Rosszkor jött Andrej Babiš cseh miniszterelnöknek az úgynevezett Pandora-iratok kiszivárogtatása nyomán a parlamenti választások előtt néhány nappal kirobbant offshore-botrány, amelyben ő is érintett. A parlamenti választások pénteken kezdődtek Csehországban
A Nemzetközi Oknyomozó Újságírók Konzorciumának (ICIJ) csaknem 12 millió dokumentumból álló anyaga feltárja a világ számos vezetőjének és üzletemberének titkos vagyonát. Az AP amerikai hírügynökség összeállítást közölt arról, hogy az eltitkolt ügyletek nyilvánosságra kerülése milyen kihatással lehet a hétvégi csehországi választásra.
Mit követett el Babiš?
A szervezet szerint a miniszterelnök akkor még csak milliárdos üzletemberként 2009-ben 22 millió dollár értékben tizenhat ingatlant, köztük egy kastélyt vásárolt a francia Riviérán egy offshore vállalaton keresztül. Ez azonban nem szerepelt későbbi vagyonnyilatkozatában, mint azt a konzorcium cseh partnere, az Investigace.cz megállapította.
Babiš tagadta a bűnösségét, azt hangoztatva, hogy az ügy mögött álló személyek pusztán az esélyeit akarják rontani a választáson. „Nincs semmilyen offshore cégem, nincs semmilyen ingatlanom Franciaországban. Piszkos, hamis vádakról van szó, amelyek célja a választás befolyásolása, ez minden” – mondta.
A cseh rendőrség szervezett bűnözés elleni részlege bejelentette, hogy vizsgálatot indít az ügyben. Az ellenzék pedig annak bizonyítását követeli Babištól, hogy minden a törvények betartásával történt.
Milyen a politikai helyzet?
A 67 éves Babišnak számos szempontból viharos kormányfői ciklus van a háta mögött, a friss felmérések azonban ennek ellenére is pártja, az ANO centrista mozgalom győzelmét jósolják a voksok körülbelül 25 százalékával.
Az európai uniós fősodorhoz közelebb álló öt ellenzéki párt úgy döntött, hogy félreteszi nézetkülönbségeit, és felállít két választási koalíciót az euroszkeptikus kormányfő legyőzése érdekében.
Babiš az ANO és a szociáldemokraták alkotta, kisebbségi kormánykoalíció élén állt, amelyet kívülről a kommunisták is támogattak, így a szélsőbaloldali párt – még ha csak közvetett módon is – most először vette ki a részét a hatalomgyakorlásból a rendszerváltás óta. A kommunista párt határozottan ellene van a NATO-tagságnak, s baráti kapcsolatokat ápol a kubai, a kínai és az észak-koreai vezetéssel.
Elemzők szerint ugyanakkor ezúttal elképzelhető, hogy sem a szociáldemokraták, sem a kommunisták nem jutnak be a törvényhozásba. A legnagyobb kihívást az ellenzék számára így az egységük fenntartása jelentheti.
Az Együtt nevű jobbközép koalíciót a konzervatív Polgári Demokratikus Párt és a Kereszténydemokrata Unió, illetve a liberális-konzervatív TOP 09 alkotja. A másik, balközép szövetségnek a Polgármesterek és Függetlenek párt, valamint a Kalózpárt a tagja. Mindkét tömörülést 20 százalék körül mérik a közvélemény-kutatók.
Bár számos kérdésben eltérő állásponton van az öt párt, például a klímaváltozást, a melegházasságot és az euró bevezetését illetően, abban egyetértenek, hogy az ország helye egyértelműen az Európai Unióban és a NATO-ban van.
Babiš populista kampányígérete: nem lesznek migránsok
A cseh miniszterelnök meglehetősen agresszív kampányt folytatott, amelynek egyik központi témája a migráció volt. Ígéretet tett arra, hogy egyetlen illegális bevándorlót sem fognak beengedni Csehországba, továbbá – mindenféle bizonyíték nélkül – azzal vádolta meg az ellenzék pártjait, hogy menekülteket akarnak letelepíteni az országban.
Emellett leszögezte, hogy meg fogja védeni a cseheket a szerinte az ország szuverenitásának lerombolására törő Európai Uniótól. Azt is hangsúlyozta, hogy az EU klímavédelmi tervei sértenék a cseh lakosság életmódját.
Az utóbbi időszakban a kormány az előírtnál nagyobb mértékben emelte meg a nyugdíjakat, valamint mérsékelte a jövedelemadót, ami több közgazdász szerint is aggasztó, ugyanis a koronavírus-járvány miatt rekordmagasba szökött a költségvetési hiány.
„Babiš a társadalom megosztására törekszik, a félelem légkörét teremti meg egyesek számára, majd az egyetlen olyan szereplőként festi le magát, aki meg tudja óvni őket. Ez klasszikus stratégiája a legtöbb populistának, például Donald Trumpnak vagy Orbán Viktornak” – mondta Tomáš Lebeda, a Palacký Egyetem politikatudományi professzora.
Megkérdőjelezhető döntések
Nem a mostani az első alkalom, hogy a politika reflektorfényébe került Andrej Babiš vagyona és üzleti tevékenysége, amióta pártja megnyerte a 2017-es választást.
Nagyjából 250 ezren tüntettek ellene kétszer is 2019-ben, miután napvilágot láttak az EU-s források jogtalan felhasználásával, illetve a kommunista titkosrendőrséggel folytatott együttműködésével kapcsolatos vádak. Ez volt messze a legnagyobb kormányellenes demonstráció az 1989-es bársonyos forradalom óta.
Egy európai uniós vizsgálat nemrég megállapította, hogy összeférhetetlenség áll fenn Babiš miniszterelnöki tisztsége és céges érdekeltségei között. A cseh jogszabályok értelmében az üzletembernek hivatalba lépéskor vagyonkezelő alapokba kellett helyeznie a mintegy 250 vállalatból álló, Agrofert nevű konglomerátumát. Az EU ellenőrei szerint azonban Babišnak igenis megmaradt a befolyása közvetett és közvetlen módon is ezen cégek, köztük több médiavállalat döntései felett.
Szélsőséges koalíció várható?
A választási eredményektől függően elképzelhető, hogy az ANO vagy a kommunistákkal, vagy pedig a markánsan bevándorlás- és muszlimellenes Szabadság és Közvetlen Demokrácia mozgalommal lép majd koalícióra.
Utóbbi párt ki akarja léptetni Csehországot az EU-ból, és a NATO-tagságról is népszavazást írna ki. Vezetője, Tomio Okamura bírálta a kormányt, amiért befogadta Afganisztánból a korábban a cseh hadseregnek és nagykövetségnek dolgozó állampolgárokat és családtagjaikat. Emellett élesen tiltakozott a koronavírus elleni oltást elutasítókkal szembeni állítólagos diszkrimináció ellen is.
