A hulladékgazdálkodás újraosztott tortájából egyre nagyobb szelet jut az állami, önkormányzati és magántulajdonban lévő Vertikál Közszolgáltató Nonprofit Zrt.-nek. A vállalat mostanra több település önkormányzati hulladékgyűjtő cégében szerzett meghatározó tulajdonrészt. Az ellenzéki vezetésű Dunaújváros szembement ezzel a terjeszkedéssel, a jelek szerint Szekszárd fideszes polgármestere, Ács Rezső is szerette volna megóvni a város hulladékos cégét a Vertikáltól. Válaszul a szekszárdi közgyűlés Fidesz-frakciója háttérbe szorította a súlyos betegségtől szenvedő Ácsot, és ehhez segítséget kapott az ellenzéktől is.
Ismert, hogy a magyarországi hulladékgazdálkodás nagy változás előtt áll: júliustól a Mol erre a célra alakított cége, a MOHU Zrt. veszi át a hazai hulladékágazat irányítását az NHKV-tól. A MOHU harmincöt évre nyerte el a jogot, és hat régiós koordinátorcégen keresztül fogja majd össze a többnyire önkormányzati közös tulajdonban lévő hulladékkezelő nonprofit kft.-ket.
Ehhez kapcsolódóan: Kormányrendelet fogja megmondani, hogy mennyit fizethet a Mol a hulladékért
A szekszárdi önkormányzati cég (Alisca Terra Hulladékkezelő Nonprofit Kft.) korábbi vezetője, Szabó Antal szerint ígéretet kapott a Moltól, hogy 2024-től az Alisca önállóan, konzorciumi társ nélkül lehet a szekszárdi kistérség hulladékkezelője. Csakhogy a helyi közgyűlés leváltotta Szabót, és a helyére állította a Vertikál Zrt. vezetőjét, aki aligha érdekelt abban, hogy az Alisca önálló legyen.
Farkas lesz az őr a juhakolban
A szekszárdi közgyűlés zárt ülésén március 2-án a képviselők egyhangúan szavazták meg a polgármester előterjesztésére az Alisca új ügyvezetőjét. Egy képviselő, Zaják Rita (aki 2021-ben kilépett a testület ellenzéki frakciójából) viszont úgy látta: az önkormányzati cég felvásárlását segítheti az élére kinevezett új vezető, Madarász András, aki a Vertikál Közszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója is.
A képviselő úgy látta, hogy Madarász kinevezésével „a farkas lesz az őr a juhakolban”, s ha a Vertikál lenyeli az Aliscát, akkor Szekszárd elveszíti egy cégét és azt a lehetőséget, hogy a városvezetésnek beleszólása legyen a helyi hulladékkezelésbe. Zaják ezért meggyőzte Ács Rezsőt, és a polgármester példa nélküli döntést hozott a magyar önkormányzatiság történetében: újra kitűzte tárgyalásra azt a napirendet, amelyet épp az ő előterjesztése alapján szavazott meg egységesen az amúgy megosztott testület. (Azóta sor került az újabb ülésre, és átment a korábbi javaslat, a Vertikál Zrt. vezetője kerül az Alisca élére.)
A napirendet március 16-án újból zárt ülésen tárgyalta meg a közgyűlés, így hivatalosan csak az tudható, hogy Madarászt újból kinevezték, bár – mint kiszivárgott – hárman nem szavazták meg.
A hazai hulladékgazdálkodás nagymenője
A Vertikál az elmúlt hét-nyolc évben valóban a hazai hulladékgazdálkodás nagymenőjévé vált. A zrt. úgy nőtt nagyra, hogy bevásárolta magát több önkormányzati hulladékkezelő kft.-be, és ott – még ha kisebbségi tulajdonos volt is – megszerezte a menedzsmentjogot. Mindezt azért tudta megcselekedni, mert – a rezsiharc miatt – a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Zrt. (NHKV) gyakran alulfinanszírozta a hulladékkezelő cégeket, és a településeknek ez egyre több gondot okozott. Ha a Vertikál bevásárolta magát egy ilyen cégbe, a vállalkozás finanszírozása általában javult vagy helyreállt.
Emiatt a Vertikált a hulladékgazdálkodás szakemberei a fideszes gazdasági érdekszféra vállalkozásának gondolják. A független médiában (például a Népszavában és a Telexen) számos cikk jelent meg arról, hogy néhány, preferáltnak tűnő cég miképp szerez egyre nagyobb szeletet a kormány által újraosztott hulladéktortából; ezekben az írásokban a Vertikál visszatérő szereplő.
Szintén igazgató a Vertikál Zrt.-nél Ferencz Kornél, aki egyúttal a cég egyik tulajdonosa is több cégen keresztül. Ő tulajdonolja (egyedüli részvényese) egy vállalkozáson keresztül (Abelon Kft.) a 2021-ben négymilliárd forint feletti éves árbevételt elérő VERTIKAL Nyrt.-t is. Ennek a tőzsdén is jegyzett cégnek szintén Ferencz Kornél volt az egyik vezetője 2020-ig, azt megelőzően családjának több tagja is benne volt a cég igazgatóságában.
A Napi.hu korábban így írt Ferencz Kornélról: „A Vertikál Zrt. igazgatósági elnöke pedig egy igazi hulladékipari nagyágyú, hiszen Ferencz Kornél egyúttal a dunaújvárosi szemétszállító, a Dunanett Nonprofit Kft. ügyvezetője, valamint Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnökének tanácsadója is (volt korábban – a szerk.) a kormány által megrendelt hulladékgazdálkodási stratégia elkészítésében.”
A FEOL Fejér Vármegyei hírportál korábbi cikke szerint a Vertikál Zrt. már 2018-ban 179 településen látta el a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást.
Így került a képbe Szekszárdon a Vertikál Zrt.
A történethez tartozik, hogy az Alisca Terra korábban nemcsak szolgáltató volt, hanem közszolgáltató is: míg előbbi engedély a hulladék gyűjtésére ad csupán lehetőséget, utóbbi a hulladék szelektálására, hasznosítására és elhelyezésére is. 2017-ben az állami tulajdonban lévő „kukaholding”, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Zrt. (NHKV) visszavonta az Alisca közszolgáltatói engedélyét. Ennek oka máig rejtély.
2018-ban Szabó Antal személyében új vezetője lett a cégnek, Madarász András kinevezéséig ő irányította. Szabó Antal – kérdésünkre válaszolva – elmondta, hogy az Alisca iratai között talált egy, az NHKV által 2017. április 5-én feladott levelet, amely arról szólt, hogy a kukaholding hiánypótlást várt az Aliscától, s mivel azt a cég nem teljesítette, odalett a kft. közszolgálati engedélye. De hogy mit kért az NHKV, és az Alisca miért nem teljesítette, illetve hogy a cég miért nem fellebbezett az NHKV döntése ellen, arról nem maradt papír.
Akkortól viszont a – Szekszárd és még 48 település hulladékát gyűjtő – Alisca nem lehetett közvetlen alvállalkozója az NHKV-nak, mivel ahhoz közszolgáltatói engedély kellett. Ezért a cég konzorciumi szerződést kötött a közszolgálati engedéllyel rendelkező Vertikál Zrt.-vel, s immár annak alvállalkozójaként gyűjtötte a kukák tartalmát, míg a hulladék hasznosítása a Vertikál feladata lett.
„Nincs olyan hülye ember Szekszárdon, aki ezt aláírná”
A Vertikál és az Alisca együttműködése nem volt zavartalan – tudtuk meg Szabó Antaltól. 2020-ban a Vertikál előbb 162, majd 114 millió forintról állított ki számlát az Aliscának a hulladékválogatásért. Az Alisca a számlákat nem fogadta be, mondván, hogy ezt a tevékenységet a Vertikál már elszámolta az NHKV-nak, és meg is kapta érte a pénzt. A Vertikál az érvek hatására meghátrált.
2021 elején a Vertikál Zrt. azt ajánlotta, hogy az Alisca és a Vertikál közé vegyék be a Paksi Hulladékgazdálkodási Nkft.-t (PHG), így a Vertikál alvállalkozója a PHG lett volna, a paksi cégé meg az Alisca. Csakhogy a paksi cég a Vertikál tulajdona volt, és úgy került volna bele a láncba, hogy érdemi dolga nem lett volna.
Szabó Antal az ajánlatra azt felelte, hogy „nincs olyan hülye ember Szekszárdon, aki ezt aláírná”. Ő sem tette meg, amire az volt a válasz, hogy a Vertikál négy hónapon át nem fizetett a hulladékgyűjtésért az Aliscának. A cég az NHKV-nél tett panaszt, mivel tudta, hogy a Vertikál a kukaholdingtól megkapta az Alisca pénzét. A Vertikál újra meghátrált és fizetett. Az Alisca azért bírta ki a négy hónapnyi nem fizetést, mert stabil lábakon állt.
A polgármester betegsége
A 2019-es helyhatósági választáson az ellenzéket összefogó Éljen Szekszárd (ÉSZ) 8:6-ra legyőzte a Fidesz–KDNP duót a tolnai megyeszékhelyen, ugyanakkor a polgármesteri posztot megőrizte a fideszes Ács Rezső. Így kettős hatalom alakult ki, aztán 2020 márciusától, a pandémia okán az irányítás a polgármester kezébe került, Ács egyedül dönthetett az önkormányzat ügyeiben.
2019 óta Ács gyógyíthatatlan betegségben szenved, ami mostanra szinte teljesen megfosztotta őt mozgás- és beszédkészségétől. A polgármester az ellenzék szerint milliárdos veszteséget okozott Szekszárdnak az elmúlt években azzal, hogy nem tudott tárgyalni a város ügyeiben, ezért az ÉSZ többször felszólította, hogy mondjon le.
A közügyek iránt érdeklődő szekszárdiakat foglalkoztatja a kérdés, hogy a helyi Fidesz miért épp az Alisca kapcsán fosztaná meg Ács Rezsőt többletjogaitól. Szerintük az az Ács által benyújtott javaslat, hogy áprilistól a Vertikál vezetője irányítsa a város hulladékcégét, nem Ácstól származik, hanem a Fidesz hulladékgazdálkodással foglalkozó, felsőbb köreitől.
Sokan úgy gondolják, hogy amikor Ács rájött, hogy a Vertikál ölébe hullhat az önkormányzati cég (Alisca), próbált szembemenni a rajta átnyomott javaslattal. A helyzetet a helyiek egy rész úgy értelmezi, hogy bár a Fidesz országos és régiós vezetése addig védte a munkaképtelen polgármestert, amint szembement a párt hulladékügyekben érdekelt köreivel, kiadták a parancsot a mellőzésére.
Ács Rezső évek óta nem nyilatkozik a médiának, így nem tudni, miképp vélekedik a történtekről. Zaják képviselő szerint a Vertikál évek óta próbálja megrokkantani a szekszárdi céget, hogy aztán – önmagát megmentőként feltüntetve – megvegye. Szerinte Szabó Antal gátolta ezt a nyomulást. Olyannyira, hogy a Szabó vezette cég tavaly visszaszerezte az Alisca közszolgálati engedélyét is, így már nincs arra szüksége, hogy a Vertikál alvállalkozójaként vegyen részt a hulladékkezelésben.
Titokzatos fordulatok
A Vertikál sikersztorija tele van titokzatos fordulatokkal. A szekszárdi mindenképp ilyen, hiszen megmagyarázhatatlan, hogy miért az Aliscával részben ellenérdekelt Vertikál vezetőjét nevezte ki a közgyűlés a város cégének élére. Ha igaz, amit Szabó Antal mond, hogy a Vertikál korábban hónapokig nem fizetett az Aliscának, és valótlan követelést nyújtott be a cégnek, akkor a viszony nem épp üzlettársi. 2017-ben az NHKV elvette az Alisca közszolgálatói jogosítványát, ezért szorult a szekszárdi cég arra, hogy a Vertikál alvállalkozója legyen.
Akkoriban a Vertikál igazgatóságának elnöke, Ferencz Kornél az NHKV befolyásos tanácsadója volt. Sokan összejátszást vizionálnak abban, hogy az NHKV épp akkor sorolta lejjebb és űzte a Vertikál karjaiba az Aliscát, amikor a Vertikál gazdája az NHKV-nál volt tanácsadó. Az is elgondolkodtató, hogy az Alisca akkori vezetője nem fellebbezett a súlyos hátrányt okozó döntés ellen, és később ő lett a Vertikál egyik cégének vezetője.
Dunaújváros is így járt
Hasonló történet játszódott le Dunaújváros hulladékkezelő cége, a Dunanett Nkft. esetében is. A kft. élére a fideszes többségű dunaújvárosi közgyűlés Ferencz Kornélt nevezte ki 2014-ben. Az NHKV 2017-ben a Dunanettől is megvonta a közszolgálati engedélyt. Bár Ferencz Kornél tanácsadója volt az NHKV-nak, nem lobbizott a rábízott Dunanettért, hanem a Vertikál alvállalkozójává tette ezt a kft.-t is.
A 2019-es választást Dunaújvárosban az integrált ellenzék nyerte. Az új városvezetés 2021 áprilisában elküldte a Dunanett-től Ferencz Kornélt, és új ügyvezetőt delegált. Az elbocsátásra az adott indokot, hogy Ferencz Kornél a Vertikál és a Dunanett közé bevette alvállalkozónak a Paksi Hulladékgazdálkodási Nkft.-t (itt megcsinálta, ami Szekszárdon nem sikerült). A városvezetés szerint ennek a lépésnek nem volt észszerű indoka, Ferencz nem egyeztetett velük a manőverről, illetve kérésükre nem csinálta vissza.
Az utóbbi hónapok fejleménye, hogy bár az NHKV a Dunanett által elvégzett munkát kifizette a Vertikálnak, ez a pénz nem jutott el a Dunanetthez. Hogy hol akadt el, azt nem tudják a Dunanettnél. Elképzelhető, hogy a Vertikál kifizette a PHG-t (amely – ne feledjük! – a saját cége), ám a paksi cég a pénzt nem utalta tovább a sor végén álló alvállalkozónak.
Az NHKV nem vizsgálja, hogy a lánc végén álló, ám a munkát ténylegesen elvégző cég megkapta-e járandóságát, csak azt kontrollálja, hogy az NHKV-val szerződésben lévő Vertikál kifizette-e az alvállalkozóját, vagyis a PHG-t. 2023 márciusában, amikor a tartozás már meghaladta a 350 milliót, a Dunanett felszámolást kért a PHG és a Vertikál ellen (hogy ez az indítvány megalapozott-e, arról a bíróságnak kell döntenie).
Kivéreztették az önkormányzati céget
A dunaújvárosi városvezetés úgy látja: a Dunanett kivéreztetésének lehetőségét az alapozta meg, hogy a cégtől 2017-ben megvonták a közszolgáltatói engedélyt, és ezt Ferencz Kornál eltűrte. Utólag a dunaújvárosiak számára úgy tűnik, hogy mindez az ő személyes érdekeit szolgálta.
Titokzatos részlet ebben a történetben az is, hogy a Vertikál miképp szerezte meg a paksi hulladékkezelő céget. 2020 márciusában a pandémia-vészhelyzetre hivatkozva Szabó Péter, Paks fideszes polgármestere magához vonta a döntési jogköröket, és a képviselők véleményét ki nem kérve, indoklás nélkül eladta a város cégét a Vertikálnak.
A város ellenzéki képviselői feljelentést tettek különösen nagy hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. A PHG-ért a város (vagy inkább a polgármester) 8,3 milliót kért, miközben a cég folyószámláján 38 millió forint dekkolt. Összességében minimum hetvenmilliósra becsülték a gazdát váltó cég vagyonát. A nyomozók nem találtak szabálytalanságot, így senkit sem vontak felelősségre az érthetetlen üzletért. Szerettük volna megkérdezni Szabó Pétert az eladás okáról, de nem reagált a megkeresésre.
Irreálisan alacsony bérleti díj
A Vertikál az alvállalkozói által összegyűjtött és már nem hasznosítható szemetet a Cikó község melletti hulladéktározóban helyezi el. A tározót 202, dél-dunántúli település építette uniós támogatásból. 2017-ig az Alisca hordta ide a hulladékot. Miután a cég elvesztette közszolgálati státuszát, a Vertikál kapta meg Cikó használati jogát. Erről a többségi tulajdonos, Szekszárd önkormányzata döntött.
A város akkori fideszes vezetői havi egymillió forintért adták bérbe az 1,3 millió tonna szemét befogadására alkalmas tározót. Ez irreálisan alacsony bérleti díj, hiszen például a Som község határában működő, hasonló nagyságú tározót havi nyolcmillió forintért bérli egy hulladékkezelő cég. A bérleti díjból kellene összegyűjteni azt a pénzt, amelyből 15-20 év múlva lefedik a megtelt tározót, és visszaadják a természetnek. Ám a havi egymillióból sosem jön össze a tározó rekultivációjának milliárdos költsége, mindeközben a Vertikál számára az alacsony díj komoly bevételi forrás.
Az érintett cégek nem válaszolnak
Szerettük volna megkérdezni Ferencz Kornélt a fentiekről. Ő először ráállt, hogy beszéljünk, aztán azt mondta, írásos kérdéseket vár, és írásban válaszol majd. Jeleztük, hogy a történet sok apró részletből áll össze, ezt szóban könnyű tisztázni, ám ha írásban teszem fel a kérdéseket, minden válasz újabb kérdéseket vet fel, s egy ilyen levelezés hónapokig eltarthat. A Vertikál fő tulajdonosa ragaszkodott az írásos kérdésekhez. Ebbe is belementünk, megemlítve, hogy milyen témákban várunk majd választ, mire Ferencz Kornél azt felelte: írásban sem akar válaszolni, mert úgy érzi, hogy megvan már a cikk irányvonala.
Kerestük Madarász Andrást is, hogy beszéljen arról, miképp képzeli az Alisca és a Vertikál közös jövőjét a most kezdődő együttműködésben, de nem válaszolt.
A szekszárdi ellenzék indokai
Bomba Gábor önkormányzati képviselő, az ellenzéki Éljen Szekszárd frakcióvezetője elmondta, hogy az ellenzéki frakció azért szavazta meg az új ügyvezetőt, mert a jelenlegi szabályozás alapján Szekszárdra és környékére júliustól a Vertikál kapja meg a hulladékkezelési jogot, így az Alisca kizárólag vele szerződhet. Madarász András vállalta, hogy az Aliscának júliustól lesz szerződése a Vertikállal, és az Alisca olyan árat fog kapni a hulladékszállításért, amely fedezetet biztosít erre a tevékenységre. Bomba attól tart, hogy ha az Aliscának nem lesz szerződése, a kft. nyolcvan embere munka nélkül marad, és a Vertikál vagy más, hulladékgyűjtésben érdekelt vállalkozás „gombokért” juthat hozzá a város elértéktelenedett cégéhez.
Máté Péter képviselő (Fidesz) is azt állítja, hogy azért szavazta meg Madarászt, mert így látta megőrizhetőnek az Aliscát. Máté szerint az Alisca alkalmatlan arra, hogy közvetlen partnere legyen a MOHU koordinátorcégének. A Fidesz szekszárdi frakcióvezetője megemlítette azt is, hogy Szabó Antal már nyugdíjas, hosszú távon nem lehet számolni vele, ezért szavazott Madarászra.
Azt Szabó Antal sem vitatja, hogy júliustól csak a Vertikál alvállalkozójaként gyűjthet hulladékot az Alisca, ám 2024-től a cég – mivel adottságai megvannak ehhez – önállóan, konzorciumi tagság nélkül is megteheti ezt. Szabó – bár 65 éves és nyugdíjas – korábban azt kérte, hogy ötéves munkája lezárásaként hadd csinálja végig az Alisca önállósodását a Vertikáltól, aztán önként visszavonulna. Ezt a lehetőséget azonban nem kapta meg, a városvezetés jobban bízott az Aliscának számos konfliktust okozó Vertikál igazgatójában.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő az általa működtetett blogon korábban arról írt hogy a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyongazdálkodási Zrt. nyomására mondta fel korábban több önkormányzat a szerződését az addigi (sokszor saját tulajdonú) szolgáltatóval, és szerződött egy „idegen” céggel. A képviselő ekkor arról is írt, hogy szerinte a valódi szolgáltatást a településeknél a korábbi cég fogja végezni, csak immár alvállalkozóként, így szerinte nem önkormányzati céghez, hanem magánkezekbe kerülhet a hulladékszolgáltatás bevétele.
