Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A hadsereg átvette a hatalmat Mianmarban, őrizetbe vettek több vezetőt


Katonák állnak őrt Mianmarban egy ellenőrzőponton, a kongresszusnak otthont adó naypyitawi épülethez vezető úton. Mianmar, 2021. február. 1.
Katonák állnak őrt Mianmarban egy ellenőrzőponton, a kongresszusnak otthont adó naypyitawi épülethez vezető úton. Mianmar, 2021. február. 1.

A hadsereg átvette a hatalmat hétfőn Mianmarban, őrizetbe vették az ország de facto vezetőjét, a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjít, illetve a kormánypárt több más magas rangú tagját.

A fegyveres erők tulajdonában lévő Mijavadi televíziós csatorna arról számolt be, hogy február 1-től egyéves szükségállapotot vezetnek be a „stabilitás” megőrzése érdekében.

Myint Swe egykori tábornok, korábbi alelnök tölti be mostantól ügyvivői minőségében az államfői feladatokat, aki bejelentette, hogy Min Aung Hlaing, a hadsereg főparancsnoka vette át az ellenőrzést „a törvényhozás, a kormányzat és az igazságszolgáltatás” felett.

Néhány órával korábban a hadsereg őrizetbe vette Aung Szan Szú Kjít, Vin Mjint államelnököt, valamint a kormányzó Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) több vezetőjét.

Az Egyesült Államok, Ausztrália és több más ország is elítélte a történteket.

Az NLD támogatói a mianmari nagykövetség előtt tiltakoznak Aung Szan Szú Kjí fényképével Bangkokban, Thaiföldön. 2021. február. 1.
Az NLD támogatói a mianmari nagykövetség előtt tiltakoznak Aung Szan Szú Kjí fényképével Bangkokban, Thaiföldön. 2021. február. 1.

A délkelet-ázsiai országban a novemberi választások óta jelentősen megnőtt a feszültség a kormány és a hadsereg vezetői között, utóbbiak szerint az NLD csalással nyert hatalmas többséget a parlamentben. Sokan lehetségesnek tartották egy puccs bekövetkeztét.

Az egykori Burmát mintegy ötven éven keresztül a hadsereg irányította, amely azt követően is megőrizte politikai és gazdasági befolyása jelentős részét, hogy az évtizedeken keresztül házi őrizetben lévő Aung Szan Szú Kjí 2015-ben győzelemre vezette a pártját.

A Nobel-békedíjas egykori aktivista nemzetközi megítélése azonban sokat romlott az utóbbi években a muszlim rohingja kisebbség elleni fellépés miatt. Bár a hadsereg azt állítja, hogy csak a szélsőségesek ellen küzdenek, emberi jogi szervezetek szerint etnikai tisztogatásról van szó.

Készült az AFP, az AP, a dpa és a Reuters tudósításának felhasználásával.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

XS
SM
MD
LG