Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Alkotmánybíróság vs. fellebbviteli bíróság – aggályok a jogállamiság körül Törökországban


Képviselőtársak a bebörtönzött Can Atalay portréjával az új török parlament eskütételén Ankarában, 2023. június 2-án
Képviselőtársak a bebörtönzött Can Atalay portréjával az új török parlament eskütételén Ankarában, 2023. június 2-án

Törökország legfelsőbb fellebbviteli bírósága összetűzésbe került az alkotmánybírósággal egy nemrégiben megválasztott, de bebörtönzött képviselő szabadon bocsátása miatt. A történet aggályokat vetett fel a jogállamiság erózióját illetően az országban.

A fellebbviteli bíróság szerdán közölte, hogy nem tartja be az alkotmánybíróság határozatát, amely a májusban, börtönfogsága alatt a parlamentbe beválasztott Can Atalay szabadon bocsátására szólított fel.

A fellebbviteli bíróság azt a mindeddig példátlan lépést is megtette, hogy büntetőfeljelentést tett a politikus szabadlábra helyezését elrendelő alkotmánybírók ellen, akiket alkotmánysértéssel vádol. Közölte: utasítja a parlamentet, hogy kezdje meg Atalay megfosztásának folyamatát képviselői mandátumától.

A fellebbviteli bíróság döntése, amellyel szembeszállt az alkotmánybírósággal – Törökország legfelsőbb bíróságával –, széles körű bírálatokat és aggodalmat váltott ki az igazságszolgáltatás helyzetével kapcsolatban.

Ehhez kapcsolódóan: Médiapluralizmus-monitor: Csak Törökországban rosszabb a helyzet a magyarnál

A legnagyobb ellenzéki párt, a Köztársasági Néppárt (CHP) rendkívüli ülést tartott a kérdés megvitatására, és „a parlament elleni puccskísérletnek” minősítette a fellebbviteli bíróság döntését.

„A döntés célpontja nem csupán Can Atalay – mondta a találkozó után Özgür Özel, a CHP elnöke. – Kísérlet az alkotmánnyal szembeni ellenállásra, az alkotmányos rend felszámolására és lázadásra.”

A parlament egyeztető testülete és a Török Jogászszövetség a tervek szerint csütörtökön ül össze a helyzet megvitatására.

A kormány eddig nem kommentálta a történteket, ám Hayati Yazıcı, Recep Tayyip Erdoğan elnök kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) alelnöke aggodalmát fejezte ki a fejlemény miatt.

„Olyan esemény részesei vagyunk, amelynek soha nem lett volna szabad megtörténnie. Micsoda szégyen – írta Yazıcı a korábbi Twitteren, az X-en. – Az államalkotó erők megoldják a problémákat, nem maguk okozzák őket.”

Az ügyvéd és emberi jogi aktivista Atalayt tavaly ítélték el hét másik vádlottal együtt a kormány megbuktatásának kísérletéért, mert 2013-ban országos tüntetéseket szerveztek. A vádat elutasító Atalayt 18 év börtönre ítélték. Már büntetése letöltése közben szerzett parlamenti képviselői helyet a májusi általános választásokon.

Az alkotmánybíróság, amely múlt hónapban vizsgálta meg ügyét, Atalay szabadon bocsátása mellett döntött, mondván, hogy megsértették a szabadságjogait, illetve a jogát arra, hogy hivatalt viseljen.

A két felsőbíróság közötti összecsapást megelőzően tette közzé az Európai Unió végrehajtó szerve éves jelentését Törökországról, amelyben az ország demokratikus intézményeinek működésében tapasztalható súlyos hiányosságokat, az igazságszolgáltatás lejtmenetét, valamint az emberi és alapvető jogok hanyatlását bírálta.

Készült az AP tudósításának felhasználásával.
XS
SM
MD
LG