Kihasználják a légitársaságok a koronavírus-járványt, legalábbis előszeretettel hivatkoznak a pandémiára, ha túl sokat késik, vagy törlik a járatot, csak, hogy ne kelljen kártérítést fizetniük. Sok cég még a törölt járat repülőjegyárát sem fizeti vissza, inkább utalványt ajánl az utasnak.
„A repülőjáratok száma 90 százalékkal csökkent tavaly áprilisban Európában, amikor az országok elkezdték lezárni a határokat. Nagy volt a bizonytalanság, napi szinten változtak a jogszabályok és ezek nem voltak egységesek, mivel az Európai Unió tagállamai saját maguk döntöttek az egyes intézkedésekről ” – mondta a Szabad Európának Ludvig Katalin, a Flight Refund Kft. ügyvezetője.
A légi utasok jogaival, késés- és járattörlés miatti kártérítések behajtásával foglalkozó cég vezetője szerint nem közvetlenül a járvány okozta a járatok kiesését, vagyis nem az történt, hogy kitört egy vulkán és a gépek felszállása balesetveszélyes lett volna. „A koronavírus-járvány nem közvetlenül, hanem közvetve, a pandémiára adott hatósági válaszokon keresztül befolyásolta a légi közlekedést” – mondta Ludvig Katalin.
A lezárások miatt a turistáknak lényegében nem volt „hová” repülniük, vagy, ha volt is, a szigorú szabályok betartása mellett nem volt „értelme” odautazni. Hiszen ki akar két hétig karanténban lenni a célállomáson, majd egy kis pihenés után hazajönni, ahol ismét karantén várt volna az illetőre.
Áprilisban szinte fel sem szálltak a repülők
Az európai légiforgalmat szervező társaság, az Eurocontrol adatai szerint tavaly április közepén volt a legrosszabb a helyzet, amikor 89,9 százalékkal kevesebb járat közlekedett. Az áprilisi mélypont után valamelyest magára talált az iparág.
A járványügyi intézkedések nyári lazításának köszönhetően nem volt ennyire csúnya a 2020-as összkép: éves átlagban 55 százalékkal csökkent a járatok száma Európában a 2019-es rekordévhez képest. Hogy ez milyen hirtelen történt, az Eurocontrol légi forgalmat szimuláló rövid videójából kiderül.
Az idei év egyelőre nem hozott javulást, május 3-án 64 százalékos mínuszban van az ágazat, ennyivel kevesebb járat repült, mint tavaly ilyenkor. Az Eurocontrol előrejelzése szerint 2024-re térhet vissza a járvány előtti szintre a forgalom.
Budapesten sem jobb a helyzet
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren az idei első negyedévben 93,4 százalékkal csökkent az utasok száma, a tavalyi év hasonló időszakához képest. Tavaly a január és a február utasforgalma még a várakozásoknak megfelelően alakult, márciusban azonban már jelentős mértékben érezhető volt a koronavírus-járvány hatása. A repteret üzemeltető cég szerint a forgalom növekedése elsősorban az országok által bevezetett utazási szabályokon, a védőoltások elérhetőségén, hatékonyságán, és az átoltottság mértékén múlik.
Jó hír ugyanakkor, hogy pontosabbak lettek a légi társaságok. Ez mondjuk nem volt nehéz, miután aligha volt zsúfoltság a légtérben és a repülőterek környékén. A 2019-es 13 percről, tavaly 7,4 percre csökkent a járatonkénti átlagos késések ideje, vagyis majdnem kétszer pontosabbak voltak a légitársaságok. A járatok leállítása és törlése ugyanakkor szinte általánossá vált a légi közlekedésben.
Mi történt a törölt járatok utasaival?
Az Európai Unióban szigorú fogyasztóvédelmi szabályok védik a légi utasokat. Ha a légitársaság saját hibájából törli a járatát, akkor a jegyár visszatérítésén kívül kártérítést is köteles fizetni az utasnak. De akkor is fizetnie kell a légitársaságnak, ha a gépe több mint 3 órát késik. A kártérítés összege – távolságtól függően – 250-600 euró lehet. Ha viszont a légitársaságon kívülálló ok miatt nem szállítja el az utasokat, akkor a cégnek nem kell kárpótlást fizetnie az elmaradt út miatt, de a repülőjegy árát akkor is vissza kell térítenie. Tipikusan ilyen eset a járvány miatti hatósági intézkedések, légtérzárlatok, beutazási tilalom.
Mivel nem teljesen szűnt meg a légi forgalom tavaly sem, a kártérítési ügyekkel foglalkozó cégnek is akadt dolga, igaz kevesebb elégedetlen utas fordult hozzájuk, mint az elmúlt években. A légitársaságoknak ugyanakkor kapóra jött a koronavírus-járvány. „Azt tapasztaltuk, hogy a légitársaságok rászoktak 2020-ban a Covidra. Ha nem volt elég utas, és pénzügyileg nem érte meg nekik elindítani a járatot, akkor egyszerűen a járványra fogták, ami tőlük kívülálló ok, vagyis nem kell fizetniük” – mondta Ludvig Katalin. A szakértő szerint a járványra való hivatkozás azonban nem elégséges, hiszen az önmagában nem akadályoz meg egy repülőt abban, hogy felszálljon.
A cégvezető szerint másik tipikus eset, ami a 2020-as évet jellemezte, a jegyár-visszatérítések esete. „A legtöbb légitársaság járattörlés esetén nem akarta visszaküldeni a pénzt, inkább vouchereket, saját utalványokat adott, amelyekkel majd később repülhetnek az utasok. A légitársaság részéről ez érthető volt, hiszen ezzel a pénzügyi likviditásukat erősítették az amúgy sem kedvező helyzetben, de teljesen jogtalan volt, mert a törvények szerint az utasoknak visszajár a pénz” – mondta. Ludvig szerint olyannyira általános lett a légitársaságoknál a koronavírus-járványra való hivatkozás, hogy egy korábbi – 2019-es ügynél is – a Covidra hivatkozó formalevelet küldött el az egyik cég nekik, pedig akkor még nem volt járvány.
Feszes a menetrend
„Mindig az adott ország korlátozásai szabták meg, hogy mennyit tudott repülni a cég Európában. Országonként igen eltérőek voltak ezek az intézkedések” – mondta a Szabad Európának egy fapados légitársaság pilótája. A pilóta szerint volt olyan ország, ahol többet, míg máshol kevesebbet repültek, a társaság járatainak a száma átlagosan 80-90 százalékkal csökkent az elmúlt évben. Mivel nem volt zsúfoltság, ezért a járatok menetrendjét is könnyebb volt tartani.
„Percre pontosan meg van tervezve a napunk. Annyira ki van hegyezve a menetrendünk, hogy szinte minden, előre nem tervezett esemény késéshez vezethet. Ha túl lassan szállnak le, vagy fel az utasok, olyan időjárási események vannak, például zivatar az útvonalon, ami miatt a légtér kapacitása lecsökken” – mondta a pilóta, aki szerint tavaly, és az eddigi tapasztalatok szerint idén sincs zsúfoltság a fedélzeten, így a járatok késése is ritkább.
