Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Döntött az AB, a kormány nem kerülheti ki rájuk hivatkozva az EU-s bíróság ítéletét


A magyar állam által Röszkétől vonattal hozott bevándorolni szándékozókat tereltek Hegyeshalom egyik utcájába, hogy gyalog menjenek az osztrák határig 2015. szeptember 14-én

Varga Judit igazságügy-miniszter kipróbálta a lengyel kormány ötletét, és belföldön próbálta alkotmányellenesnek ítéltetni az EU-s bíróság egyik elmarasztaló ítéletét. Ez nem sikerült, az Alkotmánybíróság kimondta, hogy ők nem bírálhatják felül az ilyesmit.

A kormány nevében Varga Judit igazságügy-miniszter megkérdezte az Alkotmánybíróságot, hogy nem okoz-e alkotmányos problémát az EU-s bíróság ítéletének végrehajtása a tranzitzónákban fogva tartott menedékkérők ügyében.

A lépés a lengyel kormány közelmúltbeli megoldásához hasonlított, csakhogy Magyarországon az Alkotmánybíróság (AB) kimondta, hogy ők nem illetékesek az ügyben, nem bírálhatnak felül uniós ítéletet.

Mi volt a lengyel trükk?
Lengyelországban a kormány évek óta egyre nagyobb közvetlen beleszólást akar a helyi igazságügy működésébe, gyakorlatilag politikai ellenőrzést akartak például a bírók felett az úgynevezett fegyelmi kamarák létrehozásával. Az EU szerint az ilyesmi ellentétes az uniós szerződésekkel, az Európai Unió Bírósága el is kaszálta például ezt a lépést. A lengyel kormány ennek ellenére sem akart visszakozni, bepanaszolta az ügyet a helyi alkotmánybíróságnál. A lengyel alkotmánybírák pedig váratlanul kimondták, hogy a lengyel alkotmány márpedig felülírja az uniós jogrendszert. A konfliktus az Európai Unió alapjait érinti, az Európai Bizottság nem is tervez meghátrálni a kérdésben, de egyelőre a lengyel kormány sem.

Egészen pontosan az AB december 10-i ítélete szerint nem vizsgálhatják a bíróság döntését. De általánosságban kimondták többek között, hogy amíg nincs valamiről EU-s szabály, azon a területen a kormány szabadon döntheti el, hogyan őrzi a határt.

„Az Alkotmánybíróság mai döntése nem kérdőjelezi meg az uniós jog elsőbbségét, valamint azt, hogy az alapvető emberi jogokat az Alaptörvény is védi. A kormány nem kapott zöld utat az Európai Unió Bírósága (EUB) ítéletének semmibe vételére. Ha tovább folytatja a jogtipró keménykedést, annak súlyos emberi jogi és anyagi következményei is lesznek” írta a döntés nyomán a Magyar Helsinki Bizottság.

Gulyás Gergely sajtótájékoztatón kommentálta a döntést. Ő nem ért egyet a Helsinki bizottság meglátásaival, szerinte a döntés megerősítette a kormány álláspontját. A magyar menekültügyi rendszerben pedig semmit nem fognak változtatni, írta 24.hu.

Varga Judit igazságügy-miniszter is másképp értelmezte a döntést Facebookon. Szerinte ugyanis „az Alkotmánybíróság döntésével a fizikai határzár mellé épített egy erős jogi kerítést”.

A kormány eddig sorosozott a szakpolitikai kérdésben

Az Európai Bíróság egyébként 2020 végén azt mondta ki, hogy az uniós joggal ellentétes az a fajta magyar határőrizet, hogy válogatás nélkül toloncolták vissza a menekülteket.

Akiknek pedig mégis sikerült valahogy megpróbálniuk legálisan bejönni, azaz elkezdeniük a menedékkérelmi eljárást, azoknak hivatalosan az eljárás végéig a tranzitzónának nevezett földszakaszon kellett várakozniuk.

A kormány tavaly májusban egyébként már teljesen a határon kívülre tolta a menedékkérelmek beadását. Így megszűntek a tranzitzónák (bár ezt nem kérte az EU), és az új szabályok értelmében csak két külképviseleten kell kérvényt leadni a magyar menekültügyhöz. Ez többek szerint életszerűtlen, és teljesen ellehetetleníti a menedékkérelmek beadását.

A döntés meghozatalakor Orbán Viktor azt mondta, arra számít, hogy ebbe is „bele fog kötni” az EU. A koronavírus kapcsán indított nemzeti konzultációban amúgy egy kérdésnek álcázva interpretálta a magyar kormány az ügyet, és azt állították, hogy Brüsszel a tranzitzónákkal kapcsolatban hozott döntésével valójában Soros György tervét szolgálja, és azt akarják elérni, hogy ellenőrizetlenül beléphessenek a migránsok az országba.

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. A 2018/19-es akadémiai évben az arizonai állami egyetem Fulbright-program Humphrey-ösztöndíjasa volt.

XS
SM
MD
LG