-törvényét, és többször módosították. A külföldi támogatásban részesülő és a kormány szerint politikai tevékenységet folytató nem kormányzati szervezeteknek nyilvántartásba kell vetetniük és külföldi ügynökként kell azonosítaniuk magukat, valamint vállalniuk kell az ellenőrzéseket.
A Szabad Európa is az ellentmondásos jogszabály célkeresztjébe került, tizennyolc orosz állampolgárságú újságíró szerepel a kormány külföldiügynök-listáján, és több mint 13 millió dollár bírságra számíthat.
Annak eldöntése, hogy ki tartja be és ki nem az új korlátozásokat, az azerbajdzsáni bíróságok, valamint egy új, héttagú audiovizuális tanács jogkörébe kerül.
Az elnök által kinevezett tanács fog dönteni azokban az ügyekben, amelyek audiovizuális anyagokat online publikáló magánszemélyekkel vagy szervezetekkel kapcsolatosak.
Cavelier mások félelmeit ismételve megjegyezte: az új, drákói intézkedések az utolsó szöget jelenthetik a független újságírás koporsójában az energiahordozókban gazdag Azerbajdzsánban.
„Ez a törvény tehát a független újságírás halálát jelentheti, amely a folyamatos elnyomás miatt már így is nehéz helyzetben van az országban.”
