A státusztörvényt összhangba kell hozni a magyar kormány EU-nak tett vállalásaival
Magyar felsőoktatási hallgatók tiltakoznak Budapesten több tanár kirúgása miatt 2023 januárjában. Fotó: Vörös Szilárd
Az Európai Bizottság árgus szemekkel figyeli a pedagógusok jogállásáról szóló törvény tervezetéről folyó egyeztetéseket a kormány és a szakszervezetek között. A párbeszéd, a konszenzuskeresés és a pedagógusi pálya vonzerejének javítása az a három fő szempont, amely alapján Brüsszel mérlegre teszi majd a törvényt.
Az Európai Bizottság látszólag a háttérből figyeli a kormány és a pedagógusok képviselői között folyó egyeztetéseket a tervezett státusztörvényről, de úgy tudjuk, hogy a Magyarország által tett kötelezettségvállalásokkal összhangban egyértelművé tette, milyen kívánalmaknak kell megfelelnie a majdani jogszabálynak.
Brüsszelben a törvénytervezet módosítására számítanak
A bizottság rendelkezésére álló információk szerint az illetékes minisztérium és a szakma képviselői, köztük a legnagyobb szakszervezetek részvételével az elmúlt két hónapban egyeztetések folytak a törvényről, és a törvénytervezet ennek eredményeként módosulni fog.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője május elején a Szabad Európának azt mondta, hogy miközben a kormány a státusztörvény több vitatott pontjánál is visszalépett korábbi pozíciójából, a tervezet továbbra is elfogadhatatlan, mert megítélése szerint jelenlegi helyzetükhöz képest hátrányos a pedagógusok számára.
Nagy Erzsébet szerint továbbra is nagyon megemelhető marad a pedagógusok munkaideje, több lesz a ki nem fizetett túlmunka, több lesz a napi és a heti munkaidő, valamint a tanév is tarthat akár július közepéig, valamint az iskolák tanév alatt is átszervezhetők maradnak.
Ez az érvelés azért is fontos, mert a pedagógusi pálya vonzerejének javítása az egyik, ha nem egyenesen a legfőbb célja annak a reformnak, amelyet a magyar kormány vállalt be a köznevelési rendszerben dolgozó pedagógusok bérszínvonalának rendezéséhez nyújtandó uniós pénzügyi támogatás fejében. A pedagógusok bérrendezése a magyar helyreállítási tervben és a kohéziós politikai forrásokból fizetett Emberi Erőforrás-fejlesztési Operatív Program Pluszban (EFOP+) is megjelenik, az utóbbiból 2025-ig nagyjából 1,8 milliárd eurót elkülönítve a tanárok és tanítók bérének fokozatos emelésére.
A köznevelési rendszerben dolgozó pedagógusok átlagbére
2025. január 1-jéig el kell hogy érje a felsőfokú végzettségűek átlagbérének legalább 80 százalékát,
és legalább 2030. december 31-ig a felsőfokú végzettségűek átlagbérének legalább 80 százalékán kell hogy maradjon.
a pályakezdő (gyakornoki fokozatú) pedagógusok éves béremelése 2023. január 1-jétől legalább 2030. december 31-ig legalább a köznevelési rendszerben dolgozó összes pedagógus átlagos éves béremelésével megegyező mértékű kell hogy legyen.
Mint az EFOP+ leszögezi, a fenti célok elérése érdekében „már 2023-ban béremelési intézkedésre kerül sor, amellyel a pedagógusok átlagbérének a felsőfokú végzettségűek átlagbéréhez viszonyított aránya eléri 2023. január 1-jével legalább a 64,7 százalékot, 2024. január 1-jével legalább a 71,8 százalékot”.
Az uniós támogatások lehívásához először is az Országgyűlésnek meg kell szavaznia, majd pedig hatályba kell léptetnie a béremelés fenti elveit a jogba átültető törvényt. A kormány márciusban közzétette a vonatkozó törvény tervezetét, de ugyancsak márciusban egy másikat is, amely megváltoztatná a köznevelési rendszerben dolgozó pedagógusok jogállását. Ez utóbbinak az elfogadása nem volt elvárás az EU részéről a béremelést lehetővé tévő támogatások lehívásához, igaz, ezt nem is zárta ki az unióval kötött megállapodás.
A pedagógusi pálya vonzereje és a párbeszéd a kulcs
Úgy tudjuk, hogy a bizottságnál árgus szemekkel figyelik, hogy a státusztörvény semmilyen módon ne ássa alá a pedagógusi szakma vonzerejének javítására vonatkozó célt, és a kormány teljes mértékben tartsa tiszteletben azt az operatív programban saját maga által tett kötelezettségvállalást, miszerint érdemi szociális párbeszédet folytat a legnagyobb szakszervezetekkel, és konszenzusra fog törekedni velük, különös tekintettel a már megszerzett jogokat illetően.
Megfigyelők szerint ezért is figyelemre méltók a PDSZ ügyvivőjének szavai, amelyek a már meglévő jogok gyengítéséről szólnak.
Az EFOP+ nyilvánosságra hozott szövegének értelmében „a kormány és a parlament nem fog egyoldalúan bevezetni a pedagógusok munkaterheit növelő, a meglévő szakmai autonómiát korlátozó vagy a szakma vonzerejét csökkentő szabályokat. Ilyen intézkedésre kizárólag a legnagyobb pedagógus-szakszervezetekkel folytatott érdemi társadalmi párbeszéd alapján, különösen a szerzett jogok tekintetében, konszenzusra törekedve kerülhet sor”.
A támogatás lehívásának feltételei
A kormány a helyreállítási tervnél is kötelezettséget vállalt ugyanezen elvek tiszteletben tartására, így forrásaink szerint ennek ellenkezője a megígért támogatás lehívását kockáztatná.
Az EFOP+ is bizonyos következményeket helyez kilátásba, ha például a béremeléssel érintett pedagógusok éves száma nem éri el a 140 ezer főt a 2023–2025 közötti időszakban, vagy a fent említett bérszinteket nem tartják fenn 2030. december 31-ig, „az intézkedésre allokált teljes összeg az ESZA+ forrás (Európai Szociális Alap+) terhére nem számolható el, és arányosan csökkentésre kerül”.
„A könnygáz nem tanít” – képeken a szerdai tüntetés
1/12A tiltakozók, zömében fiatalok, bejelentettek egy népszavazási kezdeményezést, amelyben egyebek között a státusztörvény elutasítását és oktatási minisztérium létrehozását kezdeményezik
A Karmelita kolostornál a múlt hetinél jóval nagyobb rendőri fellépéssel találkoztak a tiltakozók, akik többek között azt kiabálták, hogy „Mocskos Fidesz”, „Diktátor!”, „Bűnözőket védtek!” A rohamrendőrök könnygázt vetettek be, gumibotot használtak.
2/12A 24.hu beszámolója szerint a„Szabad ország, szabad oktatás”, valamint a „Nincs tanár, nincs jövő” rigmus mellett azt is skandálta a tömeg, hogy „A könnygáz nem tanít", „Pintér, takarodj”! és „Rendőrállam nem jogállam”
A Karmelita kolostornál a múlt hetinél jóval nagyobb rendőri fellépéssel találkoztak a tiltakozók, akik többek között azt kiabálták, hogy „Mocskos Fidesz”, „Diktátor!”, „Bűnözőket védtek!” A rohamrendőrök könnygázt vetettek be, gumibotot használtak.
3/12A tiltakozóka Szent István-bazilikánál gyülekeztek, majd a Belügyminisztériumhoz vonultak
A Karmelita kolostornál a múlt hetinél jóval nagyobb rendőri fellépéssel találkoztak a tiltakozók, akik többek között azt kiabálták, hogy „Mocskos Fidesz”, „Diktátor!”, „Bűnözőket védtek!” A rohamrendőrök könnygázt vetettek be, gumibotot használtak.
4/12Egy rövid időre elfoglalták a Margit hidat, majd a Kossuth-nótát énekelve a Clark Ádám téren keresztül a budai Várba, a Miniszterelnökség épületéhez, a Karmelitához mentek
A Karmelita kolostornál a múlt hetinél jóval nagyobb rendőri fellépéssel találkoztak a tiltakozók, akik többek között azt kiabálták, hogy „Mocskos Fidesz”, „Diktátor!”, „Bűnözőket védtek!” A rohamrendőrök könnygázt vetettek be, gumibotot használtak.
5/12Mint korábban megírtuk, a kormány jelentős visszalépéseket tett a pedagógusokra vonatkozó új jogállási törvénytervezet lényeges elemeiben, de a szakszervezetek szerint még ez sem elég ahhoz, hogy elfogadható legyen a státusztörvény. A tervezet még így is szembemegy a kormány unió felé tett vállalásaival és a pedagógusok érdekeivel – mondta a PDSZ ügyvivője
A Karmelita kolostornál a múlt hetinél jóval nagyobb rendőri fellépéssel találkoztak a tiltakozók, akik többek között azt kiabálták, hogy „Mocskos Fidesz”, „Diktátor!”, „Bűnözőket védtek!” A rohamrendőrök könnygázt vetettek be, gumibotot használtak.
6/12„Továbbra sincs bértábla, nincs biztos előmenetel, nincs olyan jellegű szabályozás, amiből bárki úgy gondolhatná, hogy kap béremelést, inkább egy helyben jár a fizetése, és meglehetősen szubjektív szempontok alapján állapítják meg majd a későbbiekben, leginkább úgy, hogy a lojalitás játszik majd szerepet, ami nyilvánvalóan elfogadhatatlan” – fogalmazott a Szabad Európának Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője
A Karmelita kolostornál a múlt hetinél jóval nagyobb rendőri fellépéssel találkoztak a tiltakozók, akik többek között azt kiabálták, hogy „Mocskos Fidesz”, „Diktátor!”, „Bűnözőket védtek!” A rohamrendőrök könnygázt vetettek be, gumibotot használtak.
7/12A szerdai tüntetésen feltűnt több ellenzéki politikus, mások mellett Hadházy Ákos független parlamenti képviselő, de Simkó Judit is, aki tavaly vált a tiltakozások egyik fő arcává, és azóta már lemondott pedagógusi állásáról, valamint a slammer és diák Pankotai Lili is
A Karmelita kolostornál a múlt hetinél jóval nagyobb rendőri fellépéssel találkoztak a tiltakozók, akik többek között azt kiabálták, hogy „Mocskos Fidesz”, „Diktátor!”, „Bűnözőket védtek!” A rohamrendőrök könnygázt vetettek be, gumibotot használtak.
8/12Csütörtök reggel negyed 9-kor a rendőrség honlapján azt közölték, hogy öt embert előállítottak, hivatalos személy elleni erőszak miatt büntetőeljárást kezdeményeznek ellenük, és más tiltakozók beazonosítása is folyamatban van
A Karmelita kolostornál a múlt hetinél jóval nagyobb rendőri fellépéssel találkoztak a tiltakozók, akik többek között azt kiabálták, hogy „Mocskos Fidesz”, „Diktátor!”, „Bűnözőket védtek!” A rohamrendőrök könnygázt vetettek be, gumibotot használtak.
9/12Április 24-én is könnygázt vetettek be a rendőrök a tiltakozók ellen, amikor Orbán Viktor hivatalához vonultak
A Karmelita kolostornál a múlt hetinél jóval nagyobb rendőri fellépéssel találkoztak a tiltakozók, akik többek között azt kiabálták, hogy „Mocskos Fidesz”, „Diktátor!”, „Bűnözőket védtek!” A rohamrendőrök könnygázt vetettek be, gumibotot használtak.
10/12Erre akkor a rendőrség indoklása szerint azért volt szükség, mert a be nem jelentett „gyűlés több résztvevője agresszívan lépett fel a rendőrökkel szemben”
A Karmelita kolostornál a múlt hetinél jóval nagyobb rendőri fellépéssel találkoztak a tiltakozók, akik többek között azt kiabálták, hogy „Mocskos Fidesz”, „Diktátor!”, „Bűnözőket védtek!” A rohamrendőrök könnygázt vetettek be, gumibotot használtak.
11/12A Központi Nyomozó Főügyészség sajtóközleményében azt írja, hogy a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség csoportosan elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt nyomoz a 2023. május 3-án este a Karmelita kolostor előtti tüntetésen történő, rendőrök elleni támadással kapcsolatban. Az ügyben egy személyt vettek őrizetbe; az eljárás érdekeire hivatkozva más tájékoztatást nem adnak
A Karmelita kolostornál a múlt hetinél jóval nagyobb rendőri fellépéssel találkoztak a tiltakozók, akik többek között azt kiabálták, hogy „Mocskos Fidesz”, „Diktátor!”, „Bűnözőket védtek!” A rohamrendőrök könnygázt vetettek be, gumibotot használtak.
12/12
A tiltakozók a következőkről kezdeményeznek népszavazást:
– önálló oktatási minisztérium létrehozása;
– a pedagógus-alapilletmény ötvenszázalékos növelése és a fizetések évenkénti növelése a KSH inflációs rátája alapján;
– esélyegyenlőség az oktatásban vagyoni helyzettől és vallási-világnézeti hovatartozástól függetlenül;
– a pedagógusok és a nevelést, oktatást közvetlenül segítők jogállását átalakító törvényi szabályok elutasítása;
– a köznevelési és szakképzési intézmények vezetőit a fenntartó csak a diákönkormányzat és a szülői közösség, nevelőtestület, az intézmény szakszervezete, valamint a közalkalmazotti tanács véleményezése után, indoklás mellett nevezhesse ki;
– a sztrájktörvény eltörlése;
– Pintér Sándor lemondása
A Karmelita kolostornál a múlt hetinél jóval nagyobb rendőri fellépéssel találkoztak a tiltakozók, akik többek között azt kiabálták, hogy „Mocskos Fidesz”, „Diktátor!”, „Bűnözőket védtek!” A rohamrendőrök könnygázt vetettek be, gumibotot használtak.
Gyévai Zoltán a Szabad Európa brüsszeli munkatársa. Több mint harminc éve újságíró, ebből 25 évet Brüsszelben dolgozott tudósítóként. Pályáját az Esti Hírlapnál kezdte, majd a Köztársaság című hetilap és a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának tagja volt. Ez utóbbit és a Figyelőt az EU központjából tudósította éveken keresztül. A BruxInfo brüsszeli uniós hírportál alapítója és főszerkesztője. Másfél évtizeden át az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának állandó uniós szakértője.
