Roberta Metsola máltai kereszténydemokrata politikust választották kedden az Európai Unió parlamentjének elnökévé. Metsola két és fél évre vette át a posztot a szocialista David Sassoli múlt heti halála után.
Metsola a harmadik olyan nő, akit megválasztottak a posztra. Kedden volt a születésnapja; 43 évesen ő az Európai Parlament legfiatalabb elnöke.
A 65 éves Sassoli több hónapja betegeskedett. Halála előtt elutasította, hogy újra jelöltesse magát.
Metsola a parlament legnagyobb frakciójának jelöltje volt, és a leadott 616 szavazatból 458-at kapott kedden. Sassoli január 11-i halála óta már megbízott elnökként tevékenykedett.
Egy olyan uniós intézményt fog vezetni, amely az évek során megerősödött, és nagy szerepe volt a 27 tagú közösség irányvonalának meghatározásában olyan kérdésekben, mint a digitális gazdaság, az éghajlatváltozás vagy a brexit.
Elkötelezett hídépítő
Az Európai Parlament az EU 450 millió polgárát képviseli, önmagát „az európai demokrácia szíveként” emlegeti.
A pártok közötti híd elkötelezett építőjeként ismert Metsola azt mondta, ragaszkodik Sassoli munkastílusához.
„David keményen küzdött, hogy közös asztalhoz ültesse az embereket. Az európai konstruktív erők összetartása iránti elkötelezettségre fogok építeni” – mondta.
A parlament az EU alacsonyabb szintű intézménye a végrehajtó hatalmat képviselő Európai Bizottsághoz és a 27 tagállam kormányait képviselő Európai Tanácshoz képest.
A franciaországi Strasbourgban és Brüsszelben ülésező parlamentet sok éven át pénznyelő, fecsegő testületnek tekintették, ahová az országok gyakran küldtek a hazai politikából kikopott politikusaikat.
Reformokat akar az egyre erősebb parlamentben
A döntéshozatali jogkör megszerzésével azonban a törvényhozás egyre erőteljesebb szereplője lett az európai színtérnek. Metsola folytatni kívánja ezt a tendenciát.
„Meg kell erősíteni a parlamentet. Nem félhetünk a reformtól – mondta. – A mandátum következő részében lehetőség nyílik arra, hogy parlamentünket korszerűbbé, eredményesebbé és hatékonyabbá tegyük. Meg kell ragadnunk a lehetőséget.”
Metsola az első olyan politikus a Földközi-tenger középső részén fekvő mediterrán szigetcsoportról, az alig több mint félmilliós Máltáról, aki ilyen magas pozíciót tölt be az EU-ban.
„Nő vagyok egy kis szigetről Európa déli tengerének közepén. Tudom, mit jelent esélytelennek lenni – mondta. – Tudom, mit jelent ez ma minden lánynak, aki figyel. Tudom, mit jelent bárkinek, aki mer és aki mert álmodni.”
Félreteszi az abortuszellenességét
Metsolát vitatott abortuszellenes álláspontja ellenére mérsékelt politikusnak tartják.
Szembenállása miatt az abortusszal – a terhességmegszakítás még ma is illegális a nagyrészt katolikus Máltán – néhány törvényhozó ellenezte megválasztását a legmagasabb posztra.
Metsola – aki LMBTQ-párti progresszívnek vallja magát – júniusban nemmel szavazott egy olyan jelentésre, amely sürgette az összes EU-tagállamot, hogy „biztosítsák az egyetemes hozzáférést a nőknek a biztonságos és legális abortuszhoz”. Azzal érvelt, hogy ez sérti Málta önrendelkezési jogát.
Az egyik képviselő Metsola gyenge pontjaként jellemezte az abortuszról vallott nézeteit. Ez arra késztette a zöldeket és a baloldali politikai csoportokat, hogy határozottan választáspárti feministákat javasoljanak parlamenti elnöknek.
Metsola azonban azt bizonygatta, hogy félreteszi személyes álláspontját, és elnökként a parlament többségi véleményét képviseli.
„A szexuális és a reproduktív egészséggel és jogokkal kapcsolatban az Európai Parlament álláspontja egyértelmű” – mondta Metsola a Malta Today című lapnak.
„Parlamenti elnökként az a kötelességem, hogy a parlament álláspontját képviseljem, és ha megválasztanak, teszem a dolgom, ahogy eddig is tettem.”
