Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A cégek fele nem vallotta be az adóját tavaly: ez már a járvány hatása?


A 2017-ben csődbe ment Green Holidays utazási iroda székhelye.

Nagy kérdés, mekkora csődhullámot indított el a koronavírus-járvány. Egyelőre annyit tudni, hogy az erre kötelezett magyar cégek fele nem adott le tavaly beszámolót.

„Felkérés keringőre, avagy ej, ráérünk arra még! Ez a fajta Pató Pál uras hozzáállás jutott eszembe, amikor megláttam azt a kormányrendeletet, amely megengedte, hogy a cégek késsenek a beszámolóik leadásával” – reagált a Szabad Európának egy neve elhallgatását kérő, adótanácsadó cég ügyvezetője. Szerinte tipikus magyar mentalitás, hogy mindent, így a cégek beszámolóinak leadását is az utolsó pillanatra hagyjuk. Az ominózus kormányrendelet értelmében az erre kötelezett cégeknek nem kellett tavaly május 31-ig leadni az előző évről szóló beszámolóját a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV).

A vállalatok ráértek leadni azt 2020. szeptember 30-ig, ezzel párhuzamosan az adók egy részének a megfizetésére is haladékot kaptak. A kormány szerint a határidő elhalasztása adókönnyítést és likviditási segítséget is jelentett. (A beszámoló határidejének változása nem érintette a tőzsdei cégeket, a bankokat, a biztosítókat és a befektetési vállalkozásokat).

Hiányzik a vállalkozói kultúra

Interjúalanyunk szerint a magyar cégek egy részénél nincs megfelelő vállalkozói kultúra, amely az adminisztratív ügyvitelt illeti. „Napi szinten megtapasztalom, hogy összekeverednek a cég pénzügyei. Az ügyvezető-tulajdonos úgy bánik a cég pénzével, mintha az a magánvagyona lenne. Milliókat vesznek ki, úgy hogy nincs mögötte számla, és úgy vannak vele, hogy majd az éves beszámoló előtt valahogy lepapírozom, ne adj’ Isten visszateszem” – mondta az adótanácsadó.

Ez a viselkedés vezet oda, hogy az üzleti év végével a beszámoló elkészítése előtt őrült kapkodás kezdődik. „Túl magas a házi pénztár, vagyis túl sok pénzt vettek ki számla nélkül, elmaradtak az évközi adófizetéssel, és számlakiegyenlítésekkel. Ezek azok a cégek, amelyeknek mentőövet jelentett a beszámoló leadási határidejének a kitolása” – mondta a szakember. Szerinte azoknak a cégeknek, amelyek odafigyelnek a pénzügyekre, naprakész a könyvelésük, nem okozhat gondot a beszámoló határidő előtti elkészítése.

„Egy magát jól menedzselő vállalkozás, már márciusban közzé teszi a beszámolóját és nem utólag kezdi menedzselni az év közben falhalmozott problémákat” – tette hozzá. A vállalkozása már év elején elkészítette a beszámolóját, mert nyugodtabb, ha túl van a záráson és az új évre tud koncentrálni.

Később kellett adót fizetni

„A kormányrendelet egyik nagy előnye, hogy az adót is csak később kellett megfizetni” – mondta a Szabad Európának László Andrea, az ICT Európa Finance Zrt. adótanácsadó cég szakmai igazgatója. A szakértő szerint a céges beszámoló elkészítését követően utalják el a vállalkozások a NAV-nak a társasági-, a kisvállalati- és az iparűzési adót, illetve az innovációs járulékot. A vállalkozások év közben adóelőleget fizetnek, amit a korábbi évek bevallásai alapján kalkulál ki az adóhatóság. Az alapelv szerint a cégek növekedésre vannak berendezkedve, vagyis minden év magasabb lesz a bevételük, így a korábban megállapított összegen felül kell az üzleti év zárását követően adót fizetniük.

„A kormányrendelet hatására négy hónappal később kellett csak a cégeknek befizetni az adót. Ezt a pénzt addig is szabadon forgathatták, de nyomósabb érv volt az, hogy időt kaptak a cégek. Megnézhették, hogyan alakul az évük a járvány miatt, és eszerint hozhattak stratégiai döntéseket. Például, hogy képeznek-e a jövőbeni beruházásaikra fejlesztési tartalékot, vagy sem, illetve ha igen, mekkora összegben. A fejlesztési tartalék összege például levonható a társasági adóból” – mondta László Andrea.

A cégek harmada nem késett

De miért volt a cégek harmada ilyen pedáns és készítette el az eredeti időpontig a beszámolóját? László Andrea szerint azok a vállalkozások készíthették el időben a beszámolóikat, amelyeknek lízing-, vagy hitelfelvétel, esetleg pályázat miatt közzétett beszámolóra volt szükségük. Emellett a külföldi cégek hazai leányvállalatai hagyományosan már év elején, január-februárban elkészítik az előző évi beszámolót. Ennek az az oka, hogy az anyacég külföldi központjában világos képet kapjanak arról, az egyes leánycégek hogyan teljesítettek. „És persze azok a cégek is időben leadták, amelyek jól működnek, fegyelmezett a könyvelésük és üzenni szerettek volna az üzleti partnereiknek: nálunk minden rendben van! Mi is azt tanácsoltuk az ügyfeleinknek, hogy adják le május 31. előtt a beszámolóikat" – mondta László Andrea.

Ez még akkor is így van, ha az anyacég székhelyén is hasonló szabályok voltak érvényben, mint itthon. Magyarország egyik legfontosabb gazdasági partnerénél, Németországban is haladékot kaptak tavaly a vállalkozások arra, hogy az eredeti, szintén május 31-i határidő helyett december végéig készítsék el a 2019-es évről szóló beszámolóikat. „Sőt, a Szövetségi Igazságügyi Hivatal állásfoglalása szerint nem büntetik meg azokat a cégeket, amelyek csak idén március 1-ig adják le a beszámolóikat” – mondta a Szabad Európának Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kommunikációs osztályvezetője.

Csődben a cégek fele?

„A gazdasági társaságok 64 százaléka élt tavaly azzal, a lehetőséggel, hogy a koronavírus járvány miatt később adja le a beszámolóját” – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Szabad Európával. A NAV adatai szerint 196,5 ezer cég készítette el a 2019-es üzleti évről szóló beszámolóját szeptember 30-ig, míg 34 százalékuk, azaz 101,6 ezer vállalkozás az eredeti határidőig, május 31-ig. Az adóhivatal adatai szerint 300 ezer vállalkozás adta le a beszámolóját, de kétszer ennyinek kellett volna. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint azonban 500 és 600 ezer olyan cég van bejegyezve, amelynek bevallást kellett volna készítenie 2019-ben.

Varga Mihály pénzügyminiszter 600 ezer érintett cégről beszélt 2020. április 16-án, amikor bejelentette a határidő eltolását. Nagy rejtély, hogy hány ment csődbe ezek közül a koronavírus-járvány következtében és döntött úgy, hogy már az előző évi beszámolót sem adja le. Persze az is lehetséges, hogy a járványtól függetlenül már régóta végelszámolás, vagy felszámolás alatt van, illetve a bukó cégek, vagyis a csalásra használt vállalatok is benne vannak ebben a statisztikában. A magyar bürokrácia lassúsága miatt, egy vállalkozás megszüntetése akár éveket is igénybe vehet, holott a cégalapítás ma már pár nap alatt elintézhető. Hivatalosan, 2019-ben 35 ezer vállalkozás szűnt meg, de ezek korábban indított eljárások voltak. A KSH adataiban csak néhány év múlva láthatjuk, hogy mekkora pusztítást végzett a járvány a cégek között, hányan estek áldozatul a kijárási korlátozások okozta kereslet-visszaeséssel.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

  • 16x9 Image

    Wiedemann Tamás

    Wiedemann Tamás a Szabad Európa budapesti irodájának újságírója. 2007 óta ír gazdasági témájú cikkeket. Dolgozott a Magyar Hírlapnál, Napi Gazdaságnál, Magyar Nemzetnél és a G7-nél. 2009-ben a Robert Bosch Alapítvány és a Berliner Journalistenschule össztöndíjasa volt Berlinben.

XS
SM
MD
LG