Szénsavas üdítő, dzsem, gyümölcslé. A legtöbb ember nem ezeket írná föl, ha az alapvető élelmiszerekről kéne egy listát összeállítania. Azonban Türkmenisztánban, az állami fenntartású boltokban informálisan bevezetett külön szabályokkal kényszerítik rá a vevőket, hogy megvegyék azt is, amit amúgy a polcon hagynának.
Aki lisztet akar, vegyen az elnök portréjából is
Amikor a türkmének betérnek egy állami boltba, hogy megvegyék a támogatott alapélelmiszereket, mint a kenyér, sütőolaj vagy a rizs, arra kényszerítik őket, hogy vegyenek egy doboz gyümölcslevet vagy üdítőt is, másként a támogatott termékeket sem vihetik a kasszához. Az emberek csak név nélkül mertek a Szabad Európának nyilatkozni a tapasztalataikról, ugyanis félnek a bosszútól. Mivel a magánboltokban az alaptermékek ára akár az állami ár hatszorosa is lehet, sokan inkább elfogadják az új szabályokat.
A szigorúan irányított közép-ázsiai ország évek óta élelmiszerhiánnyal és inflációval küzd. Az elmúlt évben a liszt kereskedelmi ára 50 százalékkal, a sütőolajé 130 százalékkal emelkedett. Az, hogy az állami boltokban csak akkor adnak el támogatott termékeket, ha az ember vesz mellé valami drágább dolgot is, nem új találmány. Augusztusban például az egyik tartomány üzleteiben csak akkor lehetett venni bármit, ha a vásárló az ország elnökéről, Gurbanguly Berdimuhamedowról is vett egy fotót.
Még így is megéri sokaknak
Mostanra viszont lényegében szabállyá vált, hogy ha az ember akar venni valamilyen alapvető élelmiszert, akkor muszáj vásárolnia valami helyileg előállított drágább árut is, amit a boltvezető kijelölt. Egyes boltok a helyi áruk népszerűsítésével magyarázzák a dolgot. Így hát azoknak, akik államilag támogatott termékeket akarnak venni, nincs választása, a kosárba kell rakniuk egy doboz üdítőt vagy egy kis csicseriborsót is. Még így is olcsóbb az állami fenntartású helyeken vásárolni, mint a privát üzletekben.
De még így is van, aki üres kézzel megy haza, ugyanis a készletek korlátozottak. Többen, akik kenyérért álltak sorban Ashgabat városban, azt mondták a Szabad Európa riporterének, hogy a város határából utaztak be, ugyanis arrafelé elfogyott a kenyér és a liszt is. A kormány tagadja, hogy bármilyen gazdasági probléma lenne az országban, sőt, azt állítják, hogy a koronavírus sincs jelent Türkmenisztánban.
Az országban már a járvány előtt is komoly gondot jelentett az élelmiszerhiány és a szegénység, most azonban a határzár tovább rontott a dolgon, ugyanis Irán volt az egyik fő forrása az országba érkező élelmiszernek. De vannak arra is jelek, hogy a koronavírus-mentesség sem egészen igaz.
Nagymamák állnak hosszú sorban
Szeptemberben a Humans Right Watch emberi jogi szervezet és az országból elmenekült ellenzékiekből álló Turkmenistan Initiative for Human Rights (Kezdeményezés az Emberi Jogokért Türkmenisztán) közösen ítélte el, hogy a türkmén kormány nem ismeri el az országban zajló egészségügyi válságot, és hogy nem nyújt segítséget a munkanélküliségtől és szegénységtől szenvedő embereknek.
A két szervezet közös jelentést adott ki, amelyben felhívták a figyelmet, hogy a kormánynak semmilyen stratégiája nincs a lakosság támogatására, és nem tudja biztosítani az emberek élelmezését még alapvető szinten sem. "
Kevesebbet eszünk, mint egy éve, mert kevesebb a pénzük, és az élelmiszerárak felmentek. Nehezünkre esik beszerezni az élelmet a hosszú sorok és az áruhiány miatt" – mondta egy nagycsaládos türkmén férfi júliusban. Sapar, nyolc gyermek édesapja, azt mesélte, hogy az idős anyja órákat áll sorban, hogy be tudjon vásárolni a családnak. "Minden nap 4 és 6 között kel, és megy sorban állni. Néha valaki leváltja, ahogy közeledik a nyitás. Van, hogy három-négy órát is sorban kell állni, mire sorra kerülsz" – mondta el a férfi.
