Nagyot nőtt a magyar gazdaság az idei első félévben, a piaci szereplők azonban borúlátók. A közgazdászok azon vitatkoznak, hogy recesszióba kerül-e a magyar gazdaság, és ha igen, mekkora lesz a visszaesés. Rengeteg a bizonytalan tényező, sok múlik az energiaárak alakulásán és azon, hogy lesz-e elég gáz Európában.
Már látszódnak a lassulás jegyei a magyar gazdaságban, de a combos második negyedéves növekedési adat még az elemzőket is meglepte. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 6,5 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az idei második negyedévben 2021 hasonló időszakához képest. A negyedéves növekedés 1,1 százalék volt.
A KSH szerint a növekedéshez a mezőgazdaság kivételével valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult, leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások. Az iparon belül különösen az élelmiszer- és italgyártás, illetve a villamos berendezések gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a szállítás, raktározás bővülése volt jelentős.
A lakossági fogyasztás növekedésében közrejátszhatnak a választások előtti kormányzati osztogatások, mint az szja-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj és a rendvédelmi dolgozók hathavi fegyverpénze, amelyet az érintettetek nagy része elkölthetett.
Itt a lassulás
A 6,5 százalékos GDP-növekedés kisebb, mint az első negyedévben mért 8,2 százalék, ennek leginkább bázishatásai vannak. „A növekedés lassulása várható volt az egy évvel ezelőtti, járvány utáni fokozatos újranyitás által okozott magasabb bázis, valamint a háború, a megugró infláció és az ez elleni kamatemelések negatív hatásai miatt, a növekedés azonban mindezek ellenére erős volt” – mondta Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője.
Suppan Gergely a következő negyedévekben már érdemi lassulást vár, részben bázishatások, részben a háború negatív hatásai miatt. Negyedéves alapon szintén jelentősen mérséklődhet a növekedés. Alapesetben nem számít technikai recesszióra, ám nem zárható ki teljesen. (A technikai recesszió azt jelenti, hogy két egymást követő negyedévben csökken a gazdaság teljesítménye.)
„A növekedésre kockázatot jelentenek a beszállítói nehézségek, az ukrajnai háború és a szankciók miatt esetlegesen megszakadó beszállítói láncok, alapanyag-, nyersanyaghiány, a költségek meredek emelkedése, a hitelkamatok emelkedése, valamint leginkább az elszálló infláció miatt csökkenő vásárlóerő, csökkenő reálbérek a főbb exportpiacainkon, ami visszafoghatja a külső keresletet” – tette hozzá.
Suppan Gergely szerint kockázatot jelenthet az árkorlátozások esetleges fokozatos megszüntetése, ami tovább gyorsíthatja az inflációt, a reálbérek csökkenését eredményezve. A legnagyobb kockázat az orosz olaj- és gázszállítások leállása lenne, de átmeneti megszakadások ellenére erre a hazai importban még nem került sor.
Az energiahiány azonban a legfontosabb kereskedelmi partnereinknél vezethet több ipari ágazat leállásához is, ami igen negatívan érintheti a hazai beszállítókat, vevőket is. Ezzel szemben pozitív kockázatot jelent új ipari kapacitások üzembe helyezése, a csip- és más alkatrészek hiányának enyhülése, a kimagasló ipari rendelésállomány, aminek hatására az ipari termelés felülmúlhatja a várakozásokat.
A növekedést az idegenforgalom folytatódó helyreállása, nagyobb sportrendezvények, világbajnokságok, valamint az elmúlt két évben elmaradt nagy fesztiválok megtartása is támogatja.
Recesszió lesz
Nem ennyire optimista Virovácz Péter, az ING vezető elemzője, aki szerint Magyarország 2022 második felében technikai recesszión megy majd keresztül. Virovácz számára csupán az a kérdés, hogy megmarad technikai szinten, vagy tovább súlyosbodik, és masszív visszaesést fog produkálni a hazai gazdaság.
Ez attól függ, hogy Európa számára lesz-e elég gáz, és hogyan alakul Ukrajnában a háború, romlik-e Délkelet-Ázsiában a geopolitikai helyzet Tajvan miatt. Az energia azért kulcskérdés, mert ha hiány lesz, akkor a cégek energiaellátását fogják a kormányok első körben korlátozni. Ha nincs termelés, nincs gazdasági növekedés sem.
Az elemző szerint Magyarországon elmaradó béremelések és leépítések várhatók, emellett a világgazdaság lassulása is negatívan hat majd ránk, a kis, nyitott, exportorientált gazdaságra.
„A kiskereskedelemben a második negyedév mindhárom hónapjában havi alapon mérséklődött a forgalom volumene. Legutóbb ilyenre a 2008–2010-es időszakban került sor, amikor a pénzügyi világválság és az azt követő háztartási mérlegalkalmazkodás válságot okozott Magyarországon” – írta Virovácz Péter a portfolio.hu-n megjelent véleménycikkében.
Szerinte a kiskereskedelmi forgalom alakulása már rossz előjelnek tekinthető. Emellett az infláció további emelkedése is egyre nagyobb szeletet harap ki a bérnövekedésből, vagyis a reálbérnövekedés üteme, ha fokozatosan is, de mérséklődik. A fogyasztói bizalmi index mélyrepülése is igen látványos, és persze nem független a fentebb említettektől.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint a negyedév során korábban közzétett havi termelési adatok már mutatták, hogy az ipar viszonylag ellenállónak bizonyult a fennmaradó ellátási feszültségekkel szemben, és az autóipar is relatíve jól teljesített, így az ágazat pozitívan járult hozzá a növekedéshez.
Eközben a folytatódó bérkiáramlás és a fiskális transzferek nyomán gyorsuló belföldi fogyasztás a szolgáltatások dinamikus teljesítményét támogatta. Az elemző szerint a rövid távú kilátások meglehetősen borúsak: a következő negyedévek az éves GDP-növekedés ütemének fokozatos lassulását hozhatják.
Háborús válság
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint a piaci szolgáltatások között különösen a koronavírust legjobban megszenvedő ágazatok mutattak jelentősebb bővülést. Felhasználási oldalról a növekedésben továbbra is nagy szerepe lehetett a fogyasztásnak, de a szolgáltatás-külkereskedelmi egyenleg is javulhatott a turizmus és a szállítási szolgáltatások exportbővülésének eredményeként.
„A friss adat alapján tehát a vállalkozások egyelőre tudtak alkalmazkodni a kedvezőtlenebb külső körülményekhez, azon belül is elsősorban a háború gazdasági hatásaihoz” – tette hozzá az MTI tudósítása alapján. Regős Gábor szerint a következő időszakban a gazdasági növekedés lassulhat, amelyben a háború mellett az emelkedő energiaárak, a gyenge termés és a gyengülő forintárfolyam miatt gyorsuló infláció játszik leginkább szerepet.
„A magyar gazdaság az elhúzódó háború ellenére növelte teljesítményét, az uniós rangsorban előkelő helyen szerepel” – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebookon közzétett videójában.
A tárcavezető szerint a növekedéshez az aszály sújtotta mezőgazdaságon kívül minden ágazat hozzájárult, jól teljesített az ipar, a kereskedelem, a turizmus, a pénzügyi ágazat és az infokommunikáció.
„Azon dolgozunk, hogy a háborús válságban is megvédjük a magyar gazdaság növekedését, megőrizzük a munkahelyeket, tovább csökkentsük a hiányt és az államadósságot” – tette hozzá.
