Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A kormány a saját rendeletében árulta el, hogy a különadókat át lehet hárítani


Szijjártó Péter külügyminiszter szelfit készít a májusban megalakult ötödik Orbán-kormány tagjairól 2022. május 23-án

Olyan adóemelések is vannak az extraprofitos kormányrendeletben, amelyeket eredetileg azért hoztak, hogy a cégek áthárítsák a fogyasztókra. Ilyen például a csipszadó, amelynek az volt a célja, hogy a kormányzati sarc miatt megdráguljanak a termékek, és kevesebben vegyenek egészségtelen élelmiszert. A jegybank 2019-es tanulmányában írt arról, hogy a bevezetés évét követően 29 százalékkal drágultak az egészségtelen termékek átlagárai. Szakértők szerint az extraprofitadós rendeletben érintett cégek nagy része árat fog emelni.

Május végén jelentette be a kormány, hogy milyen adóemeléseket hajt végre annak érdekében, hogy tartható legyen az idei évre tervezett költségvetési hiánycél. Az áprilisi választások előtt több mint ezer milliárd forintot költött a kormány „jóléti intézkedésekre”, a tizenharmadik havi nyugdíj kifizetésére, a szülők személyijövedelemadó-visszatérítésére és a rendőrök, katonák fegyverpénzére.

Üres a kincstár

Ezeknek az intézkedéseknek nem volt fedezetük a büdzsében, emiatt kényszerült a kabinet kiigazító intézkedések meghozatalára. A május 26-i Kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a megszorító lépéseket, amelyeket szektorális különadóknak és a nagy cégeket érintő extraprofitadónak tituláltak.

A Magyar Közlönyben június 4-én jelentek meg a részletszabályok a Kormány 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet az extraprofit adókról címmel. Ebből derült ki, hogy korántsem a nagy cégek megsarcolásáról van szó, hanem olyan általános adóemelésről, amely mindenkit érint: összesen 15 kategóriában emelt adót a kormány.

A kormányzati narratíva szerint a szektorális különadókat az „extraprofitot” elérő cégek fogják fizetni, és ha megpróbálják áthárítani a lakosságra, a kabinet közbe fog avatkozni, fogyasztóvédelmi vizsgálatot indít. Arról már nem beszélnek a kormánypárti politikusok, hogy az adóemelések egy része közvetlenül érinti az embereket, és arról is hallgatnak, hogy mi alapján derül ki, hogy egy cég az adó áthárítása miatt emelt az árain.

Egy cég számára az adó költség

„A vállalatok költségei folyamatosan nőnek, mert emelkednek az energiaárak, a bérek, alapanyaghiány van. Ez részben a koronavírus-járvány utáni gazdasági felpattanásból, részben az Ukrajnában zajló háború miatt van” – mondta a Szabad Európának Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki, legfrissebb adatai szerint idén áprilisban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkeresete 349 ezer forint volt, amely 15,9 százalékos növekedés tavaly áprilishoz képest. Azt, hogy milyen ütemben emelkednek a bérek, jól mutatja, hogy 2018 óta 54,4 százalék volt a rendszeres bérek növekedése.

A bérek emelkedése mellett az infláció növekedése is olyan tétel, amely áremelésre ösztönzi a cégeket. Szintén a KSH adatai szerint idén májusban a fogyasztói árak átlagosan 10,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

A szakértő szerint a piacgazdaság szabályai azt diktálják, hogy a vállalatok a költségeiket építsék be az áraikba, ilyen értelemben az adó is költség. „Szinte lehetetlen feladat lesz kibogozni egy esetleges fogyasztóvédelmi eljárásban, hogy egy adott vállalat miért emelt az árain” – mondta.

Politikai termék

Virovácz Péter szerint a kiskereskedelmi adó emeléséből fakadó költségnövekedésüket a nagy élelmiszerláncok több ezer termékre is szétdobhatják, nehéz lesz bebizonyítani, hogy a tejföl árának emelkedése az alapanyag drágulása, a forint árfolyamgyengülése vagy a kormányzati különadó miatt történt. „Éppen ezért az extraprofitadó elnevezés politikai termék, a kormány így egyszerűbben tudja az adóemeléseket kommunikálni” – tette hozzá.

Virovácz szerint eleve nehéz megmondani, hogy az egyes ágazatokban működő cégek miért értek el kimagasló eredményt. „Vannak vállalatok, amelyek jelentősen növelték a hatékonyságukat, egy új technológia bevezetésének köszönhetően sikeresen csökkentették egy termék bekerülési költségét. Emiatt is előfordulhat extraprofit” – tette hozzá.

Virovácz Péter szerint egy-két kivételtől eltekintve – például az olcsóbb orosz kőolajat feldolgozó üzemanyag-előállító cégek – az adóemelés szinte összes szereplője nagy valószínűség szerint át fogja hárítani a költségnövekedéseit a fogyasztókra. Ez abból is következik szerinte, hogy a kormányrendeletből egyértelműen kiderül, hogy nagyobbrészt nem a profitot adóztatják, hanem a terméket.

Az extraprofitadóval kapcsolatban komoly vita alakult ki az elmúlt hetekben. A kormányzati narratíva szerint azokat a cégeket adóztatják meg, amelyek kimagasló nyereséget értek el az elmúlt időszakban, és a vállalatok nem fogják áthárítani a fogyasztókra az adót. Több cég jelezte viszont, hogy beépíti az árazásába a különadót, ezáltal a terheket a lakosság fogja viselni.

Ezt az álláspontot a legdirektebben az ír fapados légitársaság, a Ryanair vezérigazgatója képviseli, mire a kormány válaszul fogyasztóvédelmi eljárást indított a cég ellen. De a K&H Bank is egyértelművé tette, hogy áthárítja az ügyfelekre a tranzakciós illeték megemelését.

Szinte biztos, hogy áthárítják a cégek az adót

Arra a vitára, hogy áthárítják-e a különadót, lényegében a kormány adta meg a választ saját rendeletében. Az extraprofitról szóló jogszabályban szerepel a jövedéki adó emelése, az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozók járulékemelése és a népegészségügyi termékadó (neta) mértékének növelése és kiterjesztése új termékekre. Erről itt írtunk bővebben.

A neta vagy közismertebb nevén a csipszadó szimbolikus szereplője az extraprofitadóról szóló rendeletnek, hiszen tizenegy évvel ezelőtti bevezetésekor pont az volt a cél, hogy az adó beépüljön az árakba. Mint ismert, a népegészségügyi termékadó 2011. szeptember 1-je óta hatályos Magyarországon. A kormány azért vetett ki adót az egészségre káros termékekre, hogy fogyasztásuk csökkenjen, illetve a gyártók változtassanak az alapanyagokon.

Az adó ugyanis közvetve beépül a fogyasztói árba, így az áremelkedés révén csökken a kereslet a törvény hatálya alá eső egészségtelen termékek iránt. Egy bizonyos árszint felett a gyártónak sem éri meg, ezért változtat a receptúrán, például cukor helyett édesítőt használ. Ahogy beszámoltunk róla, most a helyettesítés is bajos, hiszen a kormány az édesítőtartalmat is megadóztatja.

„A különadó bevezetése után már az első évben kedvezők voltak a tapasztalatok” – olvasható Berta Dávid, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértőjének 2019. május 25-én megjelent tanulmányában. A szakmai cikk szerint a neta módosította a fogyasztói és gyártói szokásokat, amit a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet 2013-as elemzése is alátámaszt. A felmérés alapján a gyártók negyven százaléka módosított a receptúráján; harminc százalékuk teljesen eltávolította a káros összetevőt, és hetven százalékuk csökkentette a mennyiségét.

A netaköteles termékek forgalma 27 százalékkal csökkent, átlagos áruk pedig 29 százalékkal emelkedett. „A különadó kivetésének hatására mind a fogyasztók, mind a gyártók igyekeztek alkalmazkodni, ami a forgalom csökkenésével, az átlagárak emelkedésével és a káros összetevők mérséklődésével párosult az első években” – summázta az eredményeket az MNB tanulmánya.

A csipszadó beemelése az extraprofitadós csomagba ezért szimbolikus, mert a bevezetése pont abból a célból történt, hogy a gyártók áthárítsák a fogyasztókra, vagyis dráguljon a termék, emiatt kevesebbet vásároljanak az emberek.

Kerestük a kormányt cikkünkkel kapcsolatban, de egyelőre nem válaszoltak feltett kérdéseinkre.

  • 16x9 Image

    Wiedemann Tamás

    Wiedemann Tamás a Szabad Európa budapesti irodájának újságírója. 2007 óta ír gazdasági témájú cikkeket. Dolgozott a Magyar Hírlapnál, a Napi Gazdaságnál, a Magyar Nemzetnél és a G7-nél. 2009-ben a Robert Bosch Alapítvány és a Berliner Journalistenschule ösztöndíjasa volt Berlinben. 

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG