A tálibok arra kényszerítik az afgánokat, hogy fizikai munkát végezzenek a más országok által adományozott élelmiszersegélyekért cserébe. A rezsim kiterjeszti a "munka az élelemért" programot és a nemzetközi humanitárius segélyt az állami szektorban dolgozók fizetésére használja fel.
Más elszegényedett afgánok millióihoz hasonlóan a napszámos Omaruddin és családja is az éhhalállal néz szembe, mivel a tálibok uralma alatt egyre mélyül az ország gazdasági válsága.
A Kabulban élő Omaruddin több mint 20 alkalommal regisztrált a tálib rezsimnél abban a reményben, hogy megkapja a külföldi országok által humanitárius segélyként küldött búzát.
A tálibok azonban októberben létrehoztak egy úgynevezett "élelmet munkáért" programot, amelynek értelmében a humanitárius segélyek átvételéhez a segélyezetteknek fizikai munkát kell végezniük közmunkaprojekteken.
Omaruddin szerint csak azok kaptak munkát a program keretében, akik kapcsolatban álltak a tálibokkal.
Most, a tálibok állítása szerint az "élelmiszert munkáért" program kiterjesztéseként, a pénzszűkében lévő rezsim a külföldi búzasegélyt kezdte el felhasználni a közszférában dolgozók bérének kifizetésére.
Ez hozzájárult a már széles körben elterjedt vádakhoz, miszerint a tálibok visszaélnek a külföldi adományozóktól kapott segélyekkel.
A militánsok ellentmondásos programja felerősítette a nemzetközi humanitárius szervezetek követelését, hogy a segélyeket közvetlenül a rászorulók közt osszák szét, ne pedig a csoporton keresztül juttassák el.
"Senki se foglalkoztat minket" - mondta Omaruddin a Szabad Európa Azadi rádiójának. "A tálibok csak olyan embereket vesznek fel, akiket ismernek. Nem találsz munkát, ha nem ismersz valakit. Akkor sem adnak semmit, ha keményen dolgozol. Kizárt, hogy ingyen adjanak valamit".
"Már hússzor elmentem hozzájuk, hogy megpróbáljak ételt kapni munkáért, de csak az azonosítószámomat hagyom ott" - teszi hozzá. "Csak azokat veszik fel a program keretében, akiknek vannak kapcsolataik. A szegényeknek senki sem ad semmit".
Ghazni Gul, egy másik napszámos azt mondja, hogy a tálib hatalomátvétel óta még azért is küzd, hogy 50 afgánit keressen egy teljes napi munkáért – ami körülbelül fél amerikai dollár.
"Egyáltalán nincs munka" - mondta Gul a Szabad Európának. "A segélyt csak azok kapják, akiknek kapcsolatai vagy kapcsolatai vannak a tálibokkal. A szegényekhez nem jut el".
ENSZ: 23 millió afgánt sújt az éhezés
Az elszegényedett afgán özvegyeket különösen keményen sújtja a segély hiánya. Kétségbeejtő helyzetük ellenére nem jogosultak a tálibok által szétosztott külföldi segélyre, mert a militáns csoport nem engedi, hogy a nők dolgozzanak.
"A világ más országaiból érkező segélyt a szegényeknek szánják" - mondja Fatima, egy kabuli özvegyasszony. "Azok közülünk, akiknek nincs férfi családtagjuk, kétségbe vannak esve. A tálibok legalább búzát adnak néhány férfinak munkáért cserébe".
Mivel az ENSZ becslése szerint jelenleg 23 millió afgán küzd rendkívüli éhínséggel, azok, akiknek a tálibok megengedik, hogy humanitárius segélyért cserébe dolgozzanak, szerencsésnek számítanak.
Abdul Rahman, aki cipészként dolgozik, azt mondja, hogy segély nélkül nem tudja ellátni nyolcgyermekes családját.
"Az Afganisztánba érkező segélyek nem jutnak el hozzánk" - mondta Rahman a Szabad Európának. "Szegény vagyok, de senki sem segít nekünk. A segélyt közvetlenül kell eljuttatni a szegényekhez", nem pedig a tálibokon keresztül.
"[A tálibok] azt mondják, hogy búzát kapunk, ha jövünk és dolgozunk" - folytatja Rahman.
"Már többször elmentem hozzájuk. Felírták az azonosítószámomat, a telefonszámomat és elvették a személyi igazolványom fénymásolatát. De semmit sem voltak hajlandók adni nekünk és azt mondták, hogy nincs kiosztható búza".
Az ENSZ januárban 4,4 milliárd dollárnyi új humanitárius segélyakciót hirdetett meg Afganisztán számára (azaz felszólította a potenciális donorokat, hogy ennyi pénzt szedjenek össze és adják át Afganisztánnak). De szigorú nemzetközi szabályok tiltják, hogy pénzt küldjenek a tálibok által uralt országba.
Dilemma: hogyan segélyezzék az országot, ha szalonképtelen a vezetése?
Az Egyesült Államok és más külföldi adományozók csökkentették az Afganisztánnak nyújtott pénzügyi támogatásukat, amikor a tálibok augusztus 15-én elfoglalták Kabult.
Washington befagyasztotta az USÁ-ban tartott mintegy 9 milliárd dollárnyi afgán központi banki tartalékot is.
A bírálók szerint a tálibok ezt a pénzt a terrorizmus finanszírozására használhatják. Azzal is érvelnek, hogy ha a tálibok megkapnák ezeket a pénzeket, azzal egy olyan rendszert jutalmaznának és legitimálnának, amely erőszakkal vette át a hatalmat és súlyosan megsértette az emberi jogokat.
Decemberben az Egyesült Államok és az ENSZ Biztonsági Tanácsa mentességet hagyott jóvá az Afganisztánba irányuló élelmiszer- és gyógyszerszállítmányok számára, hogy enyhítsék az országban egyre súlyosbodó humanitárius válságot.
E mentességek értelmében a legtöbb élelmiszersegélyt közvetlenül az ENSZ-szervezetek és nem kormányzati csoportok osztják szét a rászoruló afgánoknak.
A tálibok "élelmet a munkáért" programja az India által az előző afgán kormánynak adományozott gabonakészletekre támaszkodik.
Hatalomátvételük óta több tonna adományozott búza érkezett a szomszédos Pakisztánból és Kínából, valamint kisebb szállítmányok Üzbegisztánból és Kazahsztánból.
A tálibok mezőgazdasági minisztériuma szerint Iszlámábád 18 tonna búzát szállított és további 37 tonna küldését ígérte.
Fazel Bari Fazli, a minisztérium igazgatási és pénzügyi főnökének helyettese szerint a tálibok Indiával is tárgyalásokat folytatnak egy újabb 55 tonnás búzaszállítmányról.
Elmondása szerint jelenleg mintegy 40 000 munkás kap fejenként egy 10 kilogrammos zsák búzát egy teljes napi munkáért cserébe.
Zabihullah Mudzsahid tálib szóvivő a Radio Azadinak adott nyilatkozatában tagadta azokat az állításokat, hogy a rezsim csak a támogatóinak oszt segélyt.
Az azonban, hogy a tálibok a humanitárius segélyt kormányzati célokra használják fel, például a közszférában dolgozók bérének kifizetésére, kérdéseket vet fel a külföldi adományozók körében.
A nemzetközi közösségen belüli bírálók szerint az élelmiszersegély-adományok tálibok általi hűtlen kezeléséről szóló széles körű vádak a legjobb érv amellett, hogy szigorúan korlátozzák az Afganisztánba irányuló pénzügyi tranzakciókat.
Sok afgánban továbbra is erős kétségek vannak azzal kapcsolatban, hogy a tálibok megbízhatók-e a humanitárius segélyek igazságos elosztásában - különösen azokban az etnikai és vallási közösségekben, amelyek évek óta harcoltak ellenük.
