Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A tálibok „eltávolítják” az ujgur fegyvereseket az afgán–kínai határról


A Turkesztáni Iszlám Párt (TIP) által közzétett és az IntelCenter által megszerzett 2008-as videóból származó képen az abban az évben Pekingben rendezett olimpiai játékokat fenyegették meg

A tálibok elszállították az ujgur etnikumú harcosokat egy Afganisztán és Kína rövid határszakaszához közeli területről. Mindez annak a jele, hogy a kínai biztonsági aggodalmakra válaszul a tálibok egyre jobban koordinálnak Pekinggel.

Azt, hogy a tálibok elvitték az ujgur katonákat az afgán–kínai határ közeléből, a régióban lévő források közölték a Szabad Európával.

Az Afganisztán belső részeire áttelepített ujgur harcosok feltehetően a Turkesztáni Iszlám Párt (TIP) tagjai. Ez egy ujgur szélsőséges csoport, amelyet Peking a nyugati Hszincsiang tartományában zajló zavargásokért hibáztat, és korábbi nevén, Kelet-Turkesztáni Iszlám Mozgalomként (ETIM) emlegeti.

A tálibok kilencvenes évekbeli uralma idején engedélyezték az ujgur csoportok működését Afganisztánban, és feltehetően még mindig kapcsolatban állnak velük. Kína viszont követelte, hogy a tálibok szakítsanak meg minden kapcsolatot a csoporttal.

Elemzők szerint a tálibok lépése új fejlemény a Pekinghez fűződő kapcsolatokban, mivel ez az első alkalom, hogy az afgán militánsok augusztusi hatalomátvételük óta fellépnek a kínai biztonsági aggodalmak eloszlatása érdekében.

„Ez az, amit Kína akar és amit a táliboknak nyújtaniuk kell, ha mélyebb együttműködést akarnak Pekinggel – mondta a Szabad Európának Bradley Jardine, az amerikai székhelyű Wilson Központ Kína és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokkal foglalkozó Kissinger Intézetének munkatársa. – Az igazi kérdés az, hogy képesek-e teljesen megvalósítani.”

Tálib járőr Kabulban 2021. október 4-én
Tálib járőr Kabulban 2021. október 4-én

A TIP harcosai az ország Kínával közös, 76 kilométeres határa mentén fekvő északkelet-afganisztáni Badahsan tartományban voltak jelen, és azóta más területekre, többek között a keleti Nangarhar tartományba vitték őket – mondta a Szabad Európának egy, a fejleményeket ismerő volt afgán katonai tisztviselő.

Ezt erősítette meg nekünk október 4-én egy, a térségből származó tádzsik határőr, aki hírszerzési jelentésekre hivatkozott.

Nem világos, hogy a tálibok átadják-e a harcosokat a kínai hatóságoknak – mondta a Szabad Európának a tádzsikisztáni határőrség egyik, neve elhallgatását kérő tisztviselője.

Peking és a tálibok: néha pragmatikus, néha feszült viszony

Kína az elmúlt évtizedek során pragmatikus és időnként feszült munkakapcsolatot alakított ki a tálibokkal. A viszony középpontjában a terrorizmus elleni küzdelem állt.

A Nyugat által támogatott afgán kormány összeomlása előtt Peking is szoros munkakapcsolatot ápolt Kabullal, és az afgán erők Kína kérésére segítettek az ujgur militáns csoportok megfigyelésében és az ellenük való fellépésben.

Amióta a tálibok augusztus 15-én elfoglalták Kabult, Peking igyekszik megszilárdítani a velük fenntartott kapcsolatokat: gazdasági és fejlesztési támogatást ígért cserébe a kínai biztonsági aggályok figyelembevételéért. Ez alatt különösen azt kell érteni, hogy továbbra is megfigyelés alatt tartják az afganisztáni ujgur csoportokat, és megtagadják tőlük, hogy menedékre leljenek Afganisztánban.

A kabuli kínai nagykövetség 2021. szeptember 29-én tweetelt fotója, amelyen a Kabulba szállított segélyszállítmány, így takarók és ruhák átadásáról készült
A kabuli kínai nagykövetség 2021. szeptember 29-én tweetelt fotója, amelyen a Kabulba szállított segélyszállítmány, így takarók és ruhák átadásáról készült

Az új tálib kormány közeli partnernek nevezte Kínát, és mélyebb együttműködést szorgalmaz Pekinggel.

Bár az ujgur harcosok áthelyezése figyelemre méltó lépés, elemzők figyelmeztetnek, hogy a tálibok még nem kötelezték el magukat túlságosan a kínai partnerség mellett.

A tálibok 1996–2001 közötti uralma idején a kínai aggodalmak eloszlatása érdekében a tálibok már átvittek ujgur harcosokat a határ menti régiókból Afganisztán más részeire, de nem adták ki őket Pekingnek, ami feszültté tette a felek viszonyát.

Andrew Small, a berlini Német Marshall Fund munkatársa, aki figyelemmel kíséri a kínai tevékenységet Dél-Ázsiában, azt mondta a Szabad Európának, hogy a tálibok talán ezt a stratégiát akarják folytatni.

„Ez összhangban van azzal, ami akkor történt – mondta Small. – A tálibok igyekeztek elkerülni, hogy bármilyen, Kínával szembeni ujgur militáns lépés miatt kínos helyzetbe kerüljenek, de egészen más lenne a helyzet, ha át is adnák őket a kínaiaknak.”

Kínai félelmek

A tálibok szeptemberben azt állították, hogy nem tevékenykednek ujgur fegyveresek Afganisztánban, viszont a katonák áthelyezése arra utal, hogy továbbra is jelen vannak.

A kínai döntéshozók régóta aggódnak amiatt, hogy Afganisztán az évtizedek óta (az ujgurok által Kelet-Turkesztánnak nevezett) Hszincsiang függetlenségéért harcoló ujgur csoportok bázisa lehet.

A tálibokkal folytatott júliusi találkozón Vang Ji kínai külügyminiszter azt követelte, hogy a csoport szakítson meg minden kapcsolatot az ujgurokkal.

A tálibok társalapítója, Abdul Gáni Baradar molla (balra) és Vang Ji kínai külügyminiszter Tiencsinben 2021. július 28-án
A tálibok társalapítója, Abdul Gáni Baradar molla (balra) és Vang Ji kínai külügyminiszter Tiencsinben 2021. július 28-án

Kína a terrorveszéllyel indokolja Hszi Csin-ping elnök egyik legnagyobb felháborodást kiváltó politikáját: azt, hogy egy hatalmas internálótábor-rendszert hoztak létre, ahol 2017 óta több mint egymillió ujgurt, kazahot, kirgizt és más muszlim vallású kisebbségit tartanak fogva.

Hszincsiangban a muszlim etnikai kisebbségek alkotják a lakosság többségét. A kínai hatóságok régóta megkérdőjelezik a kínai állam iránti lojalitásukat. A Közép-Ázsiával határos hatalmas terület terroristatámadások színhelye is volt, ezek elkövetésével Peking a TIP-et és annak elődjét, az ETIM-et vádolja.

A terrorizmus elleni küzdelemmel és a radikalizálódással kapcsolatos aggodalmakkal indokolják a Kínai Kommunista Párt hszincsiangi elnyomó intézkedéseit és a táborhálózat létrehozását – derült ki a The New York Times által 2019-ben megszerzett dokumentumokból.

De hogy valójában mekkora fenyegetést jelentenek az ujgur militánsok, azt többen vitatják. Sok elemző szerint a csoportokat nem koordinálják, és képtelenek nagyszabású támadásra.

2020-ban Washington törölte az ETIM-et a külföldi terroristacsoportok listájáról, mondván, hogy szerinte „nincs hiteles” bizonyíték arra, hogy még létezik.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának egy 2020-as jelentése szerint azonban több száz ujgur harcos tartózkodik Afganisztánban.

Peking és az ENSZ továbbra is terroristacsoportnak nevezi az ETIM-et.

Ujgur aggodalmak

A tálibok és Kína közötti fokozott koordináció valószínűleg félelmet kelt az afganisztáni ujgur lakosságon belül.

Az afganisztáni ujgurok közül sokan – becslések szerint több mint kétezren – második generációs afgánok, akiknek szülei évtizedekkel ezelőtt hagyták el Kínát.

Ahogy Peking és a tálibok egyre szorosabbra fűzik kapcsolataikat, sokan attól tartanak a közösségen belül, hogy Kína ujgurok elleni, egyre szélesedő globális fellépése utolérheti őket.

Peking célja, hogy cenzúrázza és megfélemlítse az ujgur aktivistákat, és egyes esetekben vissza- vagy elvigye őket Hszincsiangba.

Négy afganisztáni ujgur, aki a tálib megtorlástól való félelmében névtelensége megőrzése mellett nyilatkozott a Szabad Európának, azt mondta: fél, hogy az új tálib rezsim alatt Kínába deportálják.

Rendőrök az Urumcsi 3 nevű fogolyközpontnál a Kína fennhatósága alatt lévő Hszincsiang tartományban. Ez a legnagyobb ujgur fogolyközpont – kétszer akkora, mint Vatikánváros; legalább tízezer ember raboskodik itt
Rendőrök az Urumcsi 3 nevű fogolyközpontnál a Kína fennhatósága alatt lévő Hszincsiang tartományban. Ez a legnagyobb ujgur fogolyközpont – kétszer akkora, mint Vatikánváros; legalább tízezer ember raboskodik itt

Félelmüket fokozza, hogy a Szabad Európának bemutatott afgán személyi igazolványaikon ujgur vagy kínai menekült felirat szerepel, ami megkönnyíti a kiszűrésüket.

Bár egyelőre nincs jele annak, hogy a tálibok célba vennék a szélesebb afganisztáni ujgur közösséget, elemzők szerint továbbra is lehetséges „az eszkaláció”.

„Az afganisztáni helyzet veszélye az, hogy könnyű az ujgurokat militánsnak bélyegezni, miközben nem azok” – mondta Jardine.

„Kína a múltban visszaélt ezzel, és ha nincs elszámoltathatóság, nehéz eldönteni, hogy ki a tényleges militáns.”

Reid Standish és a Szabad Európa tádzsik szolgálatának írása.
XS
SM
MD
LG