Megint felülbírálta a Kúria döntését az Alkotmánybíróság Rogánék állami, de az ellenzék szerint kampányra használt hírlevele ügyében. A hírlevélre leginkább a járványügyi információkért lehetett feliratkozni, de a legutóbbiakban már meg sem említették a pandémiát. Az AB szerint az állami tájékoztatás része, ha Rogánék az ellenzék általuk elképzelt álláspontját is beleírják ebbe a hírlevélbe.
Ismét felülbírálta az Alkotmánybíróság a Kúria döntését, Rogánék tájékoztató hírlevele most sem szegte meg a hivatalos kampányszabályokat, vette észre a 24.hu.
A járvány elején a járványügyi információk iránt érdeklődők megadhatták az e-mail-címüket a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodának, pontosabban a Kormányzati Tájékoztatási Központnak.
Egy darabig rendszertelenül kaptak járványügyi információkat is tartalmazó hírleveleket, Rogánék azonban több idei e-mailjükben már egy szót sem pazaroltak a pandémiára, a kormány más típusú véleményeit, megfigyeléseit reklámozták. Erre volt módjuk, a hírlevél tájékoztató és apró betűs részeiben nem szerepelt, hogy kizárólag járványügyi információkat fognak küldeni az e-mail-címüket megadóknak.
Több ellenzéki párt sérelmezte viszont, hogy szerintük tájékoztatásnak álcázott kampányt folytat a kormány ezzel a hírlevéllel, amikor arról ír, hogy „felelőtlennek tartjuk és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére”. Azt egyébként nem csatolták, hogy milyen ellenzéki álláspontról beszélnek vagy miből gondolták ellenzéki álláspontnak ezt a megállapítást.
A döntést a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) érdemi vizsgálat nélkül elutasította, ezért az érintettek felülvizsgálati kérelmet adtak be. A Kúria igazat is adott nekik, szerintük Rogánék ezzel megsértették a választási törvényt. A kormány az Alkotmánybírósághoz fordult, az AB pedig ismét neki adott igazat a nem sokkal korábbi, hasonló ügy után. Az AB szerint ez ugyanis az „objektív tájékoztatás” része és kifejezetten a kormány feladata.
„Az Alaptörvényből az következik, hogy a tájékoztatási kötelezettség mindenkori címzettjének a tényeken alapuló helyzetet kell objektíven, a demokratikus közvélemény kialakulását elősegítendő, a saját álláspontjától eltérő véleményeket is bemutatva, a lehető legszélesebb körű nyilvánosság elé tárnia” – indokolták bővebben korábbi hasonló döntésükben.
