Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Árstop: ötven kis benzinkút már biztosan beperli a magyar államot


A Mobil Hofherr Albert utcai üzemanyagtöltő állomása Budapesten 2021. november 15-én

Nem örültek a kis benzinkutak annak, hogy a kormány meghosszabbította az üzemanyagok esetében a 480 forintos hatósági árazást. A többségében családi vállalkozásban üzemelő kutak lassan fél éve veszteségesen üzemelnek. Jövő héten indulhatnak el a perek, eddig ötven benzinkút csatlakozott a csoportos beadványhoz.

„Megérkezett a múlt havi villanyszámla. A korábbi 210 ezer forint helyett 465 ezret kell befizetnem, miközben a kút nem termel nyereséget” – mondta a Szabad Európának egy Heves megyei benzinkutas.

A családi vállalkozó elmondta, hogy cégként rájuk nem vonatkoznak a rezsiszabályok, ő kénytelen a piaci árat fizetni az áramért, ami több mint a duplájára emelkedett. „Jókedvemben meg is emeltem néhány termék árát a kút üzletében, nem tudok mást tenni” – mondta.

Elmondása szerint elfogytak a tartalékaik, már jó ideje tíz litereznek, vagyis egy autóba legfeljebb tíz litert lehet tankolni. „Az autósok emiatt hőbörögnek, kimegyek és leállítom őket, aztán bejön a boltba, és azért panaszkodik, hogy milyen drága. Nagyon elegem van már ebből az egészből” – tette hozzá.

Új elem a fuvardíj

Szerinte nem sokat segít a kormány által biztosított pályázat, amely alapján a tavalyi három hónapos forgalmukra literenként bruttó húsz forintot fizet az állam egyfajta kompenzációként. „Eleve nem is húsz forint az, mert azóta a nagykereskedő bevezette a fuvardíjat. Eddig ingyen hozta az üzemanyagot, most öt forintot kell fizetnem literjéért” – panaszolta.

A pályázat is igen körülményes, sok a papírmunka. El kell menni a bankba, az adóhivatalhoz, rengeteg igazolást kell beszerezni, meghatalmazásokat írni. „Abba is belekötöttek, hogy kft.-t írtunk, és nem korlátolt felelősségű társaságot, visszadobták a pályázatot” – mondta.

Egy másik benzinkutas azt mondta a Szabad Európának, hogy ha még egyszer meghosszabbítják az árstopot, az végzetes lesz számára. „Ennél nagyobb pofátlanság nincs, miért a családi vállalkozók vérét szívják? Nem így kellene egy gazdaságot életben tartani, ez nem európai stílus” – mondta. Azon gondolkodik, hogy szabad-e ebben az országban bármibe is fogni, nagyon elment a kedve a vállalkozástól.

Özönlenek a szlovák autók

A szlovák határ közelében fekvő benzinkútra folyamatosan jönnek a határ túloldaláról tankolni. Szlovákiában átszámítva 660 forintba kerül egy liter benzin, megéri átjönni.

A felvidéki magyarok és a szlovákok folyamatosan jönnek. „Állandóan dünnyögnek, semmi sem jó neki, nem értik, hogy miért csak húsz litert tankolhatnak. Van olyan nap, hogy kétszáz szlovák rendszámú autó tér be tankolni” – mondta a kutas. Szerinte ezzel semmiféle inflációt nem tud mérsékelni a kormány.

„Ha egyszer valaki megkérdezi, hogy eladom-e a kutat, nem fogok rajta gondolkodni. Várom, hogy bekopogjon valaki” – tette hozzá.

Valakinek már összejött, egy szintén a szlovák határ közelében üzemelő benzinkutas azt mondta a Szabad Európának, hogy július 15-ig dolgozik, mert eladta a kutat. „Ha nem tudtam volna értékesíteni, bezártam volna. A húszforintos literenkénti kormányzati kompenzáció kész röhej. A könyvelőm hetek óta járja a hivatalokat, hogy minden papírt beszerezzen” – panaszolta. Az idős kutas elmondása szerint ők is tíz litereznek, a szlovákok ellepték őt.

„Hiába van kiírva, hogy csak tíz litert lehet tankolni, nem érdekli őket, minden autóshoz ki kell rohanni, és egyenként szólni. Fel vannak háborodva, szerintük joguk van ehhez, miért diszkriminálom őket” – mondják. Úgy gondolja, nem normális, ami most zajlik, hogy a külföldieknek áraztuk le Magyarországon az üzemanyagot.

Indulnak a perek

„Jövő héten alkotmányjogi panasszal élünk és ezzel párhuzamosan eljárást indítunk a magyar állammal szemben Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bíróságánál” – mondta lapunknak Karsai Dániel ügyvéd. Karsai szerint eddig közel ötven benzinkutas csatlakozott a csoportos perhez.

Az ügyvéd szerint mivel a benzinkutaknak minden egyes eladott liter üzemanyagon veszteségük képződik, ez sérti a jogos várományukat és a tulajdonjogukat. „Ezt a válságot nem az állam kreálta, viszont a krízis anyagi terheit a benzinkutasoknak kell viselniük. Semmilyen valódi kompenzációt nem kapnak, a literenkénti húszforintos állami támogatás sem fedezi a veszteségeiket” – mondta.

Az uniós jogszabályok szerint a tagállamok közötti kereskedelem érintettsége nyilvánvaló, hiszen a kis kutak jelentős részben más EU-országokból hozzák be az üzemanyagot, illetve fogyasztóik is jelentős részben más EU-országokból érkeznek.

A kormány intézkedése sértheti továbbá az emberi jogok európai egyezményének a tulajdon védelméhez fűződő jogokat védő előírásait is. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezési gyakorlata szerint az olyan tagállami intézkedés, amely egyes piaci szereplők ügyfélkörét elvonja, versenytársakhoz irányítja át, illetve hatásában erre alkalmas, a tulajdonjogot sérti.

A perre készülő kutak szerint sértheti a tulajdonjogon belül a rendelkezési jogot az intézkedésnek azon része, mely szerint az üzemanyag-értékesítők kötelesek működtetni a kutakat veszteség árán is, valamint az az eleme is, mely szerint szünetelés esetén versenytársaik veszik át a kutak üzemeltetését. De a magyar Alaptörvény is hasonlóan fogalmaz a vállalkozás szabadságát és a tisztességes versenyt védő előírásaiban.

Vissza a piaci árakhoz

„Az üzemanyagárstoppal együtt a kormány a bruttó húszforintos literenkénti támogatást is kitolta másfél hónappal. Azért bruttó, mert ebből tíz forintot is elérhet a szállítási költség, ami eddig külön eladásiár-befolyásoló tényező volt” – mondta a Szabad Európának Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke.

Egri szerint a kormányzati apanázs arra elég, hogy lélegeztetőgépen tartsa a kis kutakat, de továbbra is veszteségesen üzemelnek. „Ez a vállalkozóréteg sosem volt támogatásra utalva. Mindig önállóan, kemény piaci versenyhelyzetben, óriási konkurenciaharc közepette állta meg a helyét. Egyik napról a másikra kerültünk csőd- és elkeseredett helyzetbe” – tette hozzá.

Egri Gábor szerint tőzsdén jegyzett termékek, mint az olaj és a hozzá kapcsolódó desztillációk árát befagyasztani közgazdasági nonszensz, ilyet nem lehet csinálni. Egri Gábor szerint az általános üzemanyagárstop elve helyes, de ebben a formában fenntarthatatlan, vissza kell térni a piaci árakhoz.

„Aki nem tudja megfizetni, annak rászorultsági alapon állami támogatást kell nyújtani” – mondta. Egri Gábor szerint a náluk tankoló autósokat nem zavarná, ha 480 forint helyett 520 lenne az üzemanyag.

Mindezt annak kapcsán mondta, hogy az árstop meghosszabbításakor negyven forinttal közelebb hozhatta volna a kormány az árstopos üzemanyagok árát a piaci árakhoz, hogy könnyebb és fokozatos legyen a visszatérés a normál árakhoz, illetve a kis- és nagykereskedelmi ár között egy, a költségeket fedező árrés maradjon a kutaknál.

  • 16x9 Image

    Wiedemann Tamás

    Wiedemann Tamás a Szabad Európa budapesti irodájának újságírója. 2007 óta ír gazdasági témájú cikkeket. Dolgozott a Magyar Hírlapnál, a Napi Gazdaságnál, a Magyar Nemzetnél és a G7-nél. 2009-ben a Robert Bosch Alapítvány és a Berliner Journalistenschule ösztöndíjasa volt Berlinben. 

XS
SM
MD
LG