Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

25 ezer ügyből kétszer jelentett kartellgyanút a Közbeszerzési Hatóság


Dagály strand északi részén legkésőbb 2016 végére felépülő, hatemeletes uszoda látványterve 2014-ből. Ennek megépítése éveket csúszott, egyáltalán nem így néz ki, és az akkori nyolcmilliárd forintos költségterv helyett végül több mint 40 milliárdjába került az adófizetőknek.

A közbeszerzések tisztaságára jellemzően az úgynevezett kartellek jelentik a legnagyobb veszélyt. A gyanús közbeszerzési eljárások ellenőrzése kapcsán a Gazdasági Versenyhivatal a Közbeszerzési Hatóságra mutogat, a Közbeszerzési Hatóság pedig a GVH-ra. Az EU szerint rendszerszintű ellenőrzési problémák vannak nálunk.

"A közbeszerzés terén a verseny hiánya továbbra is fontos probléma"

emelte ki az EU tavaly májusban is, a Magyarországra vonatkozó ajánlásainál. Régi probléma ez Magyarországon, az EU szerint ráadásul rendszerszinten van félreirányítva az egész nálunk.

"Az Unió által társfinanszírozott projektekhez kapcsolódó közbeszerzések elmúlt években végzett bizottsági ellenőrzése rendszerszintű hiányosságokat tárt fel, és rámutatott a közbeszerzés ellenőrzési rendszerének gyengeségeire."

– tették hozzá. A magyar állam pedig évi 2-4 ezer milliárd forintot költ el közbeszerzéseken. Ezért igen komoly veszteséget jelent, ha itt a verseny is kicsi, és az ellenőrzés pedig rendszerszinten rossz.

Ha gyenge a verseny, ott sok lehet a kartell

A közbeszerzések tisztaságára jellemzően az úgynevezett kartellek jelentik a legnagyobb veszélyt. Ezek olyan törvénytelen megállapodások, ahol a cégek titokban megállapodnak arról, hogy együtt csökkentsék a versenyt, és drágább legyen a közbeszerzés. Még egyszerűbb a dolguk, ha a közbeszerzés kiírója is összejátszik velük.

A kartell történhet a piac területi felosztásával, mint ahogy például részben Szijjártó Péter apjáék csinálták Magyarország egyik legnagyobb kartellügyénél, a vasútfelújítások kapcsán.

Vagy a kiíró segítségével megállapodhatnak abban is, hogy annyira részletesen adják meg az elvárásokat, hogy annak végül adott pályázaton csak egy pályázó fog tudni jól megfelelni. Látványos ilyen eset volt például, amikor EU több tízmilliárd forintot adott drága egészségügyi diagnosztikai gépekre, CT-kre, MRI-kre.

Rétvári Bence államtitkár és Nagy Szilárd kabinetfőnök tekintenek meg egy új CT-t Tatabányán, 2015. október 14-én. A gép beszerzése a kartellel érintett időszakból való.
Rétvári Bence államtitkár és Nagy Szilárd kabinetfőnök tekintenek meg egy új CT-t Tatabányán, 2015. október 14-én. A gép beszerzése a kartellel érintett időszakból való.

De egy kartell rögtön megszervezte, hogy a kórházak csak túlárazva szerezhessék be ezeket. A gyártóknak nem kellett versenyezni, a közvetítők jó pénzt tehettek el, csak a kórházak és a betegek jártak rosszul.

A komoly kartellfertőzöttségre mégis talán az volt a legfeltűnőbb jel, amikor Simicska Lajossal szakított Fidesz. Ezután Simicska cégei helyett szinte azonnal Mészáros Lőrinc cégei kezdtek el lényegesen alacsonyabb versennyel találkozni a közbeszerzéseknél. Simicska vállalatai pedig ezzel párhuzamosan erősebb versennyel nézhettek szembe.

Kinek kéne ez ellen tennie?

Több, elvileg független szervezet is őrködik afelett, hogy ne lehessen kartellekkel ellopni a közpénzeket. A legfontosabb a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), nekik kiemelt feladatuk a kartellek ellenőrzése.

Polt Péter legfőbb ügyész és Juhász Miklós a GVH akkori elnöke a Parlamentben, 2018. május 10-én.
Polt Péter legfőbb ügyész és Juhász Miklós a GVH akkori elnöke a Parlamentben, 2018. május 10-én.

De Juhász Miklós, a GVH akkori elnöke 2016-os parlamenti bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy ők nem tehetnek semmit, a közbeszerzési hatóság helyett"nem fogjuk tudni elbírálni azt, hogy adott esetben ki az, aki a legjobb ajánlatot tette, vagy ki az, aki esetleg gyanús módon nyert." Ezért szerinte csak akkor tud lépni a GVH, ha valaki bejelenti a gyanús esteket. Ez egyébként nem teljesen igaz, a GVH bármikor felkutathat kartelleket önállóan is, ha akar.

A GVH egyébként a saját honlapján is azt írja a versenyfelügyeleti eljárásokról, hogy "a vizsgálat elrendelésére okot adó magatartást a GVH maga is észlelheti, de panasz vagy bejelentés benyújtásával bárki felhívhatja arra a figyelmét."

Megerősített együttműködésben dolgoznak
A GVH és a Közbeszerzési Hatóság kapcsolatáról utóbbi azt közölte, hogy "a két szervezet közötti szakmai együttműködés egyébként folyamatos. 2020-ban meg is erősítette a két szervezet az egymás közötti kapcsolatot a felderítések támogatása érdekében."

A Közbeszerzési Hatóságnak is feladata, hogy ellenőrizze a közbeszerzéseket, és jelentse, ha valami gyanúsan drága lett vagy összejátszhattak a szereplők. Megkérdeztük ezért, hogy hány esetben jelentettek kartellgyanúst közbeszerzést tavaly a GVH-nak.

"2020-ban két esetben"

– történt ez meg, válaszolták. Ők viszont azzal érveltek, hogy ők nem nyomozhatnak, a kartellek felderítése "a GVH feladata es hatásköre".

Ehhez még jó tudni, hogy tavaly 24 827 közbeszerzési hirdetmény jelent meg, közülük több mint hétezer lett eredményes.

Határozattal tisztázhatnak egyes szereplőket
Leegyszerűsítve ha valamelyik céget ki kéne zárni a közbeszerzésekből (de nem bírósági ítélet vagy az adóproblémái miatt), akkor a Közbeszerzési Hatóság hozhat még olyan határozatot, hogy az adott szereplő mégse zárható ki. Ehhez azt kell bizonyítania a cégnek, hogy már az ajánlatttétel előtt "olyan intézkedéseket hozott, amelyek a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát."

Megkérdeztük egyébként a GVH-t is, hogy ők komolyan vették-e azt két bejelentést tavaly, hogy áll ezen ügyek sorsa. Azt válaszolták, hogy folyamatban lévő eljárásokról nem adnak ki információt.

Arra büszkék, ami nem sokat mond el a tényleges versenyről

A Közbeszerzési Hatóság nem ért egyet azzal, hogy alacsony verseny, rendszerszintű ellenőrzési hibák és magas kartellfertőzöttség jellemzenék a hazai közbeszerzéseket.

Szerintük "Magyarországon kiemelkedő a közbeszerzések átláthatósága, és megfelelően érvényesül a verseny". Ezt főképp arra alapozzák, hogy ők feltöltik majdnem az összes hazai közbeszerzést az uniós honlapra, és ott meg is lehet nézni őket.

Azt nem fejtették, ki, hogy miért nem lehetne korrupt, vagy kartellgyanús közbeszerzéseket ugyanúgy feltölteni. Amiket egyébként nekik és a GVH-nak kéne ellenőrizniük, ezért kapják ugyanis a fizetésüket.

Önmagukban keveset jelentő mutatók
A Közbeszerzési Hatóság 2020-as gyorsjelentésében olyan mutatók alapján is állítja, hogy erősödött a hazai verseny a közbeszerzési piacon, amik alapján ez egyáltalán nem biztos. Különösen keveset mond el kartellekről az, hogy jó ideje lecsökkentették a hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzések számát, maradt viszont magas szinten az egy ajánlatos közbeszerzések száma vagy, hogy megközelítette a 2017-es szintet az egy közbeszerzési eljárásra jutó ajánlatok száma. Olyan mutatót például nem szoktak közölni, hogy a közbeszerzések előzetesen becsült értékéhez képest mennyivel tértek el a tényleges kifizetések. Tavaly egyébként 91 szerződést ellenőriztek hivatalból. Azt nem árulták el, hogy milyen eredménnyel.

Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke, miután átvette a kinevezési okmányát Áder János köztársasági elnöktől a Sándor-palotában 2020. április 6-án.
Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke, miután átvette a kinevezési okmányát Áder János köztársasági elnöktől a Sándor-palotában 2020. április 6-án.

Rigó Csabát, a Közbeszerzési Hatóság elnökét egyébként tavaly áttette a parlamenti többség a GVH elnökének. A GVH előző elnökét, a korábban bennfentes kereskedés miatt büntetett Juhász Miklóst pedig azóta alkotmánybírónak választotta az országgyűlés.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

XS
SM
MD
LG