Afganisztán egykor virágzó zsidó közössége már nem létezik: a tálib hatalomátvétel után az utolsó tagja is távozott. Zablon Szimintovot szeptember elején evakuálták Kabulból. Hozzá hasonlóan más kisebbségiek – szikhek és hinduk – is elmentek.
A 62 éves férfi túlélt egy sor polgárháborút, az 1996–2001-es tálib elnyomást és azt, hogy Izraelben élő családjától távol legyen – mindezt azért, hogy szülőföldjén, Afganisztánban maradhasson.
Moti Kahana izraeli-amerikai üzletember most megerősítette, hogy Szimintovot és 29 szomszédját egy „szomszédos országba” vitték – jelentette az AP. Az őt kísérő afgán evakuáltak többsége nő és gyermek volt.
Szimintov, aki egy leromlott kabuli zsinagógában élt, márciusban a Szabad Európa Rádió Azadinak azt mondta, hogy távozik Afganisztánból, ha a nyugati erők kivonulása után a tálibok visszatérnek a hatalomba.
„A fontos ünnepeink [a szeptemberi ros hásáná és jom kipur] után elhagyom Afganisztánt – mondta. – Ha az ember úgy dönt, hogy elmegy, akkor nehéz maradni – tette hozzá. – Ha a tálibok visszatérnek, elzavarnak minket, és útravalóul kapunk egy pofont.”
Az idős férfi a tálib hatalomátvételhez vezető elmúlt két évben egyre többet aggódott. Végül úgy döntött, hogy távozik, annak ellenére hogy megpróbált Afganisztánban maradni, betartani a kóser étrendet és héberül imádkozni.
Szimintov, akinek felesége és két lánya már több mint két évtizede Izraelben él, azt szokta mondani, hogy Isten akarata volt, hogy Afganisztánban éljen. Viszont amióta Washington 2018-ban felvetette, hogy békemegállapodást kötne a tálibokkal, nem élt nyugalomban.
„Az emberek aggódnak, mi lesz, ha a béketárgyalások nyomán visszatérnek a tálibok, és ugyanazt csinálják, mint a kilencvenes években” – mondta a BBC-nek még 2019-ben.
Szimintov nem az egyetlen, aki elhagyja szülőföldjét, amely a kilencvenes évek közepén még negyvenezer fős zsidó közösséggel büszkélkedhetett.
Távozni kényszerül a hajdan népes hindu és szikh közösség is
Afganisztán hindu és szikh kisebbsége is megfogyatkozott, a nyolcvanas évekbeli több mint kétszázezer főről mára mindössze néhány száz családra csökkent a létszámuk.
E közösségek legtöbb tagja már elhagyta az országot, míg mások azt tervezik, hogy csatlakoznak Indiába áttelepült sorstársaikhoz.
A hinduk és szikhek vezetőire és templomaira rátámadtak a militánsok, sokan meghaltak. Közben bűnözők elrabolták a közösség tagjait, hogy váltságdíjat kapjanak értük.
Fennáll a veszélye annak, hogy Afganisztán néhány nem muszlim kisebbsége, amelyeknek sok tagja elmenekült az 1978-as kommunista puccsot követő viharos évtizedek alatt, a tálibok visszatérése után végleg eltűnhet.
A tálibok védelmet ígérnek, nem mindenki hisz nekik
A tálibok a maguk részéről megpróbálták csillapítani a nem muszlim afgánok félelmeit. A harcosok szikh templomokat látogattak meg, hogy megpróbálják biztosítani a közösség megmaradt tagjait arról, hogy elkötelezettek a biztonságuk és jólétük iránt.
„Az Iszlám Emirátus komoly és hatékony lépéseket fog tenni az emberi jogok, a kisebbségek és a marginalizált közösségek jogainak biztosítására a szent iszlám vallás keretein belül” – áll a tálib kormány szeptember 7-i közleményében.
A kisebbségi közösségek tagjai azonban nehezen hisznek az ilyen nyilatkozatoknak.
A húszéves Szandíp Szingh az év elején költözött át Indiába. A Rádió Azadinak elmondta, hogy a biztonsági fenyegetéseken túlmenően a közösségét Afganisztánban rendszerszintű diszkrimináció érte.
Aki nem pastu, készüljön fel a szekálásra
„Amikor Kabulban iskolába jártam, mind a diákok, mind a tanárok kinevettek – mondta. – Meghúzták a hajamat és a turbánomat” – tette hozzá. A szikhizmus megköveteli a szikhektől, hogy a hajukat turbán fedje.
A 17 éves Bushra szikh középiskolás Kabulban. A Rádió Azadinak elmondta, hogy rendszeresen zaklatják és gúnyolódnak rajta a hite miatt. „Mindenki megjegyzést tesz a külsőmre, és kinevetnek, mert kicsi a szemem – mondta. – Gúnyolódnak azon, ahogyan öltözködöm.”
Szoni Szingh Új-Delhibe emigrált afganisztáni szikh azt mondja, hogy a közösségnek nehéz beilleszkednie az anyagországban, de az lehetetlen, hogy visszatérjen Afganisztánba.
„Amikor visszatérünk Afganisztánba, és megpróbáljuk használni a képességeinket, hogy előbbre jussunk, azt mondják, hogy egy másik országból jöttünk – mondta. – A gyerekeinket szidalmazzák, mert nem vágjuk le a hajunkat – tette hozzá. – Hinduknak neveznek bennünket annak ellenére, hogy szikhek vagyunk.”
Sorsdöntő változások
Az afganisztáni vallási kisebbségeket annak ellenére hátrányos megkülönböztetés érte, hogy az ország korábbi alkotmánya védelmet ígért nekik.
Korlátozott kormányzati védelmet, szabad vallásgyakorlatot és szimbolikus képviseletet szereztek maguknak a kormányban. Most azonban veszélyben forog a jövőjük, mivel a tálibok vezette kormány keményvonalas szunnita vallási vezetőkből álló kabinetet állított fel.
2001-ben, hónapokkal a rezsim bukása előtt a tálibok nemzetközi felháborodást keltettek, amikor bejelentették, hogy az országban minden hindunak sárga jelvényt kell viselnie.
Az iszlám jog – mármint az, ahogy a tálibok értelmezik – ezentúl nagyobb szerepet fog játszani az ország politikájában és közpolitikájában. A fundamentalisták ismét felállítják az Erénytelenség és Erkölcsösség Minisztériumát, ami azt jelzi, hogy az iszlám törvények szó szerinti értelmezéséhez kívánnak visszatérni.
Afgán vallási vezetők és iszlám tudósok ragaszkodtak ahhoz, hogy a nem muszlimok elleni megkülönböztetésnek nincs helye az iszlámban.
„Ha vallási kisebbségek élnek egy iszlám országban, a kormánynak kötelessége megvédeni őket – mondta Bilal Ahmed Szafir mufti, kabuli vallástudós a Rádió Azadinak. – Életüket és tulajdonukat meg kell védeni, és meg kell adni nekik minden Allah által adott jogot.”
A kilencvenes években a tálibok és a rivális iszlamista csoportok ígéretet tettek a kisebbségek védelmére, de a legtöbb hindu és szikh Indiába menekült.
Nem hisznek a táliboknak
A múlt hónapban az Egyesült Államok Nemzetközi Vallásszabadság-bizottsága (USCIRF) a vallási kisebbségek evakuálására szólított fel Afganisztánból, mivel határozottan fennállt a veszélye, hogy a tálibok üldözéseinek lesznek kitéve.
„Az, hogy a tálibok az általuk elfoglalt területeken a szunnita iszlám kemény és szigorú értelmezését erőltetik, komoly fenyegetést jelent minden, az iszlámot másképp értelmező muszlimra és más vallású afgánra nézve” – mondta Nadine Maenza, az USCIRF elnöke.
„Az ország vallási kisebbségeinek kilátásai különösen borúsak, mivel egyre inkább nő a veszélye, hogy a tálibok üldözni fogják őket” – tette hozzá.
„Mivel afgánoknak a hitük miatt kell elhagyniuk az otthonukat, az amerikai kormánynak biztosítania kell, hogy a legkiszolgáltatottabbaknak legyen lehetőségük arra, hogy az Egyesült Államokban kapjanak menedéket.”
Az ötvenéves Szardar Gurbacsán Szingh Gaznival mindent megtett, hogy Afganisztánban maradhasson. Éveken át a kabuli Gurdvara szikh templomban élt, miután a délkeleti Gázni városban elvesztette üzleteit és ingatlanjait.
De miután az Iszlám Állam fegyveresei tavaly megtámadták a kabuli Gurdvarát és megöltek huszonöt szikhet – köztük kilenc rokonát –, Gaznival elhatározta, hogy Indiába költözik.
„Amikor busszal vagy taxival megyek, afgán muszlim testvéreim megkérdezik tőlem: Honnan jöttél, Indiából, Szardar? – mondta Gaznival a Rádió Azadinak. – Még azt sem veszik figyelembe, hogy úgy beszélem a pastut és a darit (a két fő afgán nyelvet), mintha Afganisztánból jöttem volna. Még ha folyékonyan beszélem is a pastut és a darit, akkor sem tekintenek egyenrangú állampolgárnak.”
A fenyegető bizonytalanság, amelyet a tálibok hatalomátvétele okoz, arra kényszerítheti Afganisztán legtöbb nem muszlim állampolgárát, hogy Gaznival útját kövesse.