„Donáth Anna pánikreakciójáról” beszélt nemrég Ruff Bálint Elemző című podcastunkban, és a Momentum idei évét vizsgálva is ez a kifejezés juthat eszünkbe. Donáth Anna az év elején a tervezettnél hamarabb tért vissza gyesről a nagypolitikába, majd szakértők szerint elkövetett több komoly hibát, végül karácsony előtt bejelentette, hogy visszaveszi a párt vezetését. Eközben a Momentum népszerűsége semmit nem erősödött, jelenleg egyáltalán nem biztos, hogy jövőre ismét meglesz a két EP-mandátum, a befogni kívánt DK pedig elérhetetlen távolságban. Elemzés.
„Valamivel később tervezte volna a visszatérését a nagypolitikába Donáth Anna, de év elejére olyanná vált a helyzet, hogy már február 4-én újra a nyilvánosság elé lép – erről beszélt a Szabad Európának a Momentum több tagja is” – írtuk még egy januári cikkünkben. A Momentum EP-képviselője tavaly szülte meg gyermekét, emiatt tavasszal távozott a politikából, és 2022. május 29-én Gelencsér Ferenc lett a párt vezetője.
Őt a kezdetektől átmeneti szerepre szánták – ezt Gelencsér Ferenc is hangsúlyozta –, de 2023 januárjára már ennek ellenére úgy érezték a Momentumban, hogy nélkülözhetetlen Donáth Anna legalább részleges visszatérése a közéletbe a párt eróziója miatt. Az év elején az okozott aggodalmat a liláknál, hogy több önkormányzati politikusuk is átigazolt a Demokratikus Koalícióba. (A folyamat nem csak a Momentumot érintette, 2022–2023 a Párbeszéd és az MSZP számára is érzékeny veszteségekkel járt ebből a szempontból, és csak azért nem szült további konfliktusokat, mert Gyurcsány Ferenc egyszerűen leállította – ideiglenesen, a választások közeledte miatt.)
Ehhez kapcsolódóan: Kordonbontás vagy árnyékkormány? – Az ellenzék lehetőségeiről Szabadon című tényfeltáró műsorunkban.
Üvegplafon?
A Momentum ekkor nyolc százalékon állt nagyságrendileg – jelentős különbség egyik közvélemény-kutatónál sem szerepelt. Ez már nem garantálta a 2019-ben megszerzett két mandátumot az európai parlamenti választásokon (öt éve 9,93 százalékkal érték el ezt az eredményt), így a Momentumban joggal érezhették úgy, hogy változtatni kell. Emiatt február elején Donáth Anna is nagyszabású évértékelő rendezvényt tartott (Orbán Viktorhoz és Gyurcsány Ferenchez hasonlóan), ahol bírálta a DK-t.
Ezt követően Donáth Anna arcképével, „Vezessük új útra Magyarországot!” szlogennel plakátkampány indult. A párt elnöke maradt Gelencsér Ferenc, de ez inkább jelentett ügyvezetői, mint politikai tisztséget. Utóbbiban Donáth Anna vált meghatározóvá, igaz, a képviselő folyamatosan tett róla, hogy a Momentum fő teoretikusaként tekintsenek rá még akkor is, amikor főállású anya volt, elsősorban a Magyar Hangban közölt esszéivel.
A Momentumnak azonban az év során nem sikerült kitörnie a tíz százalékot alulról súroló támogatottsági tartományból, és egyre nyilvánvalóbb lett, hogy a DK lesz/marad az ellenzék domináns pártja. Ez megnyilvánult többek között abban is, hogy – mint korábban megírtuk – a „Gyurcsány-párt” úgy fordult rá a helyhatósági választásokkal kapcsolatos egyeztetésekre, hogy az ellenzék számára reálisan megszerezhető összes helyi képviselői és polgármesteri mandátum legalább felét kérte.
Ehhez kapcsolódóan: Ruff Bálint: „Politikai pánikrohamot kapott Donáth Anna”
Ki a hiteltelen?
Azt már januárban eldöntötték a Momentumban, hogy 2023-at a DK támadására/meggyengítésére szánják, és a párt valóban ennek jegyében politizált. A stratégia eredményessége azonban nem mutatkozott meg a támogatottsági adatokon, amire a tényleges pártelnök, Donáth Anna a rivális egyre élesebb bírálatával reagált. Ennek lényege röviden az volt, hogy a DK „hiteltelen”, „nem tekinti felnőttnek a választókat” – például azért, mert Dobrev Klára, a DK EP-listavezetője alacsonyabb inflációt, magasabb béreket ígért – a változatosság kedvéért szintén óriásplakátokon.
A Momentum próbálkozott egyéb politikai akciókkal is, de a sokadszori kordonbontás Orbán Viktor hivatala előtt, a Karmelita kolostornál még a kormánykritikus értelmiség egy részében is kritikát szült, miközben látható tömeghatást nem sikerült vele elérni.
A DK elleni „minikampány” csúcspontja volt, amikor október végén a Válasz Online-on Donáth Anna egy publicisztikában „hadat üzent a DK-nak”, és felrótta Gyurcsány Ferencnek, hogy sosem kért bocsánatot az őszödi beszédben beismert hazugságaiért, sőt azóta még tetőzte is, az „államcsőd szélére juttatta az országot”, és „Dobrev Klára is kerüli a felelősségvállalást”.
Az írás végkövetkeztetése az volt, hogy a Momentum a DK-val így nem lép politikai szövetségre – majd Donáth Anna még aznap bement az ATV stúdiójába, és azt mondta, hogy természetesen együtt fognak működni Gyurcsány Ferencékkel a helyhatósági választásokon. Ezt nevezte Elemző című podcastunkban Ruff Bálint politikai elemző „pánikrohamnak”.
Orrbefogva
Donáth Anna egy hónappal később azt nyilatkozta a Szabad Európának, hogy „nem szeretne többet orrbefogni”, ezért „nem lesz még egy olyan lista, amin Donáth Anna és Gyurcsány Ferenc neve együtt szerepel”. Ekkor még a decemberi parlamenti színjáték előtt voltunk, amelynek keretében a Mi Hazánk benyújtotta a budapesti választások megváltoztatásáról szóló indítványát, a Fidesz–KDNP pedig (bár előzetesen azt mondták, nem támogatják) megszavazta – úgy, hogy maguk Toroczkai Lászlóék végül nem is szavaztak, nem volt rá szükség.
Ennek értelmében jövőre Budapesten tisztán pártlistás szavazás lesz, ami könnyen egy listára kényszerítheti a Momentumot és a DK-t. Ez egyelőre 2024 története lesz, az viszont már tény, hogy Donáth Anna újabb támadása a DK-val szemben olyannyira kiverte a biztosítékot a Momentum egyetlen nagyvárosi polgármesterénél, hogy a Baját vezető Nyitrai Klára távozott a pártból.
Ebben a helyzetben jelentette be karácsony előtt napokkal Donáth Anna, hogy „visszatér a párt élére”, miután Gelencsér Ferenc lemondott. A párt januárban tart tisztújító küldöttgyűlést. „Az elemzőknek az a dolguk, hogy kritizáljanak, én természetesen nem fogom pánikreakciónak nevezni a történteket” – mondta lapunknak a Momentum egyik vezetője. A képviselő szerint „éppen hogy nem pánikreakció, ha egy párt tervezetten fut neki egy vezetőváltásnak, márpedig nálunk ez történik. Anna indulását természetesen nagyon széles körű egyeztetések és előkészítés előzte meg, de ettől még nyilván indulhat más is az elnökségért.” A cél 2024-re természetesen a két mandátum megtartása az EP-ben, és az eddiginél több helyhatósági pozíció megszerzése.
Ehhez kapcsolódóan: Hallgassa meg még egyszer Donáth Anna interjúját!
Az elemző véleménye
„A 2022-es áprilisi választások után Donáth Anna magánéleti változásra (gyermeke születésére) – tehát nem az ellenzék kudarcára – hivatkozva hagyta ott a párt elnöki posztját. Már akkor benne volt a levegőben, hogy a távozás csak átmeneti, és gyermeke első pár életévének eltelte után visszatér a pártelnöki posztra. Gelencsér Ferenc – aki akkor nem volt országosan ismert politikus – már az elején érzékeltette, hogy ő csak átmeneti figura a párt élén, hiszen, ahogy a Klubrádiónak elmondta, nagyon nem akart pártelnök lenni, de ha már ennyire kérték, elvállalta” – mondta a Szabad Európának Nagy Attila Tibor.
A független elemző szerint Gelencsér Ferenc pártelnöki működésének végére „a Momentum válságba jutott” (…) Közvélemény-kutatási eredményei romlottak, a párt ma már nem sokkal van a parlamenti bejutási küszöb fölött, holott az eredeti cél a DK-val való egyenrangú versenytársi pozíció elérése lett volna. Nos, ettől a párt messze van – mondta Nagy Attila Tibor. A párton belül szociális, liberális és jobbközép vonulat is van (ez utóbbit képviselte Gelencsér), ami az elemző szerint jelenleg inkább gyengíti a párt belső egységét. – Rossz a párt szervezeti struktúrája, erős a testületi munka szerepe, ami lehetőséget teremt a klikkek kialakulására. A kordonbontások nem segítettek a párton – Donáth ezekben nem is volt hajlandó részt venni –, a távozó pártelnök kommunikációs bakijai köznevetség tárgyává váltak, és komolytalanná tették magát a Momentumot is” – fogalmazott az elemző.
Emiatt a pártelnöki poszton való váltás időszerű volt, ám kérdéses, mennyire lesz sikeres Donáth Anna. „A mostani nehéz helyzethez ő is hozzájárult, az ő októberi cikke következtében távozott a pártból a párt utolsó vidéki polgármestere. A párt alapszabálya minimális hatáskört ad a pártelnöknek, márpedig ezt a szervezetet most erős kézzel kellene vezetni a sikeres működés érdekében, ám az alapszabály nem teszi lehetővé, hogy a párt elnöke gyors döntéseket hozzon, mert a párt elnöksége számos ügyben dönthet akár a pártelnök ellenében is. És rendbe kellene tenni végre a párt ideológiai profilját is” – mondta Nagy Attila Tibor.
