Sziklai Tamás ügyvéd, az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület (ÜDE) elnökségi tagja és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviseli a munkaügyi bíróságon a múlt szerdán elbocsátott nyolc gimnáziumi tanárt. A keresetet december végéig kell benyújtani. A TASZ szerint a jogellenes munkabeszüntetés miatt elmaradt órák száma nem jelentős egy diákra vetítve, valamint nagyon lényeges elem, hogy nem egyszerű jogsértésről van szó, hanem tiltakozásról.
Volt, aki közvetlenül a TASZ-t kereste meg, volt, aki Sziklai Tamás ügyvédet, aki a TASZ megbízott ügyvédjeként is dolgozik, így mostanra már hivatalos, hogy a múlt hét szerdán kirúgott nyolc gimnáziumi tanárnak a TASZ is jogi segítséget nyújt a munkaügyi perben – tudta meg a Szabad Európa a szervezet jogászától. Most következik a keresetek megírása, amelyeket december végéig kell benyújtani a bíróságra. Pertársaságban tervezik megindítani az eljárást, mert az egyes esetek erősítik egymást, és rámutatnak arra a nagyon fontos elemre, hogy ez tiltakozás volt – mondta Zeller Judit.
Szerinte az ügy részben munkajogi, ahol azt kell majd a bíróságnak eldöntenie, hogy ha valaki egy három hónapos időtávban 10-15 órát nem dolgozott, az vajon olyan súlyú munkajogi szabályszegés-e, amely indokolja az azonnali hatályú felmondást. Az ügynek azonban nagyon fontos eleme a tiltakozás, és a bíróságnak azt is mérlegelnie kell, hogy itt nem arról van szó, hogy valaki elaludt reggel, és nem ment be dolgozni, hanem nagyon masszív véleménynyilvánítás történt – magyarázta.
„Minél több alkalommal fordult elő egy tanár esetében a polgári engedetlenség, annál erősebb a munkáltató pozíciója, de úgy gondoljuk, hogy az nagyon fontos üzenet, hogy akit retorzió ért a tiltakozása miatt, az ne maradjon jogi segítség nélkül. Az pedig erős kapaszkodó, hogy a munkabeszüntetés mértéke nem volt olyan jelentős, egy-egy diákra vetítve csak néhány órás elmaradást jelent, valamint a tiltakozás mint indok nyomós érv” – fogalmazott.
Hasonló perek még nem voltak Magyarországon, azonban nemrég zárult egy olyan munkaügyi per, amelyet a Színház és Filmművészeti Egyetem (SZFE) egyik kirúgott tanára indított, és megnyert a volt munkaadójával szemben. Ez Faur Anna ügye, amelyben szintén a TASZ adta a jogi segítséget. Lényeges különbség ugyanakkor, hogy ő hivatalos sztrájkban vett részt. A bíróság ebben az ügyben megállapította, hogy hátrányos megkülönböztetés érte a munkavállalót, akit politikai véleményformálása miatt rúgtak ki.
Az elbocsátott gimnáziumi tanároknál is felmerülhet a hátrányos megkülönböztetés, mert úgy tűnik, nem azokat rúgták ki, akik a legtöbbet engedetlenkedtek, ezért a kiválasztás módszere kérdéseket vethet fel – mondta Zeller Judit. A TASZ jogásza szerint a polgári engedetlenség nem egyszerű jogsértés, hanem tudatos, magasabb rendű erkölcsi alapon álló jogszabálysértés, amelynek a tiltakozás az erkölcsi alapja.
Ebben a cikkben írtunk az SZFE tanárának kirúgásáról és a munkaügyi perről, amelyet a TASZ jogi támogatásával megnyert: Megtorlásból rúgták ki az SZFE oktatóját – a jogerős ítélet rengeteg embert érinthet
A tankerületek ellen is pert indíthat a TASZ
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a jogvédő szervezet egy nappal a legutóbbi kirúgások után közzétett egy felhívást, amely szerint a tankerületek, vagyis lényegében az állam ellen is lehetséges pert indítani a tanárhiány miatt. A TASZ szerint ha egy iskolában nincs elég vagy megfelelő végzettségű pedagógus, az sérti a tanulók oktatáshoz való jogát, emiatt pedig lehet pert indítani. Ingyenes jogi segítséget és képviseletet ajánlottak az érintetteknek.
Az elsősorban a szülőknek szóló felhívásra már többen, nagyjából öten jelentkeztek, de közöttük olyan is van, aki egy egész tanulói csoport nevében kereste meg a szervezetet. Folyamatban van a per a felépítése, amely szintén precedens nélküli ügy, polgári per lesz.
Zeller Judit szerint csak egy polgári perben lehet fogást találni azon a problémán, hogy a tankerületek számára törvényben előírt követelményeket nem biztosítják. Mint mondta, nincsenek megfelelő tárgyi és személyi feltételek az iskolákban, ezekben a perekben a személyi feltételekre helyezik a hangsúlyt.
Mint mondta, az egyszerű polgárnak nincs arra lehetősége, hogy számonkérje az államon, hogy nincs elég tanár vagy rossz állapotú az iskola épülete. Ezeket elvileg az oktatási hivatal ellenőrzi, de ők vagy nem ellenőrzik, vagy szemet hunynak afelett, hogy nem teljesülnek a jogszabályban előírt feltételek. Az állam önellenőrző szerepe itt nem működik, ezért muszáj a polgárnak fellépnie ebben az ügyben – tette hozzá.
Magánember csak személyiségi jogi perben tudja ezt számonkérni – mondta a TASZ jogásza.
„Személyiségi jogi jogsérelmet szeretnénk igazolni azzal, hogy a tanulók nem kapják meg a megfelelő szolgáltatásokat, ami sérti a magánszférához való jogukat. Ez kreatív pervitelt igényel, olyan érvelést, ami meggyőzően igazolja a bíróság számára a jogsérelmet, amit közvetve az állam, közvetlenül a tankerület követ el” – fogalmazott.
Zeller Judit, a TASZ jogásza nemrég a Szelfi vendége volt, a podcastban a diáktüntetésekről is szó volt.
A diákok lesznek a felperesek
Jelenleg azt mérik fel, hogy a jelentkezőket milyen jogsérelmek érték, ezekből mit lehet igazolni, és ezek alapján mérlegelik, hogy érdemes-e megindítani a pereket. Felelőtlenül senkit sem akarnak belerángatni, főleg azért nem, mert az ügyfelek egy része kiskorú lesz – mondta Zeller Judit.
„Várjuk a konkrét sérelmeket ezzel kapcsolatban, hogy hány órájuk maradt el, milyen tanárok hiányoznak, hol történik olyan, hogy minden órát más tanár tart, hogy történik a felkészítés az érettségire és egyéb vizsgákra, vagyis hogy hol lehet megragadni azokat a konkrét pontokat, ahol minél egzaktabb sérelmeket tudunk igazolni” – fogalmazott.
Alapvetően a diákok lesznek a felperesek, mert a sérelem elsősorban őket érte, ugyanakkor szerinte a szüleik magánszféráját is sérti, illetve ők akár vagyoni hátrányt is szenvednek, ha a nem megfelelően biztosított oktatás miatt drága különórákat kell fizetniük, hogy a gyerekük rendesen felkészüljön egy versenyre, egy vizsgára vagy egy felvételire.
Mint mondta, személyiségi jogi pert 14 év felett már önállóan is megindíthat egy diák. Arra törekszenek, hogy pertársaságban induljanak meg az eljárások, de ennek is megvannak a feltételei. Azonos iskolából vagy azonos osztályba járó diákok esetében lehet ilyet kezdeményezni, és erősíti a pozícióikat, ha többen vannak, és mindenkinek ugyanaz a sérelme – mondta a TASZ jogásza.
Amint arról korábban beszámoltunk, először szeptember 30-án bocsátották el a Kölcsey Ferenc Gimnázium öt tanárát, akiket a Helsinki bizottság képvisel egy közös munkaügyi perben. Egy hónappal később, november 30-án a Karinthy Frigyes Gimnázium hat, illetve az Eötvös József Gimnázium és a Vörösmarty Mihály Gimnázium egy-egy tanárát rúgták ki azonnali hatállyal.
A tiltakozások közben folytatódnak. Múlt szerda óta diákok virrasztást tartanak a Belügyminisztérium épülete előtt a Széchenyi István téren. A Tanárok a Tanárokért szervezet hétfői összesítése szerint legalább 93 iskola összesen 929 tanára kezdett munkabeszüntetésbe a jogszerűtlen elbocsátások miatt. Csütörtök reggel a Szentendrei út forgalmát fogják akadályozni a tervek szerint, és több mint ötven iskolában ülősztrájkot tartanak.
