Sem a személyzetisek, sem a felső vezetés nem foglalkozott a szexuális zaklatással kapcsolatos váddal – mondta az Alibaba egyik volt alkalmazottja. Ezért bement a kínai óriásvállalat székhelyének forgalmas büféjébe, és kiabálva adta mindenki tudtára, mi történt vele.
Most online zaklatják, az általa megvádolt két férfi felesége hazugsággal vádolja, egy lemondásra kényszerített Alibaba-alelnök pedig rágalmazási pert indított ellene. Mindennek a tetejébe cége elbocsátotta.
Kínában a nők gyakran szembesülnek ilyen nehézségekkel, ha úgy döntenek, hogy nyilvánosan beszélnek a szexuális zaklatásról. Több nagy visszhangot kiváltó esetben, különösen a 2018-as rövid kínai #metoo-mozgalom idején az áldozatokat beperelték a férfiak, akik állítólag zaklatták őket. Egyeseket online kezdtek zaklatni és cenzúrázták, hogy ne beszéljenek az ügyükről.
A legnagyobb visszhangot kiváltó ügyben a korábbi kínai teniszcsillag, Peng Suaj eltűnt a nyilvánosság elől, miután szexuális zaklatással vádolta meg a korábbi magas rangú tisztviselőt, Csang Kaolit. Vádját gyorsan törölték az internetről, az erről szóló vitákat továbbra is erősen cenzúrázzák.
Ilyen légkörben a nőjogi aktivisták attól tartanak, hogy kevesebb áldozat lesz hajlandó megszólalni.
„Ez segíti a vétkest, még rosszabbá teszi a munkahelyi környezetet és támadás a következő nő ellen, aki ki akar állni” – mondta Csou Hsziahszüan, a #metoo aktivistája.
Ignorálják a panaszokat
A volt Alibaba-alkalmazott a Dahe Daily című tartományi kínai lapnak elmondta, hogy nem bátorítana más nőket arra, hogy jelentkezzenek, tekintettel saját tapasztalataira, amikor online támadták és hazugnak nevezték.
Az Associated Press kérdéseire adott írásbeli válaszaiban azonban azt mondta, folytatja a harcot. A zaklatással kapcsolatos aggályok miatt csak a vezetéknevén, Csouként említjük.
„Úgy vélem, ha valakit azért rúgnak ki, mert kiállt a saját jogaiért, akkor egyre több ilyen eset lehet, és a szexuális zaklatás jövőbeli áldozatainak még nehezebb lesz igazságot kapniuk” – mondta.
Csou egy Vang vezetéknevű Alibaba-alkalmazott társát és egy Csang vezetéknevű ügyfelét vádolta meg szexuális erőszakkal egy júliusi munkalátogatás során. Azt mondta, arra ébredt szállodai szobájában, hogy Vang csókolgatja és fogdossa. Azt is mondta, hogy Csang molesztálta, miközben együtt vacsoráztak. Mindkét férfi felesége – akik nem voltak ott – nyilvánosan tagadta a vádakat.
A rendőrség augusztusban mindkét férfit őrizetbe vette „erőszakos molesztálás” gyanújával, de Vangot tizenöt nap után szabadon engedték, ami a leghosszabb időtartam, amíg valaki adminisztratív őrizetben tartható. Az ügyészek megszüntették a Vang elleni nyomozást, bár az Alibaba elbocsátotta. Csang, az ügyfél rendőrségi őrizetbe került, a büntetőeljárás folyamatban van.
Csou kezdetben azt hitte, hogy igazságot szolgáltatnak neki. Az Alibaba vezérigazgatója, Daniel Csang augusztusban nyilvános feljegyzésben ígéretet tett arra, hogy létrehoz egy szexuális zaklatás elleni irányelvet, a felső vezetők pedig megesküdtek, hogy javítják a vezetést – mondta. Két vezető, akiket Csou azzal vádolt, hogy nem reagáltak az állításaira, lemondott. Az egyikük azóta beperelte őt.
„Tehát annak ellenére, hogy tele voltam sebekkel, még mindig hajlandó voltam bízni a vállalatban és együttműködni a céggel” – mondta az AP-nek.
A múlt hónapban mégis felmondólevelet kapott, amelyben azzal vádolták, hogy ártott a cégnek. Az Alibaba leányvállalatától, a Zhejiang Tmall Technology Co. Ltd.-től származó levélben az állt, azért bocsátották el, mert hamis információkat terjesztett a bántalmazásáról és arról, hogyan kezelte a vállalat az ügyet.
Az Alibaba nem válaszolt a Csou felmondásával kapcsolatos megkeresésekre.
Más áldozatok is hasonló akadályokba ütköztek
A Yale Egyetem jogi kara kutatóinak nemrégiben készült jelentése szerint a nyilvános kínai bírósági adatbázisokban mindössze 83 polgári ügyet találni szexuális zaklatással vagy molesztálással kapcsolatban 2018 és 2020 között. Ezek közül 77-et az állítólagos zaklató indított vállalatok vagy az áldozatok ellen. Az áldozatok mindössze hat esetben perelték be zaklatóikat.
Azoknak a nőknek a nagy része ellen, akik a kínai #metoo-mozgalom során vádat emeltek a zaklatók ellen, rágalmazási pert indítottak. Ezek közé tartozik Csou Szikong és He Csien újságíró is. Egy bíróság januárban úgy döntött, hogy megrágalmazták a neves újságírót, Teng Fejt, mert nem szolgáltattak elegendő bizonyítékot az eset megtörténtére.
Teng beperelte őket, miután 2018-ban közzétettek egy beszámolót a Wechaten, amely szerint 2009-ben egy hotelszobába csalta az akkor 21 éves Het, hogy megvitassák a sztoriötleteket, majd levette róla a ruháit és megpróbálta megcsókolni és tapogatni. He és Csou fellebbezett az ítélet ellen, amelyet a bíróság másodszor is helybenhagyott. Újabb fellebbezést terveznek egy magasabb szintű bíróságon.
Az áldozatokra nagyobb bizonyítási teher hárul
2019-ben egy pekingi bíróság úgy döntött, hogy egy fiatal nő, Vang Csi rágalmazta Csou Feit, a Természetvédelmi Világalap kínai tisztviselőjét, azzal vádolva, hogy erőszakkal megcsókolta, miközben együtt dolgoztak. A bíróság felszólította Vangot, hogy hivatalosan kérjen bocsánatot.
Csou Hsziaohszüan, az aktivista, aki a kínai #metoo-mozgalom arca lett, csak azután perelte be az állami televízió műsorvezetőjét, Csu Dzsunt, miután az először beperelte őt rágalmazásért. A nő azzal vádolta, hogy a férfi megtapogatta, amikor fiatal gyakornok volt a CCTV-nél.
Csou nyilvános támogatást kapott az ügyéhez és interjúkat is adhatott. Mostanában viszont egy éven át nem posztolhat a Weibo csevegőalkalmazáson regisztrált fiókjából. Azt mondta, hogy mindennap üzeneteket kap, amelyekben támadják.
A #metoo aktivistái a nyilvánosság támogatásával 2018-ban a kínai törvények megváltoztatását szorgalmazták. Többek között azt akarták, hogy határozzák meg a szexuális zaklatást a kiterjedt és tavaly ratifikált polgári törvénykönyvben.
Fogatlan a törvény
Szakértők szerint az országos törvénynek nincs foga, mivel nem határoz meg semmilyen büntetést. A végrehajtás a helyi szintű rendeletektől függ, valamint attól, hogy a bíróságok hogyan értelmezik a törvényt és ezeket a rendeleteket. Emellett sok vállalatnak nincs olyan szexuális zaklatási kódexe, amely kifejezett büntetéseket és jogorvoslati mechanizmusokat tartalmazna.
Márciusban a déli Sencsen város önkormányzata kilenc ügyosztály, köztük az oktatási minisztérium és a közbiztonsági hivatal új útmutatót adott ki a szexuális zaklatás megelőzéséről, amely az első ilyen jellegű szisztematikus dokumentum.
Csou, az Alibaba volt alkalmazottja egyelőre csak a bíróságra várhat.
Csou ügyvédje, Tu Peng üzenetben közölte, hogy megvárják a büntetőügy bírósági tárgyalását Csang esetében, és kérvényezik a bíróságtól a Vang elleni ügy újbóli megnyitását.
Csou, aki úgy döntött, hogy csak írásban válaszol a kérdésekre, azt mondta, hogy érzelmileg bizonytalannak érzi magát, a túlstimulált és izgatott és a depressziós és passzív állapot között ingadozik. De azt mondta, nem tántorodik el az igazság keresésétől.
„A hozzáállásom határozott – írta. – Nem fogom elfogadni a vállalat érzéketlen, észszerűtlen és törvénytelen eljárásának eredményét.”
