Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A magyarok döntő többsége szerint az ország profitál az EU-ból


Budapesti tüntetés a CEU elűzése ellen 2017. április 12-én

A demokrácia és az emberi jogok védelme a legfontosabb az európaiak szerint – hasonlóan gondolkodnak a magyar polgárok is. Ugyanakkor a magyarok az EU-ban a legritkábban beszélnek uniós ügyekről, viszont magas arányban vélik úgy, hogy az ország számára hasznos az EU-tagság. A magyarok jobban aggódnak a migráció miatt, mint az európaiak általában.

Valamennyi tagállam lakosságára nézve reprezentatív az a felmérés, amelyet az Európai Parlament megbízásából készítettek el. A 2021 őszi Eurobarometer-felmérést 2021. november 1. és december 2. között végezték. A kérdezők egyebek mellett arra voltak kíváncsiak, hogy mit gondolnak az európaiak a demokráciáról, a közös értékekről, az uniós törvényhozásról és az EU jövőjéről.

A demokrácia és az emberi jogok a legfontosabbak

Kiderült, hogy a válaszadók közel harmada (32 százaléka) a legfontosabb megvédendő európai értéknek a demokráciát tartja. Ezt 27 százalékkal a szólás- és véleménynyilvánítás szabadsága követi, majd 25 százalékkal következik az emberi jogok védelme az EU-ban és a világon.

Az uniós polgárok szerint a növekvő szélsőségesség, a dezinformáció terjedése és a jogállamiság gyengülése jelenti a legnagyobb problémát.

Tizenegy ország lakói szerint az Európai Parlament legfontosabb feladata a demokrácia védelme. A magyar válaszadók 28 százaléka ért egyet ezzel, ami négy ponttal elmarad az uniós átlagtól. Ugyanekkora arányban gondolják a magyarok azt, hogy az emberi jogok védelme a legfontosabb feladata az EP-nek, az összes ország átlaga itt 25 százalék volt.

Az uniós értékek fontosságát tekintve a nemek közötti egyenjogúságról alkotott magyar vélemény már jelentősen eltér az átlagtól. A magyar válaszadóknak csak 15 százaléka tartotta ezt fontosnak, míg az európaiak 24 százaléka gondolja így.

Összeségében az európai polgárok a közegészségügyet tekintik a legfontosabb, az EP által kezelendő szakpolitikai területnek (42 százalék). Ezt szorosan követi a szegénység és társadalmi kirekesztés (40 százalék) és a klímaváltozás elleni küzdelem (39 százalék). A fiatalok számára az EU-átlagot tekintve a klímaváltozás elleni küzdelem az EP legfontosabb feladata.

A magyar válaszadóknál a sorrend kicsit más. A közegészségügy itt is vezet 41 százalékkal, ezt követi a gazdaságtámogatás és új munkahelyek teremtése (37 százalék), valamint az éghajlatváltozás elleni fellépés és a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (34, illetve 31 százalék). A magyar válaszadók jelentősen magasabb arányban tartják fontos szakpolitikai területnek az EP számára az EU védelmét, biztonságát és külső határainak védelmét, valamint a migráció elleni fellépést (25, illetve 26 százalék), mint az uniós átlag (19, illetve 23 százalék).

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke üdvözölte a kutatás eredményeit. „Ahogy azt a polgárok – joggal – kinyilvánították: a legfontosabb, mindenek fölött álló európai érték a demokrácia védelme. Nem ringathatjuk magunkat abba a hitbe, hogy a demokrácia minden körülmények között adott; a szélsőségesség, az autoriter rezsimek és a nacionalizmus mind egyre erősödő fenyegetést jelentenek közös európai projektünkre” – jelentette ki Metsola.

Fontos az átlátható pénzköltés

Az uniós polgárok érdeklődése az EU munkája iránt továbbra is magas. A kutatás szerint a válaszadók 43 százalékát leginkább az uniós források konkrét elköltésére vonatkozó információ érdekli. Az uniós jogalkotás tagállami hatása a polgárok 30 százaléka szerint szintén érdekes téma, 29-29 százalékuk pedig saját európai parlamenti képviselőik munkája és a Covid–19-járvány leküzdésére tett uniós intézkedések iránt is érdeklődik.

„A polgároknak értesülniük kell arról, hogy milyen közvetlen hatással vannak az uniós szakpolitikák és döntések a mindennapjaikra. Ezt igénylik, és joguk is van tudni róla. Az embereknek tudniuk kell, mire fordítják az uniós pénzt” – fűzte az előbbiekhez Metsola.

Az elnöki komment rávilágít arra is, hogy az Európai Parlament szerint az uniós helyreállítási alap forrásainak szétosztását átlátható, jóváhagyott, az alapvető demokratikus elvek tiszteletén nyugvó, transzparens és folyamatosan ellenőrzött tervekhez kell kötni.

A felmérés készítői kíváncsiak voltak arra is, hogyan változott az EU és különösen az EP támogatottsága a világjárvány alatt. Az uniós polgárok nagy többsége (58 százalékuk) a jövőben aktívabb szerepet szánna a parlamentnek. 2015 óta 12 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik pozitívan vélekednek az EP-ről, így ez az arány jelenleg 36 százalékon áll. A válaszadók 45 százaléka semlegesen gondolkodik a parlamentről, és csak 17 százalékuk negatívan.

Az uniós polgárok nagy többsége (62 százalékuk) saját országuk uniós tagságát jó dolognak tartja – csak kilenc százalék gondolja másképp. Ez a pozitív vélemény a 2007 óta elért legmagasabb eredmény. A válaszadók közel háromnegyede (72 százaléka) szerint országuk profitált az EU-tagságból, és nagy részük – 63 százalékuk – optimista az unió jövőjével kapcsolatban.

Ami az előbbiek terén a magyarokat illeti: a válaszadók az uniós átlaggal egyező feleletet adtak arra, hogy jó dolog-e az uniós tagság és hogy mennyire optimista az EU jövőjét illetően. Viszont Magyarország lakói hét százalékkal magasabb arányban gondolják azt, hogy hazánk előnyöket élvez az EU-tagságnak köszönhetően, mint az európai átlag.

Magyar közöny

Bár mind a magyar kormány, mind az ellenzék politikai üzeneteiben gyakorta helyet kap az EU, az EU-ban mégis Magyarországon (és Portugáliában) a legalacsonyabb azok aránya, akiknek hétköznapi beszélgetéseiben gyakorta szóba kerülnek európai ügyek. A magyar (és a portugál) válaszadóknak csak a hat százaléka számára rendszeres téma az EU. Míg például a lista másik végén álló Luxemburg, Hollandia vagy Görögország lakói több mint 20 százalékban beszélnek gyakran az EU-ról.

Az átlagtól lényegesen eltérnek a magyar válaszok, amikor arról volt szó, hogy mennyire számít a hangjuk az EU-ban. Ezzel ugyanis a magyar válaszadók 63 százaléka nem értett egyet, ami a második legnagyobb, nyolcszázalékos növekedést jelenti. Meglehetősen szélsőséges magyar véleményeket mértek azzal kapcsolatban, hogy javult vagy romlott-e az EU-ról alkotott véleményük. A magyarok 25 százalékának ugyanis javult, 18 százalékának pedig romlott a véleménye – mindkét érték kifejezetten magas.

  • 16x9 Image

    Arató László

    Arató László a Szabad Európa brüsszeli tudósítója. Több mint harminc éve újságíró, 2013 óta dolgozik az EU fővárosában. Jelenleg több független lapot, rádiót tájékoztat rendszeresen az Európai Unióval és a NATO-val kapcsolatos fejleményekről.

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG