Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A magyar hadsereg is bevásárolhat az oroszok által rettegett amerikai rakétavetőkből


High-Mobility Artillery Rocket System (HIMARS)

A legjobban bevált modern nyugati haditechnika Ukrajnában, ráadásul ilyen jellegű fegyverből nincs is nagyon más a piacon jelenleg – mondta egy forrásunk az amerikai HIMARS-ról. A régióban már szinte mindenkinek van belőle.

Valószínűleg soha nem fogjuk pontosan megtudni, hány orosz katona vesztette életét az év második napján, amikor találat ért egy raktárat a Donyeckhez közeli Makijivka városában. Az ukránok szerint a támadásban több százan haltak meg, az orosz védelmi minisztérium 89 halottat ismert el, ami még mindig brutálisan nagy szám.

A támadást egy HIMARS rakétatüzérségi eszközből indított rakétával hajtották végre. A HIMARS-okat azután ismerte meg a szélesebb közvélemény, hogy nyár óta az Egyesült Államok ilyen eszközökkel is támogatni kezdte az orosz agresszióval szemben védekező ukrán hadsereget. (A nyilvános információk szerint eddig összesen harmincat kaptak.)

Már volt róla szó

Lapunknak most több (jelenleg is vagy korábban a Honvédelmi Minisztérium kötelékébe tartozó) forrás arról beszélt, hogy ismét felmerült a HIMARS-ok beszerzése magyar részről. Az ismét kifejezésnek azért van jelentősége, mert forrásaink szerint valójában már évek óta újra és újra felmerül a kérdés több belső fórumon, de eddig más beszerzések fontosabbnak bizonyultak.

Most azonban több tényező is afelé mutat, hogy középtávon Magyarország is vegyen a HIMARS-ból. (Döntés ugyanakkor még nem született, az ügyben feltett kérdéseinkre a HM sajtóosztálya egy hete nem válaszol.)

Korábban képeket is közöltünk arról, mi maradt a HIMARS-szal szétlőtt makijivkai raktárból.

Az eszköz egy úgynevezett nagy mozgékonyságú rakétatüzérségi rendszer (innen ered egyébként a neve is az angol mozaikszóból: High Mobility Artillery Rocket System – HIMARS), ez azt jelenti, hogy egy, a brit BAE Systems által gyártott mozgékony, gumikerekes önjáró alvázra szereltek fel egy hat rakétát kilőni képes indítóállványt, amelyet az amerikai Lockheed Martin gyárt.

Így a HIMARS gyorsan pozíciót tud változtatni, ami például azért is fontos, mert nemcsak a rendeltetési helyére juthat el könnyen, de támadás után hamar el is tud menekülni a helyszínről – mielőtt még bemérnék, és egy válaszcsapással megsemmisítenék. A rakétákkal precíziós műveleteket lehet elvégezni akár messze a frontvonal mögött is.

Mire jó?

Ilyen eszközzel jelenleg nem rendelkezik a magyar hadsereg, a Zrínyi 2026 elnevezésű haderőfejlesztési program keretében Németországtól vásárolt korszerű Panzerhaubitze 2000-es, 155 mm-es önjáró tarackok is más feladatokra alkalmasak. Másrészt egy forrásunk szerint ez a fegyver vált be messze a legjobban az ukrán hadsereg birtokában: például a HIMARS-ok nélkül nem tudták volna visszafoglalni Herszont. Ráadásul a NATO keleti szárnyának országai szinte már mind rendelkeznek HIMARS-szal, vagy aláírt szerződésük van a szállítására. Ezenkívül – mint egy minisztériumi forrásunk mondta – „jelenleg ilyen jellegű fegyverből korszerű változat egyszerűen nincs más a piacon”.

Hogy mire használhatná a magyar hadsereg a rakétavetőt? „Szerencsére teljesen irreális a feltételezés, de képzeljük el, hogy egy ellenséges hadsereg közeledik a magyar határ felé. A HIMARS segítségével akár nyolcvan-száz kilométerrel a határ előtt ki lehetne lőni egy hidat, amelyen át akarnak kelni, szét lehetne lőni mondjuk egy, az utánpótlásuk szempontjából fontos víztornyot vagy olajtárolót. Vagyis a HIMARS nagyon hatékony bármilyen védekező hadművelet támogatására” – mondta egy forrásunk.

Herszonnál viszont az ukránok az offenzívájukat támogatták vele úgy, hogy szétlőtték a Dnyeperen a stratégiai fontosságú antonovkai hidat, ami nagyon megnehezítette az oroszok visszavonulását.

Mennyi? Húsz!

És hogy hány darabot lenne érdemes vennünk? Egy volt HM-es forrásunk szerint „ez szigorúan tüzérségi szakmai kérdés, sokféle szempontot kell mérlegelni. De nagyon durva becsléssel azt lehet mondani, hogy nekünk nagyjából feleannyi vagy egy kicsit kevesebb kellene, mint amennyit Románia vesz.” Románia elvileg 54 darabot kötött már le a HIMARS-ból, vagyis a magyar hadsereg nagyságrendileg 27 rakétavetőt vásárolhatna.

Ez megegyezik egy másik forrásunk kalkulációjával, aki szerint egy tüzérosztálynyi HIMARS elég lenne Magyarországnak. Egy ilyen osztály négy-hat tüzérségi ütegből áll, egy üteg három–hat darab rakétavetőből. Így középértékekkel számolva épp a bő húszdarabos nagyságrend jönne ki. (Egyébként Tatán is egy tüzérségi osztály lesz majd a már említett Panzerhaubitzer 2000-esekből, ide eddig nyolc tarack érkezett meg.)

Tavaly ősszel azt jelentették be, hogy a HM egy új, védelmi-innovációs kutatóintézetet hoz létre.

Mint írtuk, a magyar beszerzés egyébként egyáltalán nem lenne példa nélküli, sőt inkább azt mondhatjuk, a régióban lassan már csak nekünk nincs ebből a fegyverből. Némi kereséssel azt is meg lehet állapítani, hogy a HIMARS-ok ára meglehetősen széles skálán mozog.

Lehet olcsóbb, lehet drágább

Ez egyáltalán nem meglepő több szempontból sem. Egyrészt a HIMARS összesen tízféle rakétával szerelhető fel, ezek között vannak célra vezérelhető és nem irányított változatok a legkülönfélébb hatótávolsággal, nyilván az áruk is eltérő.

Másrészt hatalmas a kereslet a rakétavetők iránt, és a Lockheed Martin egyelőre évi 96 darabot tud gyártani. Aki vállalja, hogy csak később kapja meg a fegyvert, nyilván kedvezményt alkudhat ki. A harmadik tényező pedig – és erre több forrásunk is felhívta a figyelmet – az, hogy egy ilyen fegyverrendszer beszerzése nem egyszerű vásárlás, hanem komoly politikai jelentősége is van a vevő ország és az Egyesült Államok kétoldalú kapcsolatában.

„Ezen a szinten a politika alakítja az árat” – mondta egy informátorunk, hozzátéve, az eleve jó viszony (ami most éppen nem jellemző a magyar kormány esetében) mindenképpen árcsökkentő, de ha valaki hajlandó magasabb árat is fizetni, azzal viszont komoly gesztust tehet az amerikai fél felé.

Mindenki másképp csinálja

Románia például a maszol.ro szerint még 2018-ban indított programot, amelynek részeként összesen a már említett 54 darab HIMARS megvásárlását tervezik, a nem teljesen egyértelmű közlések szerint az első 18 darabért másfél milliárd dollárt fizetnek. Észtországba épp az év elején érkezett meg egy bemutató példány, a TVPWorld azt írta, hat fegyverrendszerért ötszázmillió dollárt fizetett az észt kormány. 2024-ben kezdik el szállítani a HIMARS-okat attól függően, hogy a gyártó hogy képes megbirkózni a megrendelések teljesítésével.

A lett közszolgálati hírügynökség októberben írt arról, hogy északi szomszédjához hasonlóan Lettország is hat darabot vásárolt a sorozatvetőből, ők egyelőre nem közöltek árat. Úgy tűnik, a legjobb üzletet a baltiak közül a litván kormány kötötte, a litván köztévé decemberi híradása szerint 495 millió dollárért nyolc darab HIMARS-ot kapnak majd, igaz, a szállítás csak 2025-ben kezdődik.

Lengyelországban tavaly nagy hadgyakorlatot tartottak a háború miatt.

Lengyelországban több szakértő szerint is Európa legerősebb hadserege formálódik, ezt jelzik a HIMARS-szal kapcsolatos lengyel tervek, amelyek eredetileg ötszáz darabról szóltak, végül a „diverzifikáció érdekében” tavaly novemberben Mariusz Błaszczak lengyel védelmi miniszter csak kétszáz darab megvásárlását jelentette be – azzal a kiegészítéssel, hogy 288, más típusú sorozatvetőt Dél-Koreából vesznek majd. (Dél-Korea nagy mennyiségben szállít harckocsikat is a lengyel hadseregnek.)

Árat a lengyel kormány sem közölt egyelőre, de 2019-ben egyszer már vettek húsz darab HIMARS-ot, amelyek szállítása zajlik, ezekért a czdefence.com cseh védelmi szakportál szerint 415 millió dollárt fizettek.

Ugyanebben a cikkben írnak arról, hogy a HIMARS a cseh hadsereg számára is logikus választás lehet, mivel jelenleg nem rendelkeznek ilyen hatótávolságú sorozatvetővel, ráadásul a fegyverrendszert akár Tatra típusú hordozókra is szerelhetnék, így a hazai védelmi ipar is profitálhatna az üzletből.

Vagyis a térségbeli NATO-tagállamok közül csak Szlovákia, Horvátország és Magyarország nem vásárolt egyelőre az amerikai rakétavetőkből. A horvát hadsereg viszont már bejelentette, hogy egy M270-nek nevezett, szintén amerikai sorozatvetővel fejlesztenek majd.

Az ukránok a HIMARS-rendszertől várják az orosz offenzíva megállítását
please wait

No media source currently available

0:00 0:01:28 0:00

  • 16x9 Image

    Kósa András

    Kósa András a Szabad Európa főmunkatársa. 2001 óta újságíró, az elmúlt bő húsz évben volt a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet és a Hír Televízió munkatársa. Ezenkívül dolgozott a hgv.hu politika rovatának vezetőjeként és a tulajdonosok által 2022 augusztusában megszüntetett azonnali.hu főszerkesztőjeként is.

XS
SM
MD
LG