Miközben Joe Biden amerikai elnök kormánya gazdasági szankciókat fontolgat, hogy meghiúsítsa a Kreml újabb, Ukrajna lerohanását célzó tervét, a hírek szerint van kiemelt büntetési lehetőség: Oroszország kizárása a SWIFT néven ismert globális elektronikus fizetési-üzenetküldő rendszerből.
Ez példátlan lépés lenne a világ egyik legnagyobb gazdasága ellen.
A Fehér Ház nem erősítette meg, hogy azzal fenyegetőzik, hogy az orosz bankokat lekapcsolja a SWIFT-ről (amely a Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication, azaz Nemzetközi Bankközi Pénzügyi Telekommunikációs Társaság angol kifejezés rövidítése).
Maga Biden azonban december 8-án azzal adott muníciót a spekulálóknak, hogy figyelmeztetett: amennyiben Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy dönt, hogy megtámadja Ukrajnát, az Egyesült Államok és szövetségesei olyan szankciókkal sújtják országát, „amilyeneket még soha nem látott”.
Bár az elemzők egyetértenek abban, hogy egy ilyen lépés gazdasági csapás lenne Oroszországnak, egyesek szerint több okból is eltúlozzák a SWIFT-ből való kitiltás hatásait.
Mi a SWIFT és miért fontos?
A SWIFT egy biztonságos kommunikációs platform, amelyet a bankok, brókercégek és más pénzügyi intézmények használnak információ küldésére és fogadására, például a tengerentúli átutalások vagy az értékpapírügyletek elszámolása során.
Valójában azonban nem mozgat, nem tart pénzt vagy értékpapírokat.
Tegyük fel, hogy egy német vállalat orosz földgázt vásárol, amiért fizetnie kell. A német vállalat a bankszámlájáról a címzett számlaszáma és a SWIFT-kód megadásával pénzt utalhat át az orosz cég bankjába.
A német cég ezután német számlájáról a SWIFT-en keresztül üzenetet küld az orosz banknak arról, hogy átutalás érkezett. Amikor a pénz elektronikus formában megérkezik, hozzáférhetővé válik az orosz cég számára.
A SWIFT szabványosított kódjai, amelyek az utasításokhoz kapcsolódnak, lehetővé teszik a bankok számára a kifizetések gyors feldolgozását.
Több mint kétszáz országban és régióban mintegy 11 000 pénzintézet használja a SWIFT-et. A platform idén több mint tízmilliárd üzenetet fog feldolgozni, ami több billió dollárnyi, határokon átnyúló utalást tesz lehetővé.
A SWIFT előtt ha a bankok pénzügyi információkat akartak átadni egyik helyről a másikra, a régi távíróáramkörökön alapuló telexrendszert használták. Ez azonban lassú és nehézkes volt, és nem is biztonságos.
Ezért 1973-ban létrehozták a SWIFT-et.
Ma a SWIFT a pénzügyi kommunikációs iparág egyik óriása, mivel könnyen használható, gyors és biztonságos. Segítségével a bankok kevesebb mint öt perc alatt teljesítik a határokon átnyúló fizetéseket. Az ügyfelekkel együtt a kezdőponttól a végpontig le tudják követni a tranzakciókat.
„Ez a legmegbízhatóbb határokon átnyúló fizetési üzenetküldő rendszer, ezért rendkívül fontos” – mondta Brian O’Toole, az amerikai pénzügyminisztérium korábbi vezető tanácsadója.
Kié a SWIFT?
A belgiumi székhelyű szövetkezet a tagbankok tulajdonában van. Egy 25 tagú igazgatótanács irányítja, amelynek jelenleg egy orosz állampolgár is a tagja. A szervezetet a G10 központi bankjai – Belgium, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Hollandia, Nagy-Britannia, Egyesült Államok, Franciaország, Svájc és Svédország –, valamint az Európai Központi Bank felügyeli.
Zártak már ki országot a SWIFT platformjáról?
2012-ben a SWIFT lekapcsolta az iráni bankokat, miután az Európai Unió – az Egyesült Államok nyomására – feketelistára tette őket.
Irán azonban nagyrészt amúgy is el volt szigetelve a globális pénzügyi hálózattól, így a lépésnek összességében nem volt túl nagy hatása – mondja O’Toole, aki jelenleg az Atlantic Council, egy washingtoni agytröszt munkatársa.
„A nemzetközi pénzügyi rendszerrel még kapcsolatban álló iráni bankok életét nagyon megnehezítette, de az elzárás lényegében csak ezeket a lyukakat tömte be” – mondta a Szabad Európának.
Kényszerítheti-e az Egyesült Államok a SWIFT-et Oroszország lekapcsolására?
A SWIFT a belga és az európai, nem pedig az amerikai törvényekhez igazodik, így „valójában nem kell hallgatnia az Egyesült Államokra” – mondta O’Toole.
Viszont Washingtonnak megvan a hatalma arra, hogy hátracsavarja a SWIFT karját azzal, hogy szankciókkal fenyegeti magát a platformot, ahogyan tette, amikor el akarta érni Irán lekapcsolását.
Mi történne, ha Oroszországot elvágnák a SWIFT-től?
Oroszország sokkal nagyobb gazdaság, mint Irán, és mélyen integrálódott a globális pénzügyi rendszerbe. Így a SWIFT-szolgáltatás megszüntetésének hatása sokkal nagyobb lenne, mint Irán esetében.
Elina Ribakova, a washingtoni székhelyű Nemzetközi Pénzügyi Intézet közgazdásza szerint Oroszországnak egy ideig jelentős gazdasági zavarokkal kellene szembenéznie, különösen a határokon átnyúló fizetések terén, miközben új platformokra kellene átszoknia.
Szerinte a zavarok miatt zsugorodhat az orosz gazdaság, és a rubel rövid távon zuhanórepülésbe kezdhet. Mivel azonban Oroszország vezető exportcikkei – az olaj és a földgáz – kulcsfontosságúak Európa szempontjából, mindkét fél gyors megoldást keresne – mondta Ribakova a Szabad Európának.
A hatás azért is lenne mérsékelt, mert Oroszország saját pénzügyi-üzenetközvetítő rendszert épített ki – tette hozzá.
Még 2014-ben, miután Moszkva annektálta a Krímet, felhívások hangzottak el, hogy Oroszországot el kell vágni a SWIFT-től, ezért a Kreml támogatta egy hazai pénzügyi-kommunikációs platform fejlesztését, hogy megvédje magát.
Az SPFS (System for Transfer of Financial Messages) néven ismert orosz platformnak több mint négyszáz tagbankja van – köztük két tucat a volt szovjet köztársaságokból –, és 2020 végére az összes hazai pénzügyi kommunikáció egyötödét bonyolította le.
Akkor tehát védett Oroszország?
Nem teljesen: az orosz rendszernek megvannak a maga hátrányai.
Míg a SWIFT a nap 24 órájában működik, az SPFS csak hétköznap, munkaidőben küldhet fizetési üzeneteket – írta Maria Sagina, a Zürichi Egyetem Kelet-európai Tanulmányok Központjának munkatársa év elején. Az SPFS ezenkívül csak rövidebb üzenetek küldését teszi lehetővé.
Oroszország technikailag képes az átállásra, ha elvágják a SWIFT-től, „ami 2014-ben nem történt meg – mondta Ribakova. Mindazonáltal – egy ideig még mindig hatalmas sokk lesz a rendszer számára a letiltás” – mondta.
O’Toole szerint Oroszország megpróbálhatja külföldön is elterjeszteni az SPFS-t mint lehetséges megoldást a határokon átnyúló tranzakciókhoz.
Kína, amelynek gazdasága jóval nagyobb, mint Oroszországé, szintén a SWIFT alternatíváját fejleszti. Peking 2015-ben elindította a Cross-Border Interbank Payment System (CIPS) nevű bankközi fizetési rendszert, hogy segítse a kínai valuta, a jüan használatának nemzetközivé tételét.
Egyes kínai tisztviselők a SWIFT helyett a CIPS használatát szorgalmazták, hogy megvédjék az ország bankjait a lekapcsolás veszélyétől.
Banki szankciók: még pusztítóbbak?
Bár egyes tisztviselők és elemzők nukleáris opciónak nevezik a SWIFT-et , O’Toole szerint ez túlzás. Oroszország továbbra is folytathatna nemzetközi tranzakciókat más, bár kevésbé hatékony kommunikációs platformokon keresztül.
„Ha elvágjuk a SWIFT-et az orosz bankrendszertől, anélkül hogy bármi mást tennénk, lényegében csak arra kényszerítjük, hogy a SWIFT versenytársait használja” – mondta.
„Nem tiltanánk meg a tranzakciókat, csak bosszantóbbá tennénk, és megnehezítenénk az emberek számára a lebonyolításukat.”
Szerinte a Fehér Háznak az orosz bankok elleni szankciók bevezetésére kellene összpontosítania. „Milyen pénzintézetek ellen fog fellépni a kormányzat, ha Oroszország átlépi a határt? Szerintem ez a releváns politikai kérdés” – mondta.
Az Egyesült Államok célba vehetné az orosz elithez kötődő, állami tulajdonú pénzintézeteket, például VEB-et és a Russian Direct Investment Fundot (RDIF, Orosz Szuverén Befektetési Alap). E két bank szankcionálása hatásosabb lehet, mintha Oroszország teljes bankrendszerét elvágnák a SWIFT-től – mondta. (Ráadásul ha lesújtanának az utóbbira, akkor két legyet ütnének egy csapásra: az RDIF finanszírozza és népszerűsíti a Szputnyik V Covid–19-vakcinát, amelynek nyugati elismerését rendre késleltetik, így valószínűleg sikerülne további versenyhátrányba hozni az orosz szérumot.)
A VEB az orosz kormány fejlesztési bankjaként és fizetési megbízottjaként működik.
A vezető lakossági bankok, a Sberbank és a VTB megcélzása nehezebb lenne – mondta O’Toole. Míg a szankciók bevezetése jelentős gazdasági zavarokat okozna a bankok hatalmas piaci részesedése miatt, az egyszerű orosz állampolgárok lennének a célkeresztben.
Kiállja-e az orosz gazdaság a zűrzavart?
2014 óta Oroszország egyre nagyobb védelmet próbál kiépíteni a nagyobb amerikai szankciók fenyegetésével szemben. A SWIFT, valamint a Visa és a Mastercard fizetésfeldolgozási alternatívájának kifejlesztésén túl az orosz kormány odafigyel a költségvetési kiadások kordában tartására, sőt költségvetési többletet halmozott fel, ami ritkaság a nyugati demokráciákban.
A kormány emellett növelte deviza- és aranytartalékait, amelyek meghaladják a 620 milliárd dollárt – ezzel Indiával fej fej mellett a negyedik legnagyobbak a világon.
Ez az összeg magában foglalja az „esős napokra” létrehozott Nemzeti Vagyonalapban lévő mintegy kétszázmilliárd dollárt is.
Ribakova szerint ha nem lépnek életbe szankciók, Oroszország tartalékai jövőre további húszmilliárd dollárral nőhetnek. Az orosz kormány „feje felett mindig ott lebeg Damoklész kardja, azaz a további szankciók lehetősége. Azt hiszem, hogy ez makrogazdasági politikájuk minden aspektusát áthatja” – mondta.
„Ez része az Oroszország-erőd-stratégiának, és ragaszkodnak hozzá, mert jól bevált” – mondta.
