Vasárnap folytatódott a választás Chilében, amelynek tétje a 155 tagú, az alkotmány újraírásáért felelős testület megválasztása. A dél-amerikai országban két éve népszavazással döntöttek az alkotmány lecseréléséről, amely a Pinochet-diktatúra végnapjai óta van érvényben.
Május 16-án zárják az urnákat a chilei rendkívüli választáson, ahol nem hagyományos képviselőkre lehet szavazni, hanem egy ideiglenes alkotmányozó testület 155 tagját választják meg. Szombaton, a szavazás első napján a 14 millió választóból több mint 3 millióan voksoltak, a legtöbben várhatóan vasárnap adják le szavazatukat az elmúlt 31 év legfontosabb szavazásának nevezett választáson.
Pinochet alkotmánya
Chilében 1990-ben ért véget hivatalosan Augusto Pinochet tábornok katonai diktatúrája. Két évvel korábban, hazai és nemzetközi nyomásra a junta népszavazást írt ki arról, meghosszabbítsák-e a diktátori hatalmú elnök megbízatását, ahol meglepetésre 56 százalékkal a „nem” szavazatok nyertek. Pinochet-t később letartóztatták, és az országban demokratikus rendszert vezettek be. Az új állam azonban nem szakított gyökeresen a korábbi rendszerrel, ezt a legjobban az mutatja, hogy a közelmúltig érvényben maradt az 1980-ban, vagyis még a Pinochet-diktatúra alatt bevezetett alkotmány.
Az akkori alkotmányt, ami 1990-ben a békés átmenet garanciája volt, azóta sok bírálat érte a valódi demokratikus átmenet akadályozásáért. Az alaptörvény miatti harag végül a 2019 októberi tüntetésekkel ért tetőpontjára. A tiltakozók elsősorban a gazdasági egyenlőtlenségek és a növekvő szegénység miatt vonultak utcára.
Női és őslakos kvóta
A tiltakozások sok helyen zavargásokba fordultak át, amelyekben 36 ember életét vesztette, de a mozgalom elérte több társadalombiztosítási, oktatási és egészségügyi reform bevezetését. Emellett a kormány beleegyezett, hogy népszavazást írjanak ki az 1980-as alkotmányról. A szavazást 2020-ban meg is tartották, és a választók nagy többsége, 78,28 százaléka egy új alkotmány megírása mellett döntött.
A folyamat következő lépése egy alkotmányozó gyűlés felállítása: a mostani választáson több mint 1.300 jelölt indul el. A 155 fős testületben 17 tagot az őslakos közösségek delegálnak, a maradék helyek 50 százalékára női képviselőket választanak.
Az AFP-nek nyilatkozó szavazók azt mondták, bíznak benne, hogy az új alkotmány mindenki számára biztosítja, hogy hallathassa a hangját, és garantálja minden állampolgár jogait.
A 155 tagú alkotmányozó gyűlésnek 9 hónapja van egy új alaptörvény elkészítésére. Ezt egy újabb népszavazáson erősíthetik majd meg 2022-ben, amelyen minden választónak kötelező részt venni.
