A Nobel-békedíjas iráni Sirin Ebádi szerint visszafordíthatatlan forradalmi folyamatot indított el a fiatal iráni kurd nő tavalyi őrizetbe vétele és halála, és ez végül az Iszlám Köztársaság összeomlásához vezet.
Az Iránt irányító papok elharapózó zavargásokkal néztek szembe, amióta Mahsza Amini szeptember 16-án meghalt az erkölcsrendőrség őrizetében, ahova „nem megfelelő öltözék” viselése miatt került.
Irán Amini haláláért a nő korábbi egészségügyi problémáit okolta, a nyugtalanság szításával pedig az Egyesült Államokat és más ellenségeit vádolta, akik szerinte destabilizálni akarják a papi intézményrendszert.
Ahogy az elmúlt négy évtized tiltakozásai során mindig, Irán keményvonalas irányítói most is keményen vágtak vissza. A hatóságok több tucat halálos ítéletet szabtak ki olyan emberekre, akik részt vettek a tüntetésekben, és legalább négy akasztást hajtottak végre. Ezek célja a jogvédők szerint az emberek megfélemlítése és távol tartása az utcától.
Ehhez kapcsolódóan: Évekre börtönbe küldték a volt iráni elnök lányát
Ebádi az 1979-es iszlám forradalom óta Iránban uralkodó papi rendszer határozott bírálója, a kormányellenes tüntetések egyik legszókimondóbb támogatója.
Az Iránt irányító papok sok kritikusához hasonlóan Ebádi is úgy véli, hogy a jelenlegi tiltakozáshullám az eddigi legmerészebb kihívás az intézményrendszer legitimitása ellen.
„Ez a forradalmi folyamat olyan, mint egy vonat, amelyik meg sem áll, amíg el nem éri a végállomást” – mondta Ebádi, aki 2003-ban Nobel-békedíjat kapott az emberi jogok védelmében végzett munkájáért, és 2009 óta száműzetésben él Londonban.
Az 1979-es forradalom elmozdította trónjáról Mohammad Reza Pahlavi iráni sahot, a Nyugattal szövetséges világi uralkodót, és az iszlám köztársaság megalakulásához vezetett.
A tiltakozások lelassultak, amióta megkezdődtek az akasztások
A legutóbbi tiltakozások Iránt az ország irányítói és a társadalom nagy része között elmélyülő válság korszakába vezették, Amini halála sok iráni haragját lobbantotta lángra, amit már évek óta éreztek a gazdasági nyomortól és az etnikai kisebbségek diszkriminációjától kezdve a társadalmi és politikai korlátozások szigorításáig terjedő kérdések miatt.
Hónapokon át az élet minden területét képviselő irániak a papi intézményrendszer bukását szorgalmazták, jelszavakat skandálva a legfőbb vezető, Ali Hámenei ajatollah ellen.
A tiltakozások azonban jelentősen lelassultak, amióta megkezdődtek az akasztások. A legintenzívebbek Irán szunniták lakta területein voltak, és jelenleg többnyire ezekre a régiókra korlátozódnak.
Ehhez kapcsolódóan: Ferenc pápa elítélte a békés iráni tüntetők kivégzését
A közösségi médiában megosztott, a Reuters által nem ellenőrizhető videók olyan képeket mutatnak, hogy néhány város háztetőin a „Halál Hámeneire” jelszót skandálták az emberek, de ez semmi az elmúlt hónapok tüntetéseinek méretéhez képest.
A HRANA jogvédő szervezet közölte, hogy szerdáig 527 tüntető vesztette életét a zavargások során, köztük 71 kiskorú. A közlemény szerint a biztonsági erők hetven tagja is meghalt. A jelentések 19.262 tüntető letartóztatásáról szólnak.
Növekvő harag
Ebádi a Reutersnek Londonból adott telefonos interjúban azt mondta, hogy az állam által alkalmazott gyilkos erőszak elmélyíti a hétköznapi irániak haragját a papi intézményrendszerrel szemben, mert nem orvosolja sérelmeiket.
„A tiltakozások más formát öltöttek, de még nem értek véget” – mondta Ebádi a Reutersnek.
Az egyre mélyülő gazdasági nyomor közepette – amelyet főként a Teherán vitatott nukleáris programja miatt bevezetett amerikai szankciók okoztak – sok iránit érint fájdalmasan a vágtató infláció és a növekvő munkanélküliség.
Az infláció ötven százalék fölé emelkedett, az elmúlt évtizedek legmagasabb szintjére. Az iráni statisztikai központ jelentései szerint a fiatalok körében továbbra is magas a munkanélküliség, az irániak több mint ötven százaléka a szegénységi küszöb alá szorul.
A tiltakozókkal szembeni fellépés diplomáciai feszültséget szított egy olyan időszakban, amikor holtponton vannak a Teherán és a világhatalmak között 2015-ben kötött nukleáris megállapodás újjáélesztéséről szóló tárgyalások. Az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei szankciókat vezettek be az iráni hatóságokkal és azokkal szemben, akik részt vettek az erőszakban és más emberi jogi visszaélésekben.
Ebádi azt mondja, hogy a Nyugatnak gyakorlati lépéseket kell tennie az iráni papi rendszer kiszorítására a hatalomból, például le kell minősítenie politikai kapcsolatait Iránnal nagykövetei visszahívásával Teheránból, és kerülnie kell bármilyen megállapodást az Iszlám Köztársasággal, beleértve a nukleáris egyezményt is.
Egyre több fotón látni hidzsáb nélkül nőket Iránban
