A fideszes képviselők is megszavazták csütörtökön az Európai Parlament (EP) állásfoglalását, amelyben a testület teljes energiaembargót sürgetett Oroszországgal szemben, támogatásáról biztosította az ukrajnai fegyverszállításokat, illetve a paksi atomerőmű bővítésének leállítását kérte.
A plenáris ülés elé terjesztett szöveghez több módosító indítvány is érkezett, ezek közül volt, amelyre nemet mondtak a magyar kormánypárt jelen lévő képviselői, de a végszavazáson annak ellenére is támogatták az állásfoglalást, hogy ezeket a nagy többség elfogadta. A dokumentumot 513:22 arányban hagyta jóvá végül az EP, tizenkilencen pedig tartózkodtak.
Az állásfoglalásban egyebek mellett az orosz kőolaj, földgáz, szén és nukleáris fűtőanyag importjának haladéktalan betiltására szólítottak fel, illetve minden orosz bank kizárására a SWIFT-rendszerből. Külön kitértek az orosz vállalatokkal való együttműködés beszüntetésére a meglévő és új nukleáris projektekkel kapcsolatban, ami érinti a paksi bővítést is. Továbbá kiemelték, hogy folytatni és fokozni kell a fegyverszállításokat annak érdekében, hogy Ukrajna hatékonyan megvédhesse magát. Emellett például háborús bűncselekménynek minősítették a bucsai civilek tömeges lemészárlását. A szankciók visszavonását szigorú feltételekhez kötnék.
„A Fidesz európai parlamenti képviselői a csütörtöki szavazáson is határozott nemmel szavaztak arra a javaslatra, hogy embargót vezessenek be az Oroszországból érkező gázra, kőolajra és nukleáris üzemanyagra” – írta Gál Kinga fideszes EP-képviselő a Facebookon.
Hozzátette ugyanakkor, hogy „kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, elítéljük az orosz agressziót, ezért az európai egység érdekében az EP-határozatot a végszavazásnál támogatni fogjuk”.
Utóbbi rész azonban az MTI tudósításából kimaradt. Pedig ha másból nem, a szavazás interneten is közzétett jegyzőkönyvéből kiderül, hogy a határozott nem csak bizonyos módosítókra vonatkozott. A homályos kommunikáció sokak szerint nem lehet véletlen, hiszen a megszavazott dokumentum számos pontja éles ellentétben áll a magyar kormány eddigi, a többi EU-tagállaménál oroszpártibb, nem túl határozott politikájával.
Az állásfoglalás nem bír kötelező erővel, célja alapvetően a politikai nyomásgyakorlás, így kívánja az EP jelezni a tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács számára, hogy milyen lépéseket várna el az orosz agresszióra válaszul.
A fideszes képviselők az ukrajnai háború ügyében már másodjára élnek ezzel a módszerrel, és legutóbb nagyot szólt a sajtóban az ellentmondásos szavazás. A vitatott módosítókat akkor is elutasították, de a végszavazásnál támogatták az állásfoglalást, amelyben egyebek mellett a budapesti székhelyű, orosz ellenőrzés alatt álló Nemzetközi Beruházási Bank működésének betiltására, valamint a nukleáris együttműködés leállítására szólítottak fel.
