Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A harmadik oltás még kevés az uniós védettségi igazoláshoz


Egy uniós digitális Covid-útlevelet mutat egy rendőrnő a horvát-szlovén Bregana határállomáson június 2-án

Az uniós szabályok világosak, de azok között nem játszanak szerepet a keleti oltások. Így aki két kínai vagy orosz oltás után kap nyugati vakcinát, még nem lesz jogosult az európai vakcinaigazolásra. Az EU azt ígéri, hogy napirendre tűzi a témát, de ez csak az érintett magyaroknak fontos. Közben Magyarország elesik a következő két évre lekötött Pfizer-szállítmánytól.

Néhány hete Magyarországon lehetővé tették, hogy az emberek harmadik koronavírus elleni oltást is felvegyenek. A tudományos világban még folyik a vita ennek hasznosságáról, különös tekintettel az időzítésére, illetve a harmadikként alkalmazható oltás fajtájára – a megelőzően alkalmazott vakcina függvényében. Van még egy fontos szempont: az uniós vakcinaútlevél, pontosabban a harmadikként felvett oltás rögzítése az európai nyilvántartási rendszerben.

A keleti oltás a magyarok gondja

A koronavírussal szembeni védettséget az uniós szabályok értelmében a követező módokon lehet igazolni: az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által jóváhagyott oltás igazolásával, negatív PCR-teszttel vagy a fertőzésből való, 180 napon belüli gyógyulás bizonyításával. Az Európai Gyógyszerügynökség eddig a következő oltásokat fogadta el: Pfizer–BioNTech, Moderna, AstraZeneca – ezeket két dózisban kell beadni – és az egydózisú Janssen. Akik az előbbi módok egyikével igazolni tudják a védettséget, utazás során mentesülnek a célország által előírt esetleges tesztelési vagy karanténkötelezettség alól. Jelenleg azért fontos az uniós védettséget igazoló dokumentum, mert a negyedik hullámra tekintettel a tagállamok is bevezetnek olyan szigorításokat, amelyek alól az uniós igazolás felmentést adhat. Például Franciaországban már ehhez kötötték az éttermek, kávézók látogatását, és októbertől hasonló intézkedések lesznek Belgiumban is.

Az uniós jogszabály a tagállamok mérlegelési jogkörében hagyta, hogy a WHO Sürgősségi felhasználási listáján szereplő oltásokat is az EMA átal elfogadottakkal azonos elbírálás alá helyezik-e. Ez két kínai oltást érint: a Sinopharmot és a Sinovacot. Az orosz Szputnyikkal kapcsolatos elfogadási eljárás állapota jelenleg felfüggesztett. Ettől függetlenül dönthet úgy egy tagállami hatóság, hogy az orosz is elfogadható. A kínai vagy az orosz oltást azonban a tagállamok vonakodnak elfogadni, maradnak a hivatalos uniós listánál. A magyar kormány azon törekvése, hogy kétoldalúan megállapodnak az uniós kormányokkal, nagyon szerény eredményt ért el, az EU túlnyomó többségében úgy tekintenek az orosz és a kínai oltásra, mintha nem is léteznének.

Mindez annak kapcsán merül fel, hogy közel kétmillió magyar állampolgárt orosz vagy kínai oltással láttak el, amelyek nem tartoznak az uniós oltási igazolás hatálya alá. Adódik a kérdés, hogy amennyiben ezek a személyek harmadik oltásként nyugati vakcinát kapnak – merthogy valóban azt kapnak, nem keletit –, jogosulttá válhatnak-e az uniós oltási igazolásra. Különböző uniós illetékesekkel beszélgetve az a kép rajzolódik ki, hogy akik harmadik oltásként nyugati vakcinát vettek fel, csak akkor kaphatnak uniós dokumentumot, ha mindkét dózissal ellátják őket – ez azonban már a negyedik oltást feltételezi. Értelemszerűen kivétel ez alól a Janssen egydózisú védőoltása, aki harmadikként ezt kapta, már töltheti is le az uniós igazolást. Két keleti és egy Pfizer, Moderna vagy AstraZeneca azonban még mindig nem jogosít semmilyen EU-s elismertségre. Az Európai Bizottság illetékes szóvivője azt mondta a Szabad Európának, a vonatkozó uniós rendeletben egyértelműen az szerepel: az EU-szerte engedélyezett vakcinákra kiállított oltási bizonyítványokat minden tagállamnak el kell fogadnia, ugyanolyan feltételek mellett, mint bármely országosan kiadott oltási bizonyítványt. Ez azt jelenti, hogy a meglévő feltételek továbbra is érvényesek maradnak, tehát a megfelelő oltásból felvett megfelelő számú adag injekciót kell igazolni. A harmadik oltás tehát ebből a szempontból nem jelent egyszerűbb helyzetet (kivéve a Janssent, ahogy fentebb említettük).

A probléma egyébként tipikusan magyar, ezért nem született még rá európai megoldást. Ha valaki bizonytalan abban, hova és milyen feltételekkel utazhat, annak a Re-open EU nevű weboldalt ajánlják, ahol naprakész információkat lehet találni a beutazási feltételekkel kapcsolatban minden egyes tagállam vonatkozásában.

“Nagyot hibáztam”: oltatlan Covid-fertőzöttek küzdenek az életükért Koszovóban
please wait

No media source currently available

0:00 0:02:13 0:00

Ujhelyi levelet kapott

Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő már jó ideje bombázza levelekkel a magyar és az uniós hatóságokat, hogy a beoltott, de mégis hátrányos helyzetbe került magyarok ügyében előrelépés történjen. Ujhelyi áttörésként értékelte, hogy Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének írt levele nyomán azt a tájékoztatás kapta, hogy az általa „felvetett kérdést a Health Security Committee, vagyis az unió Egészségbiztonsági Bizottságában meg fogják vitatni a koordináció elősegítése érdekében”. Hogy ez mennyiben jelent valóban áttörést, azt majd csak utólag tudjuk megállapítani. A képviselő erről tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy ez a bizottság az uniós tagállamok egészségügyi hatóságainak képviselőiből áll, vagyis – mint fogalmazott – a magyar kormány delegáltjának ott kell majd „megharcolnia azért, hogy a többi tagállam megértse a sok százezer magyar ember problémáját, még akkor is, ha azt alapvetően épp a magyar kormány idézte elő”. Majd úgy fogalmazott: „Amit EP-képviselőként lehetett, azt megtettem, most a kormányon a sor.”

Az Egészségbiztonsági Bizottságnak szerdán volt ülése, az idő rövidsége miatt azonban még nem tudták napirendre tűzni ezt a témát. Más kérdés, hogy a bizottság tanácsadó testület, önálló döntéseket nem hoz, csak ajánlásokat fogalmazhat meg. Ujhelyi István Szijjártó Péterhez is fordult, és azt kérte tőle, hogy vessék be együttes a lobbierejüket, és próbálják meggyőzni a többi tagállami kormányt, hogy a keleti vakcinával oltott, de nyugati oltást is felvett magyarok egyszerűbben tudjanak utazni.

Közös beszerzés Magyarország nélkül

Ugyanakkor Magyarország távolodását az európai folyamatoktól jelzi két további fejlemény: az Orbán-kormány kilépett a közös uniós vakcinabeszerzési rendszerből, illetve a Debrecen mellett épülő állami oltóanyaggyár várhatóan keleti vakcinákat fog előállítani. Az Európai Unió közös oltóanyag-vásárlásának köszönhetően már több milliárd vakcinát kötött le az EU, ebből 1,4 milliárd adagot fel is használt. Ursula von der Leyen State of the Union című értékelő beszédéből tudjuk, hogy ennek felét küldték el a tagállamoknak, a másik felét pedig a világ szegényebb országainak. Már az EU felnőtt lakosságának hetven százaléka rendelkezik a szükséges oltásokkal, jó ideje nincs vakcinahiány, az erőfeszítések most arra összpontosulnak, hogy minél több embert sikerüljön meggyőzni az oltás fontosságáról.

A közös vakcinabeszerzésből való kilépés a gyakorlatban annyit jelent, hogy Magyarországnak nem jár egyetlen oltás sem abból az 1,8 milliárd Pfizer–BioNTech-oltásból, amelyre az EU leszerződött, azaz ezen belül a magyar kormány közvetlenül a gyártótól nem vásárolhat. Arra sem sok az esély, hogy ha jövő tavasszal új kormánya lesz Magyarországnak, „visszakéredzkedünk”, mert – az Európai Bizottság tájékoztatása szerint – a szerződést megkötötték Magyarország nélkül. Tulajdonképpen a magyarok ezzel elestek attól a lehetőségtől, hogy Pfizer-oltáshoz jussanak, mert a gyártó cégnek először ezt az irdatlan mennyiséget kell teljesítenie, utána jöhetnek az egyéb vásárlók.

Egyetlen esély marad ilyen vakcinához jutni: ha a többi 26 tagállam úgy dönt, hogy ajándékoz ebből a készletből a magyaroknak, vagy egy-egy tagállam át is adhat a rá eső kvótából.

Az ajándékozás nem lehetetlen forgatókönyv, az EU ugyanis azért is kötötte le ezt a mennyiséget, hogy segítsen azoknak az országoknak, akik önerőből nem képesek ellátni magukat.

Van bármilyen észrevétele a cikkel kapcsolatban?
Mondja el véleményét a Szabad Európáról ebben a rövid kérdőívben: https://bit.ly/szabadeuropa-kerdoiv
Köszönjük!
XS
SM
MD
LG