Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A spájzba sem engednék be az oroszokat az Európai Parlamentben


Plenáris ülés az Európai Parlamentben a franciaországi Strasbourgban 2023. január 17-én

425 módosító javaslatot készítettek egyetlen szakbizottságnak a tagjai ahhoz az EP-jelentéstervezethez, amely a házon belüli korrupciót, illetve a lehetőségét igyekszik felszámolni. Az Európai Parlament már léptetett életbe intézkedéseket, az uniós törvényhozás vezetése igyekszik nagyon határozottan fellépni és helyreállítani megtépázott renoméját, ami egy évvel az európai választások előtt különösen fontos minden pártnak.

Az egész folyamatot elindító Katargate-ügyben most viszonylag csend van. Nincs már egyetlen gyanúsított sem börtönben, utoljára a fővádlottnak tekinthető görög Eva Kailit, az EP volt alelnökét engedték házi őrizetbe. Úgy tűnik, hogy a lavina megállt a mostani tíz gyanúsítottnál, és nem temet maga alá több képviselőt vagy parlamenti dolgozót, ami alaposan ellentmond például annak a magyar kormányzati narratívának, amely szerint az ügyben akár több tucat képviselő is érintett lehet. Ettől függetlenül az eddigi javaslatokat vagy már meghozott intézkedéseket áttekintve megdöbbentően sok helyen nyúlnak bele az EP-képviselők és munkatársaik életébe az új szabályozással, de még a parlamenti látogatókra is úgy tekintenek, mint akik potenciálisan azért jöttek, hogy megvesztegessenek valakit. A bizalom a harmadik országok irányába minimálisra csökkent, és egészen elfogyott, ha a harmadik országot Oroszországnak vagy Kínának hívják.

A külföldi befolyásolás és a parlament integritásának megőrzésével foglalkozó szakbizottság tagjai ezekben a hetekben vitatják meg a módosító javaslatokat. A folyamat pár napja kezdődött, de még nyár előtt véglegesíteni fogják a jelentést, és az EP plenáris ülése elé terjesztik.

Elnöki élen járás

A már végrehajtott változtatások a parlament elnöke, Roberta Metsola nevéhez fűződnek, akinek 14 pontos csomagját a parlamenti pártok vezetői is jóváhagyták. Olyan területről van szó, amelynek első szabályait még 1999-ben alkották meg. A reformok célja a parlament integritásának, függetlenségének és elszámoltathatóságának megerősítése, ugyanakkor a képviselők szabad mandátumának védelme” – áll az indokolásban.

„Gyors és határozott fellépést ígértem a bizalomvesztésre válaszul. Ezek a ma elfogadott reformok új kezdetet jelentenek az Európai Parlament integritásának, függetlenségének és elszámoltathatóságának megerősítésében. A reformok az első lépések az európai döntéshozatalba vetett bizalom újjáépítésében. Remélem, sikerül valamennyire megmutatni, hogy a politika jó erő” – mondta Roberta Metsola a jóváhagyást követően.

Az új rendelkezések szerint az Európai Parlamentben többek között bevezették a volt képviselők számára a megbízatásuk lejártát követő hat hónapos megfontolási időszakot. Ezen időszak alatt a volt képviselők nem folytathatnak lobbitevékenységet vagy képviseleti tevékenységet az Európai Parlamenttel összefüggésben. Ezen időszak után ha a volt képviselők úgy döntenek, hogy lobbitevékenységet vagy képviseleti tevékenységet folytatnak az Európai Parlamentben, regisztrálniuk kell magukat az átláthatósági nyilvántartásban, következésképpen nem lesznek jogosultak a korábbi tagként számukra biztosított hozzáférési jogokra és szolgáltatásokra. Betiltják a parlamenten belüli baráti csoportok létrehozását harmadik országokkal azokban az esetekben, ahol már léteznek hivatalos parlamenti tárgyalópartnerek. Minden 18 év felettinek, aki az EP-t meglátogatja, belépési naplót kell kitöltenie. (Ez nem vonatkozik az újságírókra és más uniós intézmények dolgozóira.) A volt képviselők és a volt alkalmazottak is napi belépési jelvényt kapnak. A parlamenti témák előadóinak és árnyékelőadóinak kinevezésükkor összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell benyújtaniuk az illetékes bizottsági titkárságnak. Átdolgozzák a pénzügyi érdekeltségekről szóló nyilatkozatot, amely így világosabb információkat tartalmaz a képviselők mellékállásairól és külső tevékenységeiről.

Az előbbieken túl képzéseket is szerveznek a parlamenti dolgozóknak, hogy felismerjék, ha őket vagy a politikusokat meg akarják vesztegetni. Ennek során egyúttal felhívják a figyelmüket arra is, hogy a kötelezettségeik közé tartozik a visszaélések vagy a gyanú bejelentése.

Ehhez kapcsolódóan: Házi őrizetbe került a korrupcióval vádolt volt EP-alelnök

Szigorúan ellenőrzött látogatók

De lássuk, mi az, amit a szakbizottsági képviselők még hozzátennének az elnöki kezdeményezésekhez. Többek között kérik, hogy a parlament szervezeti egységei „vizsgálják meg a gyakornokokat, az akkreditált parlamenti asszisztenseket, a képviselőcsoportok személyzetét és a parlament személyzetét a nem európai befolyással szembeni esetleges kiszolgáltatottságuk tekintetében, mielőtt hivatalba lépnének, illetve foglalkoztatásuk után”.

Javasolják, hogy bízzanak meg magánvállalkozókat a parlament épületeinek, informatikai rendszereinek és kameráinak karbantartásával, ugyanakkor felhívják az EP igazgatását, hogy zárja ki a nem uniós magánvállalatokat az ilyen szerződésekből. Sőt kérik, hogy „fordítsanak különös figyelmet a nem uniós vállalatok vagy államok, például Oroszország és Kína tulajdonában lévő vállalatokra”.

Egészen a részletekbe menő javaslat az is, hogy a látogatókat a parlament épületein belül ne engedjék szabadon kószálni, vagyis mindenkit kísérni kell. Amennyiben valamely alkalmazott vagy EP-képviselő vendége kíséret nélkül találtatik, az érintettől bizonyos időre megvonnák a vendégfogadás lehetőségét.

A képviselők úgy vélik, hogy a parlamentnek továbbra is meg kell tiltania az egyes európai parlamenti képviselők engedély nélküli, nem hivatalos választási megfigyelését. Szintén részletekbe menő pont, hogy egy indítvány szerint a parlament által a nemzetközi kérdésekről megszavazott jelentésekhez csatoljanak egy mellékletet, amely tartalmazza azon személyek és intézmények listáját, amelyekkel az előadó találkozott. Sőt a jelentéseket vagy véleményeket készítő képviselők számára tegyék kötelezővé egy olyan lista csatolását, amely bemutatja az előadó által kapott külső szakértelem és vélemények körét.

A jelentés tervezetében aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy „egyes európai parlamenti képviselők olyan politikai pártok tagjai, amelyek pénzügyi támogatásban részesültek nem uniós szervezetektől, többek között Oroszországból”. Ezért felkérik az illetékes parlamenti szerveket, hogy tiltsanak be minden olyan szervezetet, amely közvetlen vagy közvetett kapcsolatban áll az Oroszországi Föderáció kormányával. Ugyanennek a szemléletnek a meghonosítására szólítanak fel a Kínával kapcsolatban álló szervezetek esetében is.

Ehhez kapcsolódóan: Így látják az Orbán-kormány szerepét Brüsszelben – Trójai faló vagy csak hintaló?

Testületi ködösítés

Bár röpködnek a javaslatok, egy fontos elem még mindig hiányzik a mátrixból. Márciusra ígérte az Európai Bizottság, hogy előterjeszti a javaslatát egy független uniós etikai testület létrehozására. Ez azonban mostanáig nem történt meg, sőt az is borzolja a kedélyeket, hogy sajtóinformációk szerint a bizottsági javaslat egy olyan testület felállítására irányul majd, amelynek az uniós intézmények etikai szabályait kellene harmonizálnia, vagyis nem kell kivizsgálnia és szankcionálnia konkrét eseteket.

Ezzel kapcsolatban Daniel Freund, a zöldek európai parlamenti képviselője, az Európai Parlament független uniós etikai testületének előadója kijelentette: „Az uniós intézményeknek sürgősen szükségük van a lobbitevékenység és a korrupcióellenes szabályok független ellenőrzésére. Felelőtlenség, hogy az Európai Bizottság tovább halogatja az etikai testület felállítását.”

  • 16x9 Image

    Arató László

    Arató László a Szabad Európa brüsszeli tudósítója. Több mint harminc éve újságíró, 2013 óta dolgozik az EU fővárosában. Jelenleg több független lapot, rádiót tájékoztat rendszeresen az Európai Unióval és a NATO-val kapcsolatos fejleményekről.

XS
SM
MD
LG