Az amerikai alkotmány 25. pontja kimondja, minden hatalom és felelősség az alelnökre száll át abban az esetben, ha az elnök – betegség vagy haláleset miatt – nem képes feladatait ellátni. Azaz, Mike Pence alelnök venné át Trump teendőit, amíg vissza nem tudna térni a kormányzáshoz.
De mi történik akkor, ha egy elnökjelölt meghal a választások előtt, vagy választások után, de a beiktatás előtt?
Nincs még ilyenre precedens az Egyesült Államokban, ahol a november eleji választások és az új elnök január 20-i beiktatása között hosszú idő telik el. Egy ilyen rendkívüli helyzetben az alkotmány, illetve az állami és szövetségi jogszabályok az irányadók. Mivel azonban erre még nem volt példa, bizonytalan, hogy pontosan mi is történne.
Ki hozza meg a végső döntést?
Az elnökválasztás kimenetelében a kongresszusi alsóház, azaz a Képviselőház mondja ki a végső szót. Ez nem jelenti azonban azt, hogy egy haláleset után azonnal a Képviselőház venné át az irányítást: a politikai pártoknak, állami törvényhozószerveknek, az Elektori Kollégiumnak, a bíróságoknak és persze a szavazóknak is fontos szerep jut.
Állíthatnak-e a pártok másik jelöltet, ha meghal az eredeti jelöltjük?
Igen, de nem ilyen közel a választás napjához. Mintegy 63 millió szavazólapot már kiküldtek és közel három millió választó már le is adta szavazatát. A visszalépési határidő két állam - Dél-Karolina és Connecticut - kivételével már mindenhol lejárt. A két állam esetében pedig napokon belül elérkezik a határidő.
A választás napját szövetségi jogszabály határozza meg: november első hétfőjét követő kedd, ami az idén november 3-ra esik. Egyedül a Kongresszus módosíthatja ezt a dátumot.
“A választásoknak ebben a szakaszában lehetetlen módosítani a szavazócédulákat anélkül, hogy elhalasztanák a választást és újrakezdenék a folyamatot” - mondta Richard Hasen, a University of California-Irvine School of Law jogász professzora. “Szerintem a Kongresszus ezt nem fogja megtenni.”
Fontos azonban megjegyezni, hogy az amerikai elnökválasztáson a szavazók nem közvetlenül a jelöltekre szavaznak. Helyette az elektori testület tagjaira, az elektorokra voksolnak, igazából ők választják meg az elnököt és az alelnököt. Ahhoz, hogy egy jelölt győzelmet arasson, az elektorok többsége, azaz legalább 270 elektor támogatását kell elnyernie.
A modernkori amerikai választások során az elektori testület találkozója tulajdonképpen arra szolgál, hogy ünnepélyesen megerősítse a szavazók választását. Idén a találkozót december 14-re tűzték ki. A győztes jelölt halála azonban bizonyosan felborítaná az eddigi rutint.
“A kérdés az, hogy kit támogatnának az elektorok?” - mondta Richard Pildes, a New York-i Egyetem alkotmányjogi professzora.
Mi történik, ha a győztes elnökjelölt a választások után hal meg?
Az alkotmány 20. kiegészítése kimondja: a jelenlegi elnök és az alelnök mandátuma január 20-án délben jár le. Meghosszabbításról szóló rendelkezés nincs. A jogi passzus azt is meghatározza, hogy amennyiben az újonnan megválasztott elnök elhalálozik, a megválasztott alelnököt kell beiktatni az új ciklus kezdetén.
A győztes jelölt azonban addig nem minősül megválasztott elnöknek, amíg a Kongresszus meg nem számolja az elektori szavazatokat és meg nem nevezi a győztest, mondta Pildes.
A törvény szerint január 6-án kell hivatalosan beérkezniük az elektori szavazatoknak a Kongresszushoz. A döntést a szintén novemberben megválasztott és január 3-án beiktatott új Kongresszus hozza meg.
Mi történik, ha a győztes jelölt azelőtt meghal, mielőtt a Kongresszus kihirdetné a győztest?
“Ez lenne a legrosszabb és legzavarosabb helyzet” - mondta John Fortier a Bipartisan Policy Center nevű intézet kormányzati tanulmányok osztályának vezetője. “Ebben az esetben, ki kell találniuk, mit kezdenek az elektori testületnek az elhunyt jelöltre érkezett szavazataival.”
Ha a győztes az elektori testület találkozója előtt meghal, az elektorok konszenzusra juthatnak egy harmadik, a párt által javasolt jelölt, például az alelnök személyét illetően.
Az egy párthoz tartozó elektoroknak az az érdekük, hogy egységesen álljanak ki egy adott jelölt mellett, hiszen nem szeretnék a másik pártnak átjátszani a választási győzelmet. Nincs azonban garancia arra, hogy képesek megállapodni egy új jelöltben.
Néhány állam jogszabályai előírják az elektoroknak, hogy arra az elnökjelöltre szavazzanak, aki az adott államban a választásokat megnyerte. Más államok gyorsan be tudnának vezetni olyan törvényeket, melyek meghatároznák, hogyan döntsenek az elektorok a jelölt halála esetén.
Elena Kagan bírónő egy lábjegyzetben megjegyezte: “Semmi sem kötelezheti az elektorokat arra, hogy egy elhunyt jelöltre szavazzanak.” Ha ilyesmi történne, pereskedésre kell felkészülni.
Mi a Kongresszus szerepe?
Az alkotmány 12. kiegészítése értelmében a Kongresszus mondja ki a végső szót arról, hogy kit választanak meg elnöknek és alelnöknek. A Kongresszus fogadja vagy utasítja el az elektori voksokat és határozza meg, hogy az adott jelölt elnyerte-e az elnöki jogkör átvételéhez szükséges minimum 270 szavazatot.
Eme kongresszusi jogkört ellensúlyozandó, a Képviselőháznak és a Szenátusnak egyet kell értenie az elektori szavazatok kérdésében. Ha a két kamara nem ért egyet, az elektori szavazatokat a szövetségi törvény alapján számlálják meg, mondta Michael Morely, a Floridai Állami Egyetem jogász professzora.
Ha egyik jelölt sem kap legalább 270 szavazatot, akkor a Kongresszus választja meg az elnököt, a Szenátus pedig az alelnököt, az alkotmányban rögzített eljárás alapján.
A Kongresszusban minden állam delegáltja egy szavazatot adhat le az elnökre, amelyet az Elektori Kollégiumban a három legtöbb szavazatot elért jelölt egyikére adhatja le. Jelenleg a republikánusok vannak többségben 26 szövetségi állam delegáltjai esetében, de ez az arány megváltozhat a novemberi választások és az új Kongresszus felállása után.
A Szenátus közben egyszerű többségi szavazattal választhat alelnököt.
Szavazási szakértők szerint nem várható, hogy a bíróságok ezen a ponton szerephez jutnának, mivel az Alkotmány egyértelműen a Kongresszust nevezi meg, hogy döntsön egy vitatott kimenetelű elnökválasztás esetében.
2000-ben gyakorlatilag a Legfelsőbb Bíróság döntött az ifjabb George Bush javára az elnökválasztás kérdésében, azzal, hogy Floridában leállította a szavazatok újraszámolását. A bíróság ugyanakkor még azelőtt döntött, hogy az elektori szavazatokat a Kongresszus elé tárták volna.
„A kérdés rendezése a Kongresszus jogköre azután, hogy az elektorok szavaztak” -mondta Fortier.
Volt már olyan, hogy a Kongresszusnak kellett eldöntenie az elnökválasztást?
A kamara hivatalos története szerint a Kongresszus három esetben döntötte el elnökválasztás kimenetelét, de ez már mintegy 150 éve történt.
1800-ban Thomas Jefferson és Aaron Burr döntetlenre állt az elektori szavazatok száma alapján. Hat napig tartó vita és 36 szavazás után a Ház Jeffersont választotta az ország harmadik elnökének.
1824-ben Andrew Jackson nyerte a szavazópolgárok voksainak és az elektori szavazatoknak a többségét is. Viszont nem ért el többséget a négy jelölt között folyt versenyben és a Ház egyik ellenfelét, John Quincy Adamst választotta meg. Jackson négy évvel később megnyerte az elnökválasztást.
A Kongresszus segített dönteni 1876-ban, a republikánus Rutherford B. Hayes és a demokrata Samuel Tilden között is. Tilden gyűjtötte be a legtöbb szavazópolgár voksát és a legtöbb elektori szavazatot is. Viszont a Ház hivatalos története szerint a republikánusok megóvták az eredményt három olyan déli államban, ahol az elektorok mindkét jelöltre szavaztak.
A vitát végül úgy oldották meg, hogy a Kongresszus képviselőkből, szenátorokból és legfelsőbb bírósági bírákból álló, kétpárti bizottságot állított fel. Miután alkut kötöttek, hogy kivonják a szövetségi csapatokat a déli államokból és ezzel befejezik a polgárháború utáni „restaurációt”, a bizottság pártpreferenciák alapján szavazva Hayesnek juttatta az elnökséget.
Az AP tudósítása alapján
