Így döntött az Alkotmánybíróság (AB), amelyhez az LMP fordult panasszal, miután népszavazási kezdeményezését a Nemzeti Választási Bizottság, majd a Kúria is elutasította. Az AB szerint a párt olyan kérdésben akar népszavazást tartani, „amely a helyi önkormányzatok gazdasági autonómiájába tartozik”.
„Egyetért-e azzal, hogy akkumulátorgyártásra szolgáló üzemet csak akkor lehessen létesíteni egy településen, ha azt az ott lakó választópolgárok helyi népszavazás útján kifejezett döntésükkel támogatják?” – ez lett volna az LMP népszavazási kérdése, amelynek hitelesítését az NVB márciusban elutasította.
A testület elnöke, Sasvári Róbert szerint a kezdeményezés burkolt alkotmánymódosítást foglal magában, és jogszabály-módosításra irányul, megváltoztatná az elrendelendő népszavazási kérdések körét. Az NVB elnöke hozzátette, hogy az önkormányzati törvény jelenleg is lehetőséget ad helyi népszavazásra, amelyet akkor kell elrendelni, ha megfelelő helyi választópolgár kezdeményezi. Az NVB döntését június végén a Kúria helybenhagyta.
Ezek után fordult alkotmányjogi panasszal az LMP az Alkotmánybírósághoz, amely most elutasította az ellenzéki párt beadványát, egyebek között azzal indokolva döntését, hogy az LMP olyan kérdésben akart népszavazást tartani, „amely a helyi önkormányzatok gazdasági autonómiájába tartozik”.
Az LMP közleménye szerint a probléma csak az, hogy pont ezt az autonómiát írja felül a kormány minden egyes alkalommal, amikor kiemelt beruházásnak minősít minden ilyen gyárépítést. Az ellenzéki párt közleményében az ácsi esetet említi, amikor a külügyminiszter már napokkal korábban bejelentette Kínában, hogy új gyár épül, a kormány azonnal kiemeltnek minősítette a beruházást, és az érintettek utoljára értesültek az egész ügyről, amikor már semmilyen valódi beleszólásuk nem volt.
A Szabad Európa több cikkben és videóriportban is foglalkozott a magyarországi akkumulátorgyárakkal, a helyiek és a civil szervezetek tiltakozásaival, a botrányba fulladt vagy éppen eltussolni próbált közmeghallgatásokkal.
