A kormánynak nem tetszik, hogy a CBA helyett a Lidlbe és az Aldiba járnak a magyarok. A jelenlegi felállásban nem tudnak olyan hatékonyak lenni a hazai kiskereskedelmi láncok, mint a külföldiek. Egyedül az e-kereskedelemben van még fejlődési potenciál, egy kormányzati tanácsadó szerint itt még egy kis állami segítséggel akár piacvezetők is lehetnek a magyar tulajdonú kiskereskedelmi láncok.
„Kétszer is benézték a piacot a magyar élelmiszerláncok. Először a kilencvenes évek végén, amikor megjelentek a szuper- és hipermarketek, és terjeszkedni kezdett a Tesco, majd a kétezres évek közepén-végén, amikor a diszkontláncok kezdték el meghódítani a hazai piacot” – mondta a Szabad Európának egy a területre rálátó közgazdász, aki névtelenséget kért a téma politikai érzékenysége miatt.
A szakértő szerint „megy az ötletelés” a kormánynál, hogyan lehetne a hazai láncokat helyzetbe hozni. A hazai gazdaságpolitika célja, hogy a kiskereskedelem meghatározó része is nemzeti tulajdonba kerüljön, így a szektorban termelődő profit országon belül maradjon.
Előbb Lázár János fideszes országgyűlési képviselő nyilatkozott úgy az mfor.hu-nak, hogy a multik ellen küzdeni kell fogyasztóvédelmi szabályokkal, majd Nagy István, agrárminiszter mondta azt a növekedés.hu-nak, hogy olyan mértékű nyereség képződik a szektorban, majd hagyja el az országot, amit nem lehet annyiban hagyni. Úgy vélte, ha a kiskereskedelem nagyobb hányada lenne magyar kézben, az ágazatból befolyó forrásokat fejlesztésekre lehetne költeni, de az áringadozás is kivédhetőbb lenne és a piacot is könnyebben lehetne szabályozni.
Nem megoldás a plázastop
A 2012-es plázastop-törvénynek köszönhetően sikerült a kormánynak adminisztratív eszközökkel lassítani a külföldi láncok terjeszkedését. Előbb 300, majd 2015-től módosult szabályok szerint 400 négyzetméternél nagyobb területű üzlethez engedélyt kell kérni egy olyan bizottságtól, amelyet miniszteri és állami szereplők alkotnak.
Vagyis a kormányzat dönti el végső soron, hogy hol milyen szupermarket, vagy diszkontüzlet épülhet, vagy bővülhet. A G7 cikke szerint 2015 óta 90 nagy bolt építését kérelmezték, és ebből 42 kapott támogató nyilatkozatot, de hogy hol vannak ezek, és milyen üzletek, azt üzleti titokra hivatkozva nem közlik. Valószínű, hogy a 90 kérelem messze nem fedi a tényleges építési hajlandóságot, mert sokan eleve be sem adják a papírokat, mert tudják, hogy nincs esélyük pozitív elbírálásra.
A plázastop bevezetése óta eltelt kilenc év sem volt elég arra, hogy „végső” megoldás szülessen a hazai élelmiszerláncok megerősítésére. „Emiatt alakult ki az a furcsa helyzet, hogy a beruházások egy részének elmaradása miatt a diszkontláncok, mint a Lidl és az Aldi elképesztő pénzmennyiségen ülnek. Bármilyen irányba is fejlődik a kiskereskedelem, a német diszkontoknak nem fognak gondot okozni a fejlesztések megfinanszírozása” – mondta a közgazdász.
Sokszor éri az a vád a multikat, hogy az itt megtermelt jövedelmet nem Magyarországon hasznosítják, hanem hazautalják. A plázastop törvény nemhogy gátat vetne ennek, éppen a tendenciát erősítik, hiszen sokkal kevesebb új üzletet nyithatnak, mint amennyit szeretnének, ezért nem tudják a profit egy részét sem újonnan nyíló üzletekbe visszaforgatni.
A kisboltokra ugyanakkor nem vonatkoztak korlátozások, ez kedvezett a diszkontoknak és az olyan boltok terjeszkedésének, amelyeket benzinkutakon alakítottak ki. Hiába próbálta a kormány lassítani a multik terjeszkedését, úgy tűnik ez nem sikerült. A Trade magazin tavalyi elemzése szerint 2014 óta az Aldi, a Lidl, a Penny Market és a Spar 242 új üzletet nyitott, a magyar láncok, a CBA, Coop, Reál triumvirátusa eközben 2206 boltot vesztett el.
Sok nyugat-európai országban 3-4 lánc dominál a piacon, itthon 9-en vannak, vagyis a plázastopnak egyedül azt sikerült elérnie, hogy még nem ment csődbe a felük.
Online rendelés és házhoz szállítás
A koronavírus-járvány hatása, hogy az online rendelések és a házhoz szállítások felfutottak. „Az online tér megnyitása lehet az egyik legkevesebb konfliktussal járó megoldás a hazai kiskereskedelmi cégek helyzetbehozására” – mondta lapunknak egy kormányzati tanácsadó. A szintén közgazdász kormányzati tanácsadó szerint a Kifli.hu lehet a minta. A cseh cég Prágában kezdte az online élelmiszer-rendelést, majd Budapesten is elindította egy éve a szolgáltatását. A tanácsadó szerint az e-kereskedelem rengeteg fejlődési lehetőséget hordoz magában, aki időben lép, fontos pozíciókat nyerhet ebben a szegmensben.
A hagyományos bolti struktúrával több ok miatt nem érdemes foglalkozni, legalábbis kormányzati szinten. A multiknak elképesztően hatékony, globális beszerzési láncuk van. A hazai láncok nem tudnak olyan alacsony áron beszerezni árut, mint a külföldi láncok. Emellett a multik, leginkább a diszkont áruházak, sokkal több profitot termelnek négyzetméter-arányosan, sőt az áruforgalom is hatékonyabb, gyorsabb a készletforgási sebesség, hamarabb adják el a termékeket.
Egy erőszakos, adminisztratív jellegű kormányzati beavatkozással elüldözhetőek lehetnének a multik, de ez uniós versenyjogot sértene. Raskó György agrárközgazdász decemberben az Agrárszektor konferenciáján azt mondta, hogy amíg ezek a külföldi üzletláncok árban és minőségben is felülmúlják hazai versenytársaikat, a magyar fogyasztók pedig ennyire árérzékenyek, addig nincs realitása egy ilyen lépésnek.
Multiknál vásárolnak a magyarok
A multik a hazai vásárlók és a magyar beszállítók között is igen népszerűek. A Kantar Hoffmann piackutató 2017-es felmérése szerint a legnépszerűbb boltok első négy helyezettje kivétel nélkül külföldi lánc (Tesco, Lidl, Spar, Penny Market). De a Tesco sem dőlhet hátra. Annyira gyorsan változnak a vásárlási szokások, hogy 2018-ban a Lidl még csak a negyedik legnagyobb forgalmat bonyolította le, de egy évvel később feljött a második helyre és már a Tescót szorongatja.
Az Agrárgazdasági Kutatóintézet tanulmánya szerint a hazai beszállítók azért kedvelik a multikat, mert kemények ugyan, de korrektek és jól szervezettek, állandó, nagy mennyiségű megrendelést garantálnak és nincsenek másodlagos visszatérítések, ehhez viszont a lehető legalacsonyabb beszállítói árat várják el.
A hazai láncok eközben nem túl népszerűek a beszállítók között, mivel az alacsony árat ugyanúgy elvárja mint a multi, miközben polcpénzt és sok esetben visszaosztást kér a megvásárolt áruk ellenértékéből, vagyis a korrupciós kitettség is nagyobb.
A lapunknak nyilatkozó közgazdász szerint a kormány célja világos: a hazai beszállítók, a magyar termékek, és a belföldi feldolgozóipari cégek helyzetbehozása. De nagyon nehéz dolga van, mert egy éles versenyben kellene a hazai láncoknak helytállni. Az online rendelés esetében azonban a gyorsaság és a frissesség a legfontosabb, ami kedvez a közelben lévő, belföldi beszállítóknak, vagyis akár sikeres is lehet a hazai kiskereskedelmi láncok házhoz szállítási üzletágának erősítésére gyúrni.
Ez leginkább a nagyvárosokban lehet sikeres, míg a kisebb vidéki településeken az olyan hazai láncoknak, mint a Coop, a CBA és a Reál még most is erős pozícióik vannak. Az e-kereskedelem erősítése mellett szól az is, hogy itt kisebb vitákra lehet számítani az Európai Unióval, mert a szabad piac és a verseny korlátozása szentségtörés a közösségben.
