Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Sokkal kevesebb a fizetésük az elsőéves rezidenseknek, mint amire számítottak


Szívós Balázs orvosrezidens a Szent László Kórházban 2020. április 23-án (képünk illusztráció)
Szívós Balázs orvosrezidens a Szent László Kórházban 2020. április 23-án (képünk illusztráció)

Havi egy-kétszázezer forinttal kevesebb a jövedelmük az elsőéves rezidenseknek év eleje óta, mert nem írták ki számukra a pályázatokat, hanem előzetes tájékoztatás nélkül megszüntették a tizenkét éve működő ösztöndíjrendszert. Az egészségügyi kormányzat szerint a béremelés óta már eleget keresnek a rezidensek ösztöndíj nélkül is.

Bármelyik, szakorvosképzésben részt vevő rezidens pályázhatott a 2011-ben indított Markusovszky-ösztöndíjra, ezzel havi nettó százezer forint járt, a hiányszakmákra kiírt egyéb pályázatokkal pedig akár kétszázezer forintos pluszbevételhez juthattak a kezdő orvosok, akiknek nagyjából nettó 460 ezer forint a fizetésük, amióta megtörtént az orvosok bérrendezése.

A pályázattal azt is vállalták a rezidensek, hogy az ösztöndíj folyósításával megegyező ideig teljes állásban állami kórházban dolgoznak, miután letették a szakvizsgát. Ezeket a pályázatokat minden évben január környékén írták ki, és aki pályázott, az jellemzően meg is kapta az ösztöndíjat, ami tizenkét év alatt így beépült a fizetésekbe, ezzel kalkuláltak a rezidensek – mondta a Szabad Európának Varga Tamás, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Szakorvosjelölti Csoportjának vezetője.

Ehhez kapcsolódóan: Egészségügyi közgazdász: A CT- és MR-államosítástól senki sem fog hamarabb meggyógyulni

Számítottak erre az összegre

A tavaly végzettek számára már nem írták ki a pályázatokat, mert – mint utóbb kiderült – tervezik az ösztöndíjprogram átalakítását, de hogy milyen rendszer lesz, és mikortól, még nem tudni. Ami biztos, hogy a frissen kezdett rezidensek számítottak erre az összegre – tette hozzá. Szerinte az a legnagyobb probléma, hogy a kezdő rezidensek nem tudtak arról, hogy megszűnik a pályázat.

Mint mondta, amikor létrehozták az ösztöndíjprogramot, még alacsonyabb volt a kezdő orvosok fizetése, ezért jelentősebb volt az összeg, de most sem elhanyagolható az egy-kétszázezer forint a 460 ezres nettó fizetéshez viszonyítva.

Utoljára 2022. január 6-án írták ki az ösztöndíjra a pályázatokat, január 31. volt a leadási határidő. Aki ezt követően végzett, már nem tudott pályázni. Nagyjából ezer rezidenst érinthet az ösztöndíj megszüntetése. A rendszer úgy működött, hogy ha valaki januárban pályázott, március-áprilisra elbírálták, és nyert, visszamenőleg, januártól megkapta az ösztöndíjat, vagyis az elsőéves rezidensek hétszázezer forintot, a hiányszakmákban dolgozók pedig 1,4 millió forintot nem kaptak meg, amire joggal számítottak – mondta Varga Tamás.

Szerinte ez egy jó rendszer volt, mert a rezidensek vállalták, hogy évekig az állami ellátásban dolgoznak, ezzel ott tudták tartani a fiatal orvosokat a szakorvosképzés után is, meggátolva a külföldre vagy a magánegészségügybe vándorlásukat, valamint enyhítve a hiányszakmákban az orvoshiányt. Szükség lenne ennek fenntartására és fejlesztésére, bízik benne, hogy ezt belátja az egészségügyi kormányzat is – tette hozzá.

Ehhez kapcsolódóan: Az OKFŐ szerint akkor lenne elég a 39 ezer orvos, ha teljes munkaidőben gyógyítanának

A kormány szerint a béremelés óta már eleget keresnek

A MOK jövő héten egyeztet Pintér Sándor belügyminiszterrel. Varga Tamás kérte a kamara vezetését, hogy mindenképpen hozzák szóba a találkozón ezt az ügyet, mert fontosnak tartja a fiatal szakorvosjelöltek motivációját, hogy itthon, az állami egészségügyben helyezkedjenek el.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) korábban azt a választ adta az ügyben a Telexnek, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetésével jelentős béremelés valósult meg, amelynek köszönhetően a jelenlegi illetmények már önmagukban támogatják az ösztöndíjrendszer bevezetésekor meghatározott célok elérését, ezért a kedvező intézkedések eredményeként szükségessé vált az ösztöndíjrendszer felülvizsgálata.

  • 16x9 Image

    Kertész Ádám

    Kertész Ádám a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének külsős újságíró munkatársa. Több mint húsz éve van a pályán, ezalatt számos szerkesztőségben dolgozott, egyebek mellett az InfoRádió, a Független Hírügynökség, a Kossuth rádió, a TV2, a Hír TV és több online hírportál munkatársa is volt.
    Vezetett rádióműsort, szerkesztett tévéműsort, tudósított, riportokat készített híradókba, hírműsorokba, cikkeket írt, hírt szerkesztett, a szakma szinte minden területén szerzett tapasztalatokat.

XS
SM
MD
LG