Nyugati és más országok elítélték Vlagyimir Putyin orosz elnök döntését, amellyel elismerte az Oroszország által támogatott szeparatisták követelését a kezükön lévő ukrajnai régiók függetlenségére. Az Egyesült Államok és szövetségesei mihamarabbi új szankciókat ígérnek Moszkva ellen.
Amerikai tisztviselők február 21-én közölték, hogy Washington egyeztet szövetségeseivel, és február 22-én bejelenti a Moszkva elleni új büntetőintézkedéseket.
A világ tőzsdéi a teljes körű háborútól való félelem miatt bezuhantak, az olajárak pedig megugrottak, miután Putyin elismerte a szakadárok függetlenségi nyilatkozatát és orosz csapatokat rendelt az érintett régiókba.
Ukrajna a támogatás erősítését kéri
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök összehívta nemzetbiztonsági tanácsát és telefonon tárgyalt a világ több vezetőjével országa támogatásának megerősítése érdekében.
„Egyértelmű és hatékony támogató lépéseket várunk partnereinktől” – mondta február 21-én este televíziós beszédében.
„Nagyon fontos most, hogy lássuk, ki az igaz barátunk és partnerünk, és ki fogja továbbra is szavakkal ijesztegetni az Orosz Föderációt – mondta. – Mi a saját földünkön vagyunk.”
Antony Blinken amerikai külügyminiszter február 21-én Twitteren azt írta, hogy Putyin döntése „gyors és határozott választ követel; a partnerekkel együttműködve megtesszük a megfelelő lépéseket”.
A szankciók enyhébbek lesznek
Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete az ENSZ BT ülése után azt mondta újságíróknak, hogy „holnap az Egyesült Államok szankciókat fog kiszabni Oroszországgal szemben a nemzetközi jog, valamint Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának egyértelmű megsértése miatt”.
„Tudunk, akarunk és muszáj is egységesnek maradnunk, amikor felszólítjuk Oroszországot, hogy vonja vissza csapatait, térjen vissza a tárgyalóasztalhoz, és ügyködjön a békén.”
Az amerikai adminisztráció tisztviselői ugyanakkor azt mondták, hogy Putyin lépése nem vált ki olyan széles körű szankciócsomagot, mint amilyennel Washington és szövetségesei akkor sújtották volna Moszkvát, ha megtámadja Ukrajnát. Most egyelőre kevésbé szigorú intézkedéseket foganatosítanak, mert Oroszországnak már voltak csapatai a szakadár térségben.
Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője azt mondta, hogy az új intézkedések „megtiltják az amerikai magánszemélyeknek az új befektetéseket, a kereskedelmet és a finanszírozást Ukrajna úgynevezett DNR- és LNR-régióiban, régióiba, illetve régióiból”, utalva arra, amit a szeparatisták Donyecki Népköztársaságnak és Luhanszki Népköztársaságnak hívnak.
A Nyugat nem hisz a békefenntartó misszióban
Putyin február 21-én kihívta maga ellen a nyugati és az ukrán vezetőket azzal, hogy bejelentette: elismeri az Oroszország által támogatott szeparatisták függetlenségi törekvését.
Oroszország 2014-ben támadta meg Ukrajnát, elfoglalta a Krím félszigetet, és azóta is segíti a kelet-ukrajnai szeparatistákat a kijevi kormánnyal folytatott véres konfliktusban.
Az elmúlt hónapokban több mint 150.000 katonát vont össze Ukrajna határa mentén, amivel félelmet keltett szomszédjában egy közelgő támadástól.
Moszkva tagadta, hogy Ukrajna megtámadását tervezte volna, mielőtt Putyin február 21-én parancsot adott csapatok küldésére a szeparatista területekre, mondván, hogy szükség van rájuk a béke fenntartásához és a civilek védelméhez. Ezeket az állításokat a Nyugat gyorsan elutasította.
Ürügy a támadásra
Thomas-Greenfield azt mondta, Putyin állítása, hogy békefenntartóként küld erőket, badarság, szerinte ez a lépés „egyértelműen annak az alapját veti meg, hogy Oroszország ürügyet teremtsen Ukrajna újabb megtámadására”.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette, hogy Putyin a lépésével „folytatja Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának aláásását, alámossa a konfliktus megoldására irányuló erőfeszítéseket és sérti a minszki egyezményt, melynek Oroszország is részese”.
„Moszkva folytatja a kelet-ukrajnai konfliktus szítását azáltal, hogy anyagi és katonai támogatást nyújt a szakadároknak. Egyúttal ürügyet próbál teremteni Ukrajna újbóli megtámadására” – tette hozzá a nyugati katonai szövetség első embere.
Ursula von der Leyen és Charles Michel, az Európai Unió két legrangosabb személyisége „a nemzetközi jog otromba megsértéseként” ítélte Putyin akcióját.
„Az EU és partnerei egységesen, határozottan és az Ukrajnával vállalt eltökélt szolidaritás jegyében fognak reagálni” – tették hozzá.
Az első reakciók alapján úgy tűnik, hogy Kína, Oroszország szövetségese semleges marad. Csang Jun ENSZ-nagykövet a Biztonsági Tanács előtt azt mondta, hogy az ukrajnai helyzet „sok komplex tényező eredménye”.
